Miközben Oroszország a győzelem napját ünnepli, Európa támogatásáról biztosította támogatja azt a különleges törvényszéket, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök és más magas rangú orosz tisztségviselők ellen emelne vádat az Ukrajna elleni agresszió bűntette miatt.
Az Európai Unió külügyminiszterei május 7-8-án Varsóban gyűltek össze egy informális tanácsülésre, majd egy nappal később az ukrajnai Lvivben csaknem húsz európai nemzet miniszterei jelezték aláírásukkal, hogy támogatják az Ukrajna elleni agressziót vizsgáló különleges törvényszék felállítását, és üdvözölték az ehhez szükséges technikai munka befejezését.
A különleges törvényszék az Európa Tanács keretein belül jön létre. A második világháború után, a jogállamiság védelme érdekében létrehozott Európa Tanács a kontinens vezető emberi jogi felügyelete, célja, hogy garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat.
Az európai miniszterek által aláírt Lviv-nyilatkozat a törvényszék felállításához szükséges jogi eszközök kidolgozása érdekében végzett munka lezárását jelzi. A törvényszék jövőre kezdheti meg működését.
„Ez a törvényszék biztosítja majd, hogy elszámoltassák az Ukrajna elleni agresszióért leginkább felelősöket” – mondta Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője újságíróknak.
Az Ukrajna elleni agressziót vizsgáló különleges törvényszék (Special Tribunal for the Crime of Aggression Against Ukraine) működése május 14-én válhat hivatalossá Luxembourgban, amikor az Európa Tanács miniszteri bizottsága ülésezik.
Mit csinál pontosan ez a különleges törvényszék?
Röviddel azután, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította Ukrajna ellen teljes körű invázióját, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vizsgálatot indított az orosz erők által elkövetett háborús bűnökkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel és népirtással kapcsolatos vádak miatt. Ebbe beletartoznak a 2013 novemberében kezdődött, a Majdan-forradalom idejére visszanyúló, ukrán területen elkövetett bűncselekmények is.
Az új törvényszék megvizsgálná azokat az úgynevezett agressziós bűncselekményeket, amelyek tekintetében az ICC nem rendelkezik hatáskörrel. Ez egy ukrán joghatóságban gyökerező nemzetközi bíróság lenne, amely a nemzetközi jog, az ukrán jog és a fogadó ország joga szerint úgynevezett jogi személyiséggel rendelkezik. Helyszíne eredetileg Strasbourgban lett volna, mivel ez az Európa Tanács hivatalos székhelye, de a törvényszék végül Hágába kerülhet.
Mi minősül agressziós bűncselekménynek?
A bíróság Szabad Európa által értelmezett alapszabály-tervezete szerint az agressziós bűn olyan cselekmény tervezését, előkészítését, kezdeményezését vagy végrehajtását jelenti egy állam politikai vagy katonai fellépését hatékonyan irányítani képes személy által, amely jellegénél, súlyosságánál és mértékénél fogva az Egyesült Államok Alapokmányának nyilvánvaló megsértését jelenti.
Az alapszabály-tervezet megjegyzi továbbá: az agressziós cselekmény azt jelenti, hogy "egy állam fegyveres erőt alkalmaz egy másik állam szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen".
Az Oroszország által az elmúlt években végrehajtott számos intézkedés, például a megszállások, az annektálások, a tengeri blokádok, valamint a polgári és a katonai célpontok bombázása Ukrajnában (bár az orosz vezetés tagadja, hogy ilyen infrastruktúrát célozna), agressziónak minősül. Jogi értelemben Oroszország invázióját „igazságtalan háborúnak” vagy „hódító háborúnak” tekintik.
Az „agresszióbűn” kifejezés tehát magában foglalhatja a háborús bűncselekménynek vagy népirtásnak tekintett cselekményeket is. A törvényszék szorosan együttműködik az ICC-vel az ügyek megosztásában.
A törvényszéknek hatásköre lenne nyomozni, vádat emelni és bíróság elé állítani azokat a személyeket, akik a legnagyobb felelősséget viselik az Ukrajna elleni agresszió bűntettéért.
Az agressziós bűncselekmények más szóval „vezetési” bűncselekmények, amelyeket – amint a szövegtervezet megjegyzi – „olyan személy követ el, aki hatékonyan képes irányítani a politikai vagy katonai akciót”.
Ebbe beletartoznak oroszországi politikusok és potenciálisan más olyan országok politikusai is, amelyek hozzájárultak Ukrajna területi integritásának aláásásához – nevezetesen Fehéroroszország, Irán és Észak-Korea.
2023 januárjában merült fel először, hogy különleges nemzetközi törvényszékre van szükség az Ukrajna elleni agresszió bűntettének kezelésére. Erről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Putyin mentesül a vádemelés alól?
Vlagyimir Putyin orosz elnök és a hozzá tartozók mentességet élveznek a büntetőeljárás alól, amíg hivatalban vannak, az úgynevezett „mentelmi háromszög” mentességet biztosít az elnökök, miniszterelnökök és külügyminiszterek számára, és gyakran a védelmi miniszterek számára is.
Ezt a mentelmi jogot technikailag csak az Egyesült Nemzetek Szervezete mondhatja fel, mivel azonban Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, ez a technikai kérdés meglehetősen akadémikussá válik.
Valószínűleg sok "in absentia", vagyis az érintett távollétében tartott meghallgatásra és határozathozatalra kerül majd sor a törvényszéken, ami az alapszabály tervezete szerint lehetséges lesz.
Kikből áll majd és milyen ítéleteket hozhat a törvényszék?
Országok egy csoportja 2023 óta gyűjt bizonyítékokat Ukrajnával együtt a fentebb említett bűncselekményekre, így a munka már javában zajlik. A résztvevő mintegy 40 ország között van a 27 EU-tagállam többsége, Magyarország és Szlovákia kivételével; a G7-országok, kivéve az Egyesült Államokat, amely nemrég jelezte, hogy nem vesz részt a folyamatban, valamint az Európa Tanács más országai. Bármely nemzet bármikor csatlakozhat a csoporthoz.
A központi csoport tisztviselőiből álló irányítóbizottság választja majd ki a bírákat és az ügyészt. Az alapszabály tervezete szerint "a különleges törvényszék bírái magas erkölcsi jellemű, pártatlan és feddhetetlen személyek, akik rendelkeznek a saját országukban a legmagasabb bírói tisztségre való kinevezéshez szükséges képesítéssel. Feladataik ellátása során függetlenek, nem fogadhatnak el és nem kérhetnek utasításokat egyetlen kormánytól vagy más forrástól sem. Két bíró nem lehet ugyanannak az államnak az állampolgára."
Az ügyészt titkos szavazással választják meg az irányítóbizottság abszolút többségével hét évre.
Ha egy felet bűnösnek talál a törvényszék, büntetése néhány évtől akár az életfogytiglani börtönbüntetésig, valamint pénzbírságig terjedhet. Az elítéltek olyan államban töltik le büntetésüket, amely külön megállapodást kötött a törvényszékkel. Ha nincs ilyen ország, az ítéletet Ukrajnában hajtják végre.
