Jogszerűtlenül vonta meg egy kúriai tanácselnök vezetői jogosítványait Varga Zs. András, mondta ki már az első és másodfokú bíróság is. A Kúria (tehát az elnöke) az ítélethozatal előtt visszavonta a Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelmet. A tét igazából a bírói függetlenség volt.
A november 18-i, keddi, várhatóan ítéletet hozó kúriai tárgyalás legelején a Kúria – ami az eredeti perben alperes volt – visszavonta saját felülvizsgálati kérelmét, melyet a Kovács András kúriai bíró ügyében hozott jogerős ítélőtáblai döntés ellen nyújtott be. A másodfokú döntés is igazat adott Kovács Andrásnak, így az maradt hatályban.
A kurtán végződött keddi tárgyaláson a Kúria képviselője azzal indokolta felülvizsgálati kérelmük visszavonását – amit a délután kiadott kúriai közlemény is tartalmaz –, hogy „a jogerős ítéletet követően tapasztalt, a Kúria integritását érintő nyomásgyakorlás” miatt vonták vissza keresetüket. Az nem derült ki, milyen nyomásgyakorlásra gondolt Varga Zs. András Kúria-elnök, aminek ne tudott volna ellenálló az ítélkezésre készülő kúriai tanács. Valószínűbbnek látszik, hogy két egybehangzó ítélet után borítékolható hasonló tartalmú Kúria-döntést előzték meg ezzel a pertaktikai lépéssel.
A Kovács védelmét ellátó Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a tárgyalás után rossz üzenetként értékelte a nyomásgyakorlásra való hivatkozást. „Ha lett volna bármilyen nyomásgyakorlás – bár nyomást legfeljebb egy bírósági vezető tud gyakorolni a bíróságokra, a bírósági vezető itt pedig az alperes volt – akkor annak egy bírói szervezetnek, a Kúriának ellen kell tudni állni. Ha lett volna nyomásgyakorlás, és emiatt nem születhet megfelelő döntés, akkor viszont nagyon rossz állapotban lenne az igazságszolgáltatás.” Tóth Balázs szerint ez inkább egy politikai nyilatkozat volt.
Az ügy előzményei
Kovács András 2013. december 1. napján kapott kinevezést a Kúrián tanácselnöki tisztségre; a perbeli időszakban a Közigazgatási Kollégium III. számú tanácsát vezette.
Az általa indított per elsőfokú fővárosi törvényszéki ítélete szerint Kovács a Közigazgatási Kollégium ülésein „észrevételeket terjesztett elő” az ügyelosztási renddel összefüggésben a Varga Zs. András kúriai elnök által feloszlatott II. tanács folyamatban lévő és újra induló ügyeivel kapcsolatban.
Ezen kívül tanulmányokat is írt a bírói véleménynyilvánítás kapcsán, az egyik tervezetét el is küldte Varga Zs.-nek, aki annak megjelentetését megtiltotta, de a másik megjelent.
Ezen kívül Kovács egy népszavazási ügyben visszaküldte az aktát a kollégiumvezetőnek, mert szerinte azt nem törvényesen, az ügyelosztási rendnek megfelelően szignálták.
Következtek a Kovács Andrást célzó szankciók. A Kúria integritásfelelőse szerint Kovács a Kúria szervezeti integritását sértő magatartást tanúsított, javasolta felperessel szemben esetlegesen fegyelmi eljárás elrendelését, illetve vezetői vizsgálat elrendelését. Ezek vagy el sem indultak vagy nem mondták ki Kovács alkalmatlanságát, de Varga Zs. András igazgatási jogkörére hivatkozva mégis intézkedett. Egy hangfelvétel szerint azt mondta, hogy „vannak azok a helyzetek, amelyek megint csak a szolgálati viszony keretében valamilyen munkáltatói intézkedést igényelnek, nem szankció jelleggel, mert az nem lehet”.
Mégis olyannyira szankciószerű lett az intézkedése, hogy azt mindkét bírói fórum, az első és másodfok is kimondta végül.
Varga Zs. 2024. november 27-én 2024.El.VI.A.113/18. számú Elnöki intézkedésével „felperes vezetői jogköreit azonnali hatállyal megvonta” két évre, de Kovács tanácselnöki kinevezése és ezzel kapcsolatos jogosultságai (pl. fizetése) érintetlenül hagyásával, de a bíró ténylegesen nem vezethetett bírói tanácsot. Varga Zs. intézkedése jogalapjául nem jogszabályt jelölt meg, hanem a kúriai SzMSz.-t.
