Nehéz dolguk volt az elemzőknek, ha pontosan meg akarták becsülni az áprilisi inflációt: nem lehetett tudni, hogy mekkora hatása lesz az árrésstopnak. Azt sem láthatták előre, hogy a szolgáltatók a kormány tanácsára, „önkéntesen” elhalasztják a választások utánra az áremelést.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatközlése szerint 2025 áprilisában 0,2 százalékkal nőtt az átlagos árszínvonal havi összevetésben. Ennek hatására a tavalyi év azonos hónapjához képest az inflációs ráta 4,2 százalékra süllyedt.
„Az áremelkedés ütemének lassulása a piaci konszenzushoz képest gyengébb lett. Alapvetően tehát inkább egy kellemetlen meglepetésről beszélhetünk” – közölte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő szerint az előzetes becslés szerint 3,5-3,6 százalékra kellett volna süllyedni az inflációnak. A szakértői előrejelzést azonban nagy bizonytalanság övezte a kormány által március közepétől bevezetett árréstop miatt.
Ez 30 főbb élelmiszerkategóriát érint, az árrésstop inflációs hatását kis részben már láthattuk márciusban, ám teljes egészében az áprilisi mutatóban érkezett meg. Az élelmiszerek esetében a KSH az egyhavi árcsökkenést csupán 1,3 százalékosra mérte.
„Így önmagában ez a tétel lényegében teljes egészében meg is magyarázza a fő inflációs mutató mérséklődését. Érdekes azonban megfigyelni, hogy a szabályozás alá nem eső élelmiszerek esetében általánosságban érdemben emelkedő árakkal találkozhattunk áprilisban márciushoz képest” – mondta a szakértő. Virovácz szerint egyrészt tehát az árrésstop vártnál gyengébb statisztikai hatása, másrészt a vélhető áthárítás magyarázza az inflációs meglepetést.
A másik fontos tétel az alacsony egyhavi infláció mögött az üzemanyagárak alakulása volt. Itt havi összevetésben ugyanis 1,4 százalékos áresést regisztrált a KSH, köszönhetően a globális nyersanyagárak beszakadásának és a dollár gyengülésének.
„Önkéntes” visszavonulás
Kellemetlen meglepetést okozott ugyanakkor a dohánytermékek (havi alapon 2,4 százalék) és a háztartási energia közel 4 százalékos drágulása. „Úgy tűnik, hogy a fűtési szezon végéhez közeledve az elszámolószámlákon a lakosság jelentősen emelkedő energiaszámlákkal találkozhatott, hiszen főként a vezetékes gáz esetében volt drasztikus az infláció, havi alapon 8,3 százalék” – tette hozzá.
A szakértő szerint emellett a szezonális folyamatoknak megfelelő alapvető átárazási folyamatokat figyelhettünk meg áprilisban.
Jellemzően ugyanis a tavaszi hónapokban jelentkezik a pénzügyi szolgáltatások és a telekommunikációs szolgáltatások évi egyszeri, rendszeres, lényegében az előző évi inflációt lekövető áremelése. Az elemző szerint ugyanakkor a kormányzat felszólítására az érintett vállalatok „önkéntesen” visszavonták a korábban már bejelentett áremeléseket és elhalasztották azt a jövő év közepéig (azaz a parlamenti választások után eső időszakig).
Ugyanakkor statisztikailag – vélhetően átmeneti jelleggel – mégis megjelent az áremelkedés a telekommunikációs körben. Virovácz szerint a belföldi üdülési szolgáltatások drágulása pedig a szokásosnál markánsabb volt tavasszal, ahogyan a repülőjegyek drágulása is nagyon erős volt. „Vélhetően a sok hosszú hétvége keresleti hatását tükrözik ezek a folyamatok” – tette hozzá.
Az elemző szerint a legfőbb kérdés továbbra is az, hogyan alakulnak a lakossági és üzleti inflációs várakozások.
A bejelentett újabb árrésstop intézkedéssel nagyobb esély mutatkozik arra, hogy a lakosság inflációs várakozása elkezdjen mérséklődni. „Ugyanakkor az egyre több és több területen történő beavatkozás nem szándékolt mellékhatása a fogyasztói elbizonytalanodás lehet. Jelesül, a fogyasztók ezeket a lépéseket úgy is értelmezhetik, hogy már akkora a gond, hogy egyre-másra újabb és újabb intézkedésekkel kell kordában tartani az inflációt” – tette hozzá.
