Az iráni hatóságok egyre több olyan iránit választanak le a mobilszolgáltatókról, akik bírálják az iszlám köztársaságot a közösségi médiában. A kényszerítő taktika a véleménynyilvánítás szabadságát hozzáköti a hozzáféréshez az alapvető digitális eszközökhöz.
A 2024 nyarán felerősödött, és most új lendületet kapott gyakorlat az újságírókat, az aktivistákat, az egyetemi tanárokat és a hétköznapi felhasználókat egyaránt célba veszi országszerte. Az illetők a SIM-kártyájuk váratlan deaktiválásáról számolnak be, miután a kormány politikáját vagy intézkedéseit bíráló bejegyzéseket tettek közzé olyan platformokon, mint az X vagy az Instagram.
A szolgáltatás visszaállításához, mondják a felhasználók, gyakran törölniük kell a kifogásolt tartalmat, és írásban kell vállalniuk, hogy a jövőben tartózkodnak a kritikától, bizonyos esetekben pedig az iszlám köztársaságot támogató nyilatkozatokat kell közzé tenniük.
Ali Akbar Gordzsi, a teheráni Sahid Behesti Egyetem alkotmányjog-professzora az egyike azoknak, akiknek deaktiválták a SIM-kártyáját, miután posztolta észrevételeit az Irán és Izrael közötti feszültségről.
Ehhez kapcsolódóan: Amikor Irán és Izrael még a legjobb barátok voltak
A Sarg című lapnak elmondta: a hatóságok ahhoz kötötték újbóli hozzáférését a SIM-kártyájához, hogy törölnie kell a bíráló bejegyzéseit és olyan tartalmat kell posztolnia, amely kedvez az iszlám köztársaságnak. Mint a Farda Rádió, a Szabad Európa perzsa nyelvű szerkesztősége megtudta, Gordzsit konkrétan arra utasították, hogy legalább 20 posztban támogassa az államot.
Mások is hasonló tapasztalatokról számoltak be.
Az érintetteknek küldött SMS szerint „ellenséges és elfogult tevékenységeiket” a „mesterséges intelligencia” azonosította, ezért „korlátozták vagy felfüggesztették” a hozzáférésüket SIM-kártyáikhoz vagy az internetes szolgáltatásokhoz. A szöveges üzenet további része felsorolta, hogy mi mindent kell tenniük a hozzáférésük visszaállításához.
Több újságíró és aktivista is azt mondta a Farda Rádiónak, hogy állami szervekhez idézték be őket, és közölték velük, hogy milyen feltételek teljesítése esetén férhetnek hozzá újra a mobilszolgáltatásokhoz.
Ezek között a követelések között szerepel olyan fogadalmak aláírása, amelyekben az érintettek kijelentik, hogy „nem vesznek részt olyan tevékenységekben, nem nyilvánítanak olyan véleményt, és nem tesznek közzé olyan megjegyzéseket, amelyek aláássák az ország pszichológiai, társadalmi vagy politikai biztonságát”. Azt is el kell fogadniuk, hogy ezeknek az ígéreteknek a megszegése a korlátozások visszaállítását, rosszabb esetben pedig büntetőeljárást vonhat maga után.
Ehhez kapcsolódóan:Hogyan használja Irán a mentális egészséget az elnyomás eszközeként?
Egy akadémikus arról beszélt, hogy a 2022-es országos tiltakozások idején posztolt hozzászólásai eltávolítására szólították fel. Az akkori tüntetések eredményezték a „Nők, élet, szabadság” mozgalom létrejöttét, és megkérdőjelezték az iszlám köztársaság legitimitását.
Az X-en egy Foad Ahmadi nevű felhasználó arról számolt be, hogy felfüggesztették a SIM-kártyáját, állítólag azért, mert támogatta Izraelt. A következmények azonban túlmutattak a telekommunikáción – kizárták az online banki szolgáltatásokból és nem fér hozzá a fuvarszervező alkalmazásokhoz sem.
Szadaf Fatemi újságíró hasonló korlátozást tapasztalt, ami arra késztette, hogy törölje a kritikus bejegyzéseit. Ezek az esetek egy nagyobb mintázatot rajzolnak ki együttesen az igazságügyi szervek, a kiberrendőrség (FATA) és az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) hírszerző szervezetének rendeleteivel.
Jogi szakértők, köztük Musza Barzin és Hadi Dzsafarpour ügyvédek szerint ezek az akciók sértik mind az iráni jogot, mind pedig a nemzetközi emberi jogi normákat, ugyanis megfelelő eljárás lefolytatása nélkül hajtják végre őket, és homályos jogi rendelkezéseken alapulnak. A taktikában azoknak az elnyomó intézkedéseknek a folytatását látják, amelyeket a 2022-es tiltakozásokat követően pörgetett fel az állam.
A másként gondolkodók elcsendesítése mellett ez a gyakorlat zavarja a hozzáférést a létfontosságú banki és kommunikációs szolgáltatásokhoz is. Komoly aggályokat vet fel a digitális jogokkal, a szólásszabadsággal és a felhasználói fiókok biztonságával kapcsolatban is.
Irán folyamatosan gyengén szerepel a polgári szabadságjogokkal és véleménynyilvánítással kapcsolatos globális felméréseken. Legutóbbi éves jelentésében a Freedom House a „szólásszabadság homályosan meghatározott korlátozásait, a szigorú büntetőjogi szankciókat és az online kommunikáció állami ellenőrzését” említette olyan kulcsfontosságú tényezőkként, amelyek visszatartják az irániakat a szabad és nyílt diskurzustól.
