Georgiában az ellenzéki vezetők az október 4-i helyhatósági választásokat arra használják fel, hogy új lendületet adjanak az elmúlt hónapokban elcsendesedett kormányellenes tüntetéseknek. A felszólítás a szavazás bojkottálására azonban rávilágított a megosztottságukra.
A kaukázusi köztársaságban 2024 végén hatalmas tüntetések törtek ki a parlamenti választásokon elkövetett állítólagos jogsértések miatt, illetve azért, mert a voksolást követően a kormány úgy döntött, hogy leállítja a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
Ezek a tüntetések napról napra ismétlődtek, de egyre kevesebben vettek részt rajtuk, miután a kormány célzott letartóztatásokkal, nagy pénzbírságokkal és a média elnyomásával válaszolt rájuk.
„Georgia elhúzódó politikai válság állapotában van. De a kormányzó párt, a Georgiai Álom ura a helyzetnek” – mondta Thomas de Waal, a Carnegie Europe vezető munkatársa a Szabad Európának.
„Az elnyomás folytatódik, de nagyon ügyesen csinálják. Ez nem az a fajta tömeges elnyomás, amit Oroszországban látunk. Ez olyan célzott elnyomás, amely hatalmon tartja a kormányzó pártot” – tette hozzá.
'Belső és külső ellenségek'
A héten két letartóztatás is rávilágított erre.
Szeptember 29-én letartóztatták az ismert aktivistát, Gela Khasayát, és megvádolták azzal, hogy testi sértést követett el egy korábbi tbiliszi tüntetésen.
Október 1-jén Zviad Kupravát, a volt elnök, Miheil Szaakasvili Egyesült Nemzeti Mozgalmának (UNM) tagját vették őrizetbe, miután közzétett egy tömegtüntetésekre és a választások megzavarására felszólító videót.
Maga Szaakasvili jelenleg 12,5 éves börtönbüntetését tölti, és a héten több mint 3 millió dollár pénzbüntetést is kiszabtak rá. Különböző vádak miatt ítélték el, ezek szerinte politikai indíttatásúak.
Ehhez kapcsolódóan:Miheil Szaakasvili: Ha a kormánypárt nyeri a választásokat, a független Georgia „megszűnik létezni”
Ugyancsak a héten kompromisszumot nem tűrő nyilatkozatot adott ki a jelenlegi politikai helyzetről Bidzina Ivanisvili, a Georgiai Álom milliárdos vezetője.
„A közelgő önkormányzati választásokban leplezetlen belső és külső ellenségek látnak újabb lehetőséget a nyugtalanságra, a puccsra, céljaik megvalósítására” – mondta.
Ivanisvili azt nem fejtette ki, hogy kik a „külső ellenségek”. A kapcsolatok azonban az elmúlt hónapokban drámai módon romlottak az EU-val és az Egyesült Államokkal, miközben Tbiliszi szorosabbra fűzte a viszonyt Moszkvával.
„Ma a helyzet nagyon rossz. Az ország lejtmenetben van” – mondta Volker Weichsel, a Kelet-Európai Tanulmányok Németországi Szövetségének (DGO) politológusa a Szabad Európa Echo of the Caucasus weboldalának adott interjúban.
„Az ellenzék nem tud megállapodni egy egységes útról – részt vegyen-e a választásokon vagy sem, közös jelöltet állítson-e vagy nem. Ennek eredményeképpen széthúzást látunk, ami természetesen a Kremlnek jó” – mondta.
Ellenzéki 'szakadás'
Noha sok ellenzéki párt a helyhatósági választások bojkottálása mellett döntött, két EU-párti párt nem: a centrista Lelo Grúziáért, illetve a Georgiai Álom egykori miniszterelnöke, Giorgi Gakharia vezetése alatt álló Grúziáért párt. Gakharia elhagyta az országot, miután szembefordult a hatóságokkal, és most szabotázs miatt nyomozás folyik ellene.
De Waal, aki szakértőként régóta foglalkozik a Kaukázussal, szintén úgy látja, hogy a választási bojkott kérdése árt az ellenzéknek és előnyös a hatóságoknak.
„Tbilisziben tavaly a kormánypárt a szavazatok kevesebb mint 50%-át szerezte meg. Az ellenzék valójában több szavazatot kapott. Így az ellenzéknek, ha erős, egységes jelölttel állt volna elő, esélye lett volna megnyerni a tbiliszi polgármester-választást” – mondta.
„De emiatt a bojkott miatt nagyon valószínűtlen, hogy elegendő szavazatokat szereznek a polgármester-választás megnyeréséhez Tbilisziben. És közben Georgiai Álom azt állíthatja, hogy ez egy valódi választás volt. Tehát ebben az értelemben szerintem ez a bojkott csak a Georgiai Álomnak használ.”
A bojkottfelhívásokat azzal a félelemmel indokolják, hogy a választás nem lesz igazán szabad és tisztességes. A bojkott támogatói a tavalyi parlamenti választások állítólagos jogsértéseire mutatnak rá, és azt sugallják, hogy még ellenzéki győzelem esetén is meghamisíthatják az eredményeket a hatóságok.
Ilyen körülmények között hívja tüntetni az embereket október 4-re az ellenzék. A részvételt szoros figyelem kíséri majd. Miközben a napi több mint 300 demonstráción a számok az idő múlásával csökkentek, a nagyobb, fókuszált tiltakozások továbbra is nagyobb tömegeket mozdítottak meg.
Azonban míg az Egyesült Nemzeti Mozgalom emberek százezreit hívja az utcára abban a reményben, hogy ez a kormány összeomlásához vezet, a Georgiai Álom eddig képes volt lehűteni a tiltakozások politikai hevét.
„Nem gondolnám, hogy a jelenlegi rezsimnek tartania kellene az október 4-i tüntetésektől. Megtartják őket, de azt nem látom, hogy forradalomhoz vezetnének. Hacsak, természetesen, vérontás nem lesz ”– mondta Weichsel.
Az elmúlt hetekben a helyhatósági választások közeledtével tovább nőtt a feszültség, és összetűzésekhez is vezetett. Amikor szeptember 8-án Tbiliszi polgármestere, Kakha Kaladze kampányközpontja ellen indultak a tüntetők, a Georgiai Álom támogatói üvegekkel és kövekkel dobálták meg őket.
Ezt megelőzően a biztonsági erők könnygázt, gumilövedéket és paprikaspray-t vetettek be a tüntetők ellen, akik petárdákkal válaszoltak. A rendőrök bántalmaztak is embereket, főleg aktivistákat és újságírókat, azonban a legkirívóbb ilyen esetekben sem is indítottak vizsgálatot a georgiai hatóságok.