„Nélkülöz minden jogszabályi alapot”
Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje keresetlevelében kifejtette, hogy sem a bírók jogállásáról, sem a bíróságok igazgatásáról szóló törvény nem ismeri egy vezetői vizsgálat eredményeként az elnöki intézkedés intézményét. „Egy szervezetszabályozó eszköz (SzMSz) pedig nem írhatja felül ezen jogszabályi rendelkezéseket, ez az alperes elnökének jogkörét nem bővítheti ki.”
Kúriai tanácselnöki tisztségből fegyelmi szankcióként vagy alkalmatlanság esetén lehet megfosztani egy bírót, de „ilyenre a támadott intézkedés nem utal, azok létezését kifejezetten cáfolja, ugyanakkor nincs olyan hatáskör vagy eljárás, amelyben a fegyelmi szankció vagy az alkalmatlanságon kívül elmozdítható lenne a tanács elnöki tisztségéből egy bíró, és a vezetői jogkör megvonására, „felfüggesztésére” vonatkozó intézkedés sem ismert a jogszabályokban.”
Bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani, így a Kúria elnökének intézkedése sérti az Alaptörvényben is deklarált és törvény biztosította bírói függetlenséget, írta Tóth Balázs. Mivel Kovács Andrást alkalmatlanságon kívül csak fegyelmi eljárás keretében lehetett volna elmozdítani, és erre mégsem annak nyomán került sor, „így felmerül, hogy vele szemben bújtatott módon alkalmaztak fegyelmi szankciót a fegyelmi eljárás biztosítékait mellőzve”, szerepel az elsőfokú ítéletben.
A „felfüggesztés”, mint lehetőség nem véletlenül nem szerepel a sarkalatos törvényekben, „hiszen egy ilyen megoldás folyamatos kontrollt és befolyást biztosítana a Kúria elnökének az ítélkezés tartalma felett; ez pedig az Alaptörvény jogállamiság rendelkezésétől, a bírói függetlenségen és elmozdíthatatlanságon át, a hatalommegosztás elvéig mindent sértene”.
Az alperes Kúria viszont azzal érvelt – erősen summázva –, hogy minden tanácsot tanácselnök vezet, de nem minden tanácselnök vezet tanácsot. „A Kúria elnöke, mint a bírósági vezetők igazgatási tevékenységét irányítani jogosult vezető nyilvánvalóan dönthet arról, hogy mely tanácselnökök látják el a tanács vezetését.”
Az elsőfokú ítélet viszont kimondta, hogy a Kúria elnökének már idézett nyilatkozata és maga az elnöki intézkedés azt igazolja, hogy „felperes vezetői jogkörének megvonására az integritási jelentés a vizsgálati jelentés és a soron kívüli vezetői alkalmassági vizsgálati jelentés ismertetésén a felperes részéről elhangzottakra figyelemmel, ebből következően azok jogkövetkezményeként került sor.”
A Fővárosi Törvényszék kimondta azt is, hogy „Tette mindezt az alperes elnöke oly módon, hogy az nélkülöz minden jogszabályi alapot.”
Az ítélet valóban kimondta azt is, hogy „A bíróságnak nincsen hatásköre a munkáltatót oly módon marasztalni, hogy konkrétan meghatározza számára, hogy milyen feladatokkal bízza meg felperest. Felperes abban az esetben kérhetné a „tanácselnöki munkakörbe beosztott bíróként való tovább foglalkoztatását”, amennyiben az alperes megfosztotta volna őt a tanácselnöki tisztségétől. Tekintettel arra, hogy ilyenre nem került sor, a bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét nem találta megalapozottnak.”
Mindez azért fontos, mert a Kúria korábban is és a mostani perből történő visszalépése esetén is erre a passzusra hivatkozik. De az elsőfokú ítélet másik, fő része szerint Kovács tanácsvezetői jogosítványai (tehát nem csak titulusa és juttatásai) élnek, mert az azokat megvonó elnöki rendelkezés semmis, jogkövetkezménye nincs.