Bár a kormányzati beavatkozások a közeljövőben képesek lesznek egy látszólagos árstabilitást kivívni, az árrésstop kivezetésével egy újabb inflációs hullám érkezhet. „Vagyis a most elnyomott infláció a későbbiekben jelentkezik, tehát a mai alacsonyabb inflációs rátáért a holnapi magasabb inflációs rátával fizetünk” – tette hozzá az elemző.
Virovácz Péter szerint mindez pedig tartósan magasabban tarthatja az áremelkedés ütemét a jegybanki célnál, ami hosszabb távon beépülve a gazdasági szereplők várakozásába káros lehet.
Az MBH elemzői, Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán is arra hívták fel a figyelmet, hogy ugyan áprilisban folytatódott az infláció mérséklődése, de ez a vártnál lassabb volt. A korábban jelentősen emelkedő kategóriák, az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében vegyesek alakultak a mutatók, az élelmiszerek esetében mind havi, mind éves szinten mérséklődött az áremelkedési ütem (érvényesült az árstop hatása), azonban a szolgáltatások esetében a havi mutató mérséklődése megfordult.
„Emellett a háztartási energia áremelkedése okozott meglepetést, ugyan a februári átlagosan hidegebb időjárás miatt számoltunk áremelkedéssel, azonban ennek mértéke meghaladta várakozásunkat” – tették hozzá.
Az árrésstop termékkörének kiszélesítése, a csökkenő olaj és energiaárak, a gyenge növekedési adatok is a dezinflációnak kedveznek. Az MBH elemzői szerint az árrésstop hatálya alá tartozó élelmiszereknél regisztrált árcsökkenés mellett nem érkezett hasonló mértékű áremelés más termékeknél, a kiskereskedelmi veszteségek ellensúlyozására.
„Természetesen idővel egyre nagyobb lehet a nyomás a kereskedőkön, hogy kompenzáljanak más termékek drágításán keresztül, de amennyiben az árrésstop idővel eltörlésre kerül, úgy a más termékeken történő későbbi áremelés kockázata is alacsonyabb” – tették hozzá.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az árrésstop elérte a kívánt a hatást, az élelmiszer infláció átmenetileg fékeződött, ez a hatás azonban ugyancsak nem lesz örökéletű, mivel a beszállítói árak is emelkednek. Az OKSZ mindezeket figyelembe véve javasolja az árrésstop tervezettnek megfelelő, május végi kivezetését. Meggyőződésük, hogy a fogyasztói bizalom helyreállítását és lakossági fogyasztás növekedést a nyugodt, kiszámítható piaci környezetben zajló éles verseny szolgálja leginkább, csak így erősíthető a kiskereskedelem hozzájárulása a magyar GDP emelkedéséhez, a költségvetés hiányának mérsékléséhez.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az infláció csökkenése a következő hónapokban tovább folytatódhat, amelyet több fontos tényező is támogat: a 30 élelmiszer termékkategóriára március 17-én bevezetett árréscsökkentés és annak kiterjesztése a háztartási cikkekre 30 termékkategória esetében május 19-től, továbbá a pénzintézetek számladíjainak, a telekommunikációs cégek díjainak, valamint a biztosítók lakásbiztosítási díjainak befagyasztása.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH az áprilisi árakat közli, saját listánkkal már a májusi árváltozásokat láthatjuk. A legtöbb termék ára nem változott. Néhány árucikk esetében árcsökkenést figyeltünk meg.
Az elmúlt hónapban a tíz darabos tojás ára 1048 forintról 955-re csökkent. Olcsóbb lett a csirkemell is, amelynek kilogrammonkénti ára 2069-ről 2021 forintra mérséklődött. Szezonális okok miatt a koktélparadicsom kilónkénti ára 2796-ról 2396 forintra csökkent. A legnagyobb mértékben a benzin ára esett: az áprilisi 605-ről 584 forintra csökkent.
Egy hónap alatt 309 forintról 327 forintra drágult egy kilogramm kristálycukor és nagyot drágult az általunk figyelt csokoládé is: 539-ről 699 forintra.
