A tálibok leállították a száloptikás internet-hozzáférést Afganisztán nagy részén. A lépést széles körben bírálták az afgánok, akik attól tartanak, hogy elvágják őket a külvilágtól.
Marjam online tolmácsként dolgozik, mióta a tálibok betiltották a nők számára a legtöbb munkát Afganisztánban. Megélhetése azonban veszélybe került azzal, hogy a radikális iszlamista csoport nemrég leállította a vezetékes internet-hozzáférést az ország nagy részén.
A lépés következtében Afganisztán mintegy felében – beleértve a nagyobb városokat is – a kormányhivatalok, otthonok és magánvállalkozások világhálós hozzáférés nélkül maradtak.
„Az internet leállítása miatt sok problémával szembesültünk” – mondta a retorziótól tartó és ezért a Szabad Európa helyi kiadásának, a Radio Azadinak csak álnéven nyilatkozó Marjam, aki az északon fekvő Mazar-e-Sharif városban él. „Én vagyok a családom kenyérkeresője” – tette hozzá.
A tálibok szerint a szeptember 15-én megkezdett internetleállás célja az „erkölcstelenség” megakadályozása, mivel a csoport korábban aggodalmát fejezte ki a pornográfia és a férfiak és nők közötti online intimitás miatt.
A kritikusok szerint viszont a döntés az egyéni szabadságjogok és az információ szabad áramlása szélesebb körű korlátozásának része. A tálibok 2021-es hatalomátvétele óta súlyosan korlátozzák a lakosság, különösen a nők jogait, és erőszakosan lépnek fel az ellenzékkel szemben.
Elizabeth Stickney, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a Radio Azadinak nyilatkozva elmondta, hogy a tálibok által a száloptikai internetre vonatkozóan bevezetett korlátozások „nagyon aggasztóak”, mivel negatív hatással lesznek az afgánok mindennapi életére és az ország gazdaságára. Félő, hogy a szélessávú internet leállítása fokozza majd a tálibok uralomra kerülése óta már így is nemzetközi páriává vált Afganisztán elszigeteltségét.
A lépés akkor történt, amikor a tálibok elkezdték érvényesíteni a 2024 októberében bevezetett tilalmat az élőlények – emberek és állatok – ábrázolására. A tilalom kiterjed „élőlényekről készült videók és fotók készítésére és megtekintésére számítógépeken és mobiltelefonokon”.
Az intézkedés egyelőre nem érinti Kabult, a fővárost, és nem világos, hogy a korlátozásokat országszerte bevezetik-e. A mobilinternet a legtöbb területen még működik, bár drágább és kevésbé megbízható.
Mentőöv a nők számára
Az internet egyfajta mentőöv volt az afgán nők számára, akik közül sokan elvesztették munkavállalási és tanulási jogukat a tálibok 2022-es tilalma következtében.
Köztük van Soraja is, aki Kabulból dolgozott távolról egy külföldi szervezetnek.
„Afgán nőként az élet már eleve nagyon nehéz számunkra” – mondta álnéven a Radio Azadinak. „Ilyen körülmények között az egyetlen lehetőségünk, hogy jövedelemhez jussunk és eltartsuk magunkat és családjainkat, az online munka.”
De az internet leállítása, meséli Soraja, „még nehezebbé tette az életünket, és attól tartok, hogy elveszítem ezt az utolsó reményt és a munkámat is”.
Az afgán nők és tizenéves lányok a tálibok oktatási tilalma miatt a virtuális tanulás felé fordultak. A szórványos áram- és internetkimaradások már eleve korlátozták az online iskolák és egyetemek elérhetőségét, de az internethez való hozzáférés hiánya egyesek számára véget is vet a tanulásnak.
„Miután elvágtak az iskolától, világháló volt az, ami segített újra megtalálni önmagamat” – mondta Nazifa, aki kilencedik osztályos volt, amikor megtiltották neki a tanulást.
„Átmentem a vizsgákon, és nagyon keményen dolgoztam, de amikor a netet is elvágták, minden reményemet elvesztettem” – tette hozzá, szintén álnéven.
Nincs vallási alap
A tálibok az iszlám saría törvényt használják fel szélsőséges politikájuk igazolására. Iszlám hitudósok azonban állítják: a csoport internetet leállító döntésének nincs vallási alapja.
Fazl al-Hadi Wazin, a katari székhelyű Nemzetközi Muszlim Tudósok Szövetségének tagja szerint a tálibok korlátozhatják a pornográf és erőszakos tartalmú weboldalakhoz való hozzáférést, az internet teljes leállítása azonban nem megoldás.
„Az internet leállítását és betiltását semmilyen vallási törvény nem indokolja” – nyilatkozta Wazin a Radio Azadinak. „Ha valamivel feltehetőleg visszaélnek, az nem jelenti azt, hogy be is kell tiltani.”
Wazin szerint az internet leállítása azt jelenti, hogy „megfosztják a nemzetet egy nagyon fontos eszköztől, amely elengedhetetlen a fejlődéshez és az előrelépéshez”.
A szélessávú internet leállítása valószínűleg tovább súlyosbítja az afgán gazdasági helyzetet, ahol növekszik a szegénység, elterjedt az éhínség és magas a munkanélküliség.
Mohammad, a déli Kandahar város lakója, egy magánvállalkozás tulajdonosa. Az internet leállítása óta nem tud kommunikálni ügyfeleivel és beszállítóival.
„Jelenleg teljesen áll a munkánk” – nyilatkozta a Radio Azadinak. „A 21. században a világot az internet köti össze, és az internet hiánya növeli problémáinkat.”
Eközben a médiafigyelők elítélték a tilalmat, mint a szabad információáramlás megakadályozására irányuló kísérletet.
„A szélessávú internet betiltása a cenzúra példátlan eszkalációja, amely aláássa az újságírók munkáját és a nyilvánosság információhoz való jogát” – mondta Beh Lih Yi, a globális sajtószabadság-figyelő szervezet, az Újságírók Védelméért Bizottság ázsiai programkoordinátora.
„A táliboknak be kell fejezniük az elnyomást, és feltétel nélkül vissza kell állítaniuk az internet-hozzáférést, amely elengedhetetlen eszköz a hírek gyűjtéséhez.”
