Hogyan hat a bírói kirendelések általános gyakorlata a bírói függetlenségre? Vajon visszaszerezhetők-e a NER-éra alatt elsíbolt milliárdok, ha fordulatot hoznak a választások? Miből finanszírozhatja az EU Ukrajnát? Megoldódik-e vala a Malév bejrúti járatának ötvenéves rejtélye? Sok kérdést tettünk fel cikkeinkben a héten is, ezekből válogattunk.
Hogyan szerezheti vissza a társadalom a politika segítségével elsíbolt vagyonokat?
Minden sorsfordítónak gondolt választás előtt felmerül a bukónak remélt politikusok által/révén illegálisan szerzett vagyonok visszaszerzésének ígérete. Milyen jogi, intézményi lehetőségei lehetnek ennek? – kérdeztük két szakértőtől. Ellenzéki olvasóink számára nem lesz megnyugtató a válasz: Kadlót Erzsébet ügyvéd, volt bíró szerint a jogszabállyal kisíbolt vagyonokat biztosan nem lehet visszaszerezni. Szentes Ágota, a K-Monitor jogi szakértője szerint ugyan van feszültség az igazságtétel iránti igény, a jogszerűség és a hatékonyság között, de egyrészt a minél teljesebb körű visszaszerzésre kell törekedni, másrészt a megelőzésre: orvosolni, szabályozni azokat a társadalmi problémákat, melyek folyamatosan újratermelik a rendszerszintű korrupció működését és annak következmények nélküli eltűrését.
Újra hosszabbítaná a kormány a háborús veszélyhelyzetet, a választások alatt is érvényben lenne
Ezúttal is a ukrajnai háborúval és a háború okozta gazdasági valamint humanitárius helyzettel indokolják a törvényjavaslatot, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be kedden késő este a parlamentnek. A javaslat miatt rendkívüli parlamenti ülést kell összehívni. Az Orbán-kormány 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet a koronavírus-járványra hivatkozva. Azóta – egy pár hónapos időszakot leszámítva – folyamatosan fennáll a rendeleti kormányzás.
Kölcsönadva: a bírói kirendelések gyakorlata a bírósági ügyterhelés és a bírói függetlenség metszéspontjában
Volt olyan év, amikor a bírók 30 százalékát más bíróságra vezényelték át hónapokra, sokszor évekre ítélkezni. Egyikük most elsőfokon megnyerte perét, melyet amiatt indított, mert nem kapta (kapják) meg a bérkülönbözetet a magasabb ítélkezési szinten végzett munkáért. De miért orvosolják kirendeléssel a bírósági vezetők a létszámgondokat, és hogyan veszélyeztetheti ez az általános gyakorlat a bírói függetlenséget?
Leállt a kormányzat az Egyesült Államokban, mert nem fogadták el a költségvetést
Az amerikai kormányzat magyar idő szerint október elsején reggel 6 órakor leállt, miután a Szenátus nem tudta megszavazni a költségvetés tervezetét. Ilyen leállásra 2018 óta nem volt példa, akkor 35 napig tartott a shutdown. Az Egyesült Államok szövetségi költségvetésének hatálya 2025. szeptember 30-án lejárt, a 2026-os pénzügyi év október 1-én indult, ehhez kellett volna elfogadni az erre az időszakra szóló költségvetést. Donald Trump elnök azzal fenyegetőzött, hogy a shutdown miatt tömeges, "visszafordíthatatlan” elbocsátások lesznek a szövetségi alkalmazottak körében.
Orbán támogatottságáról beszélt Putyin Szocsiban
Az orosz elnök szerint a magyarok többsége magyar akar maradni, és támogatni fogja Orbán Viktort. „Ha nem akarnak magyarnak maradni, akkor támogassák Ursula von der Leyent (az Európai Bizottság elnökét), de akkor Ursula von der Leyenek lesznek” – idézte a Magyar Távirati Iroda Putyin Szocsiban, október 2-án tett felszólalását.
A cseh választások letéríthetik az országot az Európa-barát pályáról, ami hatással lehet Ukrajna támogatására is
Az október 3-án és 4-én tartandó cseh parlamenti választások megváltoztathatják az ország Európa-barát álláspontját, ez pedig hatással lehet Ukrajna támogatására. A populista milliárdos Andrej Babis ANO nevű, a magyar és szlovák kormány politikájával sokban egyező irányvonalú pártja várhatóan győzni fog, és valószínűleg szélsőséges pártokkal lép koalícióra. A TikTokon keresztül terjedő oroszbarát propaganda befolyásolta a kampányt, felerősítve a rendszerellenes narratívákat és a radikális pártok támogatását.
Brüsszel a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozná Ukrajnát
Miután az Egyesült Államok jelezte, hogy talán nem lesz hajlandó tovább finanszírozni Ukrajna védelmi szükségleteit, az Európai Unió különböző lehetőségeket vizsgál, hogyan fedezhetné a költségek nagyobb részét 2026-ban és 2027-ben, abban az esetben – ahogyan azt a legtöbb brüsszeli szakértő feltételezi –, ha a háború folytatódni fog. „Kártérítési hitel” felvételét fontolgatja az európai közösség, fedezetül pedig a befagyasztott orosz vagyontárgyak szolgálnának.
Ötven éve nem tudni, miért zuhant le a Malév bejrúti járata
1975. szeptember 30-án zuhant a tengerbe a libanoni partok közelében ötven utassal és tízfős magyar személyzettel a Malév bejrúti járata. Senki sem élte túl a katasztrófát. Ötven év alatt sem a roncsokat, sem a gép feketedobozát nem hozták felszínre. Volt ugyan több vizsgálat is, de a jelentéseket titkosították. A magyar áldozatok valahol egy libanoni sírban nyugszanak. A téma ismerője, Dr. Nyikos Attila átnézte a korabeli bejrúti francia és arab nyelvű napilapok tudósításait, amelyek nemrég váltak kutathatóvá, és szinte mérnöki precizitással számoltak be a katasztrófáról.Ezekről a magyar közvélemény előtt ismeretlen beszámolókról is beszélt a Szabad Európának a nemzetközi jogász.
Megkapta az előzetes jóváhagyást a hitel, amit Lázár szerint a Tisza ellenkezése miatt tartanak vissza
Az Európai Befektetési Bank Menedzsment Tanácsa támogatja, hogy Magyarország egymilliárd eurós hitelhez jusson vasúti fejlesztésekre, a végső szót az Igazgatótanács október 20-i ülésen mondják majd ki – tudta meg a Szabad Európa. Erről a hitelről állította három napja Lázár János, hogy azért nem kaptuk meg, mert „a Tisza párt megakadályozta”.
