Folytatódik az orosz törvényhozók által korábban "orosztalanításnak" minősített akció: Kirgizisztán két újabb Lenin-szobrot bontott le, és több utcáról, illetve iskoláról is eltávolította az egykori szovjet vezető nevét.
Az ország déli részén fekvő Os város tisztviselői júniusban eltávolították a 25 méteres Lenin-szobrot, amely a legmagasabb volt Közép-Ázsiában. Alig néhány nappal később egy másik Lenin-emlékművet emeltek le talapzatáról a szomszédos Dzsalalabad tartományban.
Júliusban Os belvárosában a Lenin utcát Alimbek Datkára nevezték át, a 19. század kiemelkedő kirgiz politikusáról. A helyi hatóságok tájékoztatása szerint az 50 éven át Os egyik fő látványosságának számító Lenin-szobrot egy 95 méteres nemzeti zászlórúd váltja majd fel.
A kirgiz kormány azt javasolta, hogy országszerte kereszteljék át az összes Lenin utcát, mégpedig Manasz, a legendás kirgiz hős nevére.
A kabinet a falunevek és más földrajzi elnevezések felülvizsgálatát is javasolta.
Több mint három évtizeddel a függetlensége elnyerése után Kirgizisztán még mindig vitathatatlanul a legtöbb szovjet korszakból származó helységnevet és szobrot mondhatja a magáénak Közép-Ázsiában.
Az ország fővárosa, Biskek négy kerületből áll, ezek mindegyike a kommunista érára utal: az egyik Lenin nevét viseli, a többi a szovjet politikusét, Szverdlovét, május elsejéét (Birincsi Maj) és az októberi forradalomét (Oktyabr).
A kirgiz tisztviselők felhívása a biskeki kerületek átnevezésére feldühített több orosz politikust dühített fel, akik veszélyes első lépésről beszélnek egy „nagyon negatív folyamatban”, amelyet „a kezdeti szakaszában” meg kell állítani.
Megosztott közvélemény
A kirgizek többsége támogatja a kampányt, hogy a kommunista korszak helyneveit kirgizekre cseréljék. De akadnak bírálók is, mind a tisztviselők, mind a közvélemény – különösen az idősebb generáció – körében, akik ellenzik a törekvést.
Az Osban élő Nurzsigit Azibekov azt mondta a Szabad Európának, hogy támogatja a hatóságok döntését. „Itt az ideje, hogy magunk mögött hagyjuk [a szovjet ideológiát]” - közölte.
„Változnak az idők, változnak az emberek, és minden országban mennek végbe történelmi változások. Előre kell mennünk” – mondta Roza, aki az egyik helyi iskolában tanít és csak a keresztnevét árulta el.
Egy másik osi lakos, Szidik Mamitov azonban azok közé tartozik, akik ellenzik a kampányt.
Mamitov úgy véli, hogy Lenin és a Szovjetunió fontos szerepet játszott a kirgiz nép életében, amely „a szovjet uralom alatt szerezte meg először a formális államiságot, pontosan meghatározott határokkal és intézményekkel”, jóllehet a szuverenitása szilárdan Moszkva markában rekedt.
Os város tanácsa „történelmi lépésként” üdvözölte a Lenin utca átnevezését.
Zsenisbek Toktorbaev polgármester az év elején számos olyan kirgizisztáni iskola átnevezését szorgalmazta, amelyek még mindig orosz és szovjet személyiségek nevét viselik, köztük Jurij Gagarin űrhajósét, Makszim Gorkij íróét, vagy Szergej Kirov és Mihail Kalinyin bolsevik forradalmárokét.
Biskekben a parlament alelnöke, Nurbek Szidigaliev azt kérte, hogy távolítsák el Lenin szobrát a főváros Óteréről.
A kritikusok szerint azonban Kirgizisztánnak nem szabadna próbálkoznia a szovjet múlt eltörlésével, mert az is része volt a nemzet történelmének.
Amantur Manapbaev kirgiz politikai megfigyelő arra figyelmeztetett, hogy az országos átnevezési kampány mélyen „megosztó” kérdés, és „közpénzpazarlás”.
A kommunista párt vezetője, Iszkhak Maszaliev „nagy hibaként” ítélte el a kampányt.
Az „ukrán forgatókönyv” ismétlése
Moszkvában Szergej Obuhov orosz parlamenti képviselő azt követelte az orosz külügyminisztériumtól, hogy tegyen lépéseket Kirgizisztánnal szemben az osi hatóságok szerinte oroszellenes „barátságtalan fellépése” miatt.
Obuhov, az Orosz Kommunista Párt magas rangú tagja felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkvának jelentős a befolyása Kirgizisztánra. Oroszország több százezer munkavállalót alkalmaz az elszegényedett, pénzátutalásoknak kiszolgáltatott Kirgizisztánból.
„Oroszország nem csak hogy szívesen fogadja a kirgizeket, de a gyermekeiknek is jogot biztosít az ingyenes oktatáshoz” – írta Obuhov július 15-én a Telegramon. Elmondása szerint mintegy 111.000 kirgiz migráns gyermek tanul ingyen orosz iskolákban.
Obuhov azt állította, hogy Kirgizisztán az „ukrán forgatókönyvet ismétli meg: először jön a kommunizmus emlékeinek eltörlése, aztán az oroszellenesség”.
Mindeközben az osi hatóságok azt hangsúlyozzák, hogy a kérdést „nem szabad átpolitizálni”, és hogy a Lenin-szobor eltávolítása nem nagy ügy. Szerintük ez a szokásos várostervezés része, célja „a környék építészeti és esztétikai megjelenésének javítása”.
A tisztviselők közleményben adták hírül, hogy az emlékművet a város egy másik részébe helyezik át.