Ő így száll le a bicikliről
A Kúria a november 18-i tárgyalás után közleményt adott ki, melyben hivatkozva július végi közleményükre azt írják, hogy „Dr. Kovács András felperesnek a Kúria alperes ellen folyamatban volt munkaügyi perét a Kúria alperes érdemben már első fokon megnyerte: „Felperes abban az esetben kérhetné a ’tanácselnöki munkakörbe beosztott bíróként való tovább foglalkoztatását’, amennyiben az alperes megfosztotta volna őt a tanácselnöki tisztségétől. Tekintettel arra, hogy ilyenre nem került sor, a bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét nem találta megalapozottnak.”
A közlemény megfogalmazói szerint „a per jogorvoslati szakaszában másodlagos jogi kérdések pontosítása volt az eljárás tárgya. Ennek részeként … a Kúria alperes visszavonta felülvizsgálati kérelmét, tekintettel a jogerős ítéletet követően tapasztalt, a Kúria integritását érintő nyomásgyakorlásra.”
A „másodlagos jogi kérdések pontosítása” konkrétan ezt takarja a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében: „a 2024. november 27. napján kelt 2024.El.VI.A.113/18. számú elnöki intézkedés semmis.”
Egy jogi szakértő szerint a Kúria közleménye ahhoz a fideszes érveléshez hasonlít, miszerint a kvótanépszavazás is érvényes volt, igaz, jogilag nem, csak politikailag.
„Példamutató magatartásával az igazságszolgáltatás erényeit és alapértékeit képviselje”
A Fővárosi Ítélőtábla tehát 2025. június 7-én helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, és a bírói függetlenséggel kapcsolatos érvelését további gazdag hivatkozásokkal támasztotta alá.
A mostani Kúriai visszalépést Tóth Balázs így értékelte: „Nyilván a per tétje az elsődleges, az ügyfél és az igazságszolgáltatás érdeke is az, hogy olyan döntés szülessen, amiben a bírói függetlenséget megvédik.” Vagyis bírósági vezető igazgatási jogkörben nem mozdíthat el sem bírósági vezetőt, sem bírót a pozíciójából, és „ez nagyon fontos megerősítés a most ítélkező bíróknak: nem kell azt mérlegelniük, hogyha adott esetben a bírósági vezetőnek nem tetsző döntést hoznak, akkor annak az lehet a következménye, hogy kiveszik őket a bíráskodásból.”
A Kúria kihátrálásával tehát a jogerős ítélet marad hatályban, de, tette hozzá az ügyvéd, „jobb lett volna, hogyha ennek a kérdésnek a végére a pontot a Kúria teszi ki. Akkor van egy kúriai precedens, és a mai félprecedens jogban, amit ebben a politikai rendszerben vezettek be, a kúriai döntések kötőereje, jogi normatív ereje sokkal erősebb, mint egy akár egy ítélőtáblai jogerős ítélet.”
Kovács Andrásnak egyébként van egy másik folyamatban lévő pere is a Kúria elnökével szemben, ami egyértelműen a bírói véleménynyilvánítás ügyéhez kapcsolódik. Ez Kovács tudományos publikálásai szándékával kapcsolatos: tanulmányában a kúriai bíró a Kúria ügyelosztási rendjét kritizálta volna. „Az közvetlen kapcsolatban áll a bírói véleménynyilvánítással, hiszen arról szól, hogy tudományosan mit közölhet, mit mondhat el a nyilvánosságban. De a mostani per is kapcsolatban van a bírói véleménynyilvánítással, mert a jegyzőkönyvekben szerepel, hogy Kovács Andrásnak egy olyan jogi álláspontja miatt vonták meg a tanácselnöki jogköreit, ami a Kúria-elnöknek nem tetszett”, mondta Tóth Balázs.
A Kúria fellebbezésében – melyet most visszavont – az áll, hogy „Az alperes valamennyi fellebbezési kérelem esetén kérte az ítélet indokolása (42) bekezdésének mellőzését.” Ezt is a kérést is elutasította az ítélőtábla, így ide is másoljuk ezt a 42., jogerős bekezdést.
Az elsőfokú ítélet szerint tehát „A Kúria elnökével szemben speciális követelmények, a társadalom tagjaihoz képest magasabb erkölcsi és jogkövető elvárások érvényesülnek. A Kúria elnökétől a társadalom és az igazságszolgáltatás magas szintű normakövetést vár el, ezért a Kúria elnökére fokozott felelősség hárul, hogy példamutató magatartásával az igazságszolgáltatás erényeit és alapértékeit képviselje mind a bírák, mind pedig a társadalom felé.”
