Kabul lakosai a Szabad Európának beszéltek arról, hogy rizst koldulnak, és „készek elfogadni a halált”, mert a Világélelmezési Program (WFP) szerint több százezer embert küldenek el az élelmiszer-központokból.
A WFP az ENSZ élelmezési segélyekkel foglalkozó része, a világ legnagyobb, éhezés ellen küzdő és élelmiszer-biztonsággal foglalkozó humanitárius szervezete.
John Aylieff, a WFP országigazgatója azt mondta, hogy az aszály, a segélyek drasztikus csökkentése és másfél millió afgán kényszerű visszatérése Iránból valamint Pakisztánból együttesen „növekvő akut alultápláltságot” okozott a szegénység sújtotta országban.
„Mindent meg kell tennünk az éhínség elkerülése érdekében” – hangsúlyozta a szakember a Szabad Európának. „Télen 10-15 millió embernek lehet szüksége élelmiszersegélyre. Jelenleg erre a helyzetre nincs válasz, mert nincs finanszírozásunk.”
Az afganisztáni WFP közlése szerint a következő hat hónapra közel 539 millió dollárra van szükség ahhoz, hogy az összes program elérje az ország legkiszolgáltatottabb családjait.
Több adományozó azonban csökkentette a hozzájárulásokat. 2025-re mintegy 155 millió dollárt kaptak, míg az előző évben közel 560 millió dollárból, 2022-ben pedig mintegy 1,6 milliárd dollárból gazdálkodtak.
„Az Egyesült Államok évtizedek óta fenomenálisan nagylelkű adományozó Afganisztánban, a humanitárius segítség oroszlánrészét nyújtja, a világ minden tájáról érkező más adományozóival együtt” – mondta Aylieff, aki szerint ugyanakkor ez most nem az a pillanat, amikor bárki csökkentheti a támogatását, vagy akár visszaléphet attól.
A Szabad Európa reagálást kért a Fehér Háztól. A szenátusi demokraták által a múlt hónapban közzétett jelentés szerint Donald Trump elnök hivatalba lépésének első néhány hónapjában több mint 7400 külföldi segélyprogramot csökkentett világszerte 80 milliárd dollár értékben.
Egy külügyminisztériumi szóvivő augusztus 4-én azt nyilatkozta a Szabad Európának, hogy "az elmúlt körülbelül négy évben a tálibok – egy globális terrorszervezet – szisztematikusan eltérítették és kisajátították az afganisztáni népnek szánt külföldi segélyeket".
Közel négy évvel Afganisztán elfoglalása után „ideje, hogy a tálibok gondoskodjanak az afgán nép jólétéről” – tette hozzá a szóvivő.
Ehhez kapcsolódóan: Négy év kormányzás után a tálibok csaknem teljesen „kiradírozták” az afgán nőket a közéletből
„Elfogadni a halált”
A helyzet lesújtó következményekkel jár olyan emberek számára, mint a 42 éves kabuli Gul Dasta. Korábban takarítónőként dolgozott a Munkaügyi és Szociális Minisztériumban. Amikor a tálibok 2021 augusztusában hatalomra kerültek, betiltották a nők számára a kormányzati hivatalokban való munkavégzést, őt pedig elbocsátották.
Dasta férje súlyos cukorbeteg, nem tud dolgozni. A párnak egy 9 éves fia és két lánya van, ők 14 és 16 évesek. Öt hónapja nem jutottak nemzetközi élelmiszersegélyhez.
„Voltak napok amikor nem volt mit ennünk. Főztem egy kis rizst, amit a szomszédoktól koldultam, és azzal etettem a gyerekeimet. Az életben minden nap olyan nehéz. Voltak napok, amikor egész nap sírtam” – mondta az asszony a Szabad Európának.
Egy másik kabuli könnyekben tört ki az interjú során. Az 54 éves Abeda özvegy, 15 éves fiával, 26 éves szintén özvegy lányával és két unokájával él. Takarítónő volt egy leánygimnáziumban, amíg a tálibok be nem zárták az iskolát azt a leánygyermekek oktatása elleni kampányuk részeként.
„Múlt csütörtökön semmim sem volt otthon. Még krumplim vagy paradicsomom sem. Utáltam az életemet, tele van fájdalommal és bajjal. Múlt csütörtökön még a halált is elfogadtam volna, készen álltam rá” – mondta Abed.
Ehhez kapcsolódóan: Négy év kormányzás után a tálibok csaknem teljesen „kiradírozták” az afgán nőket a közéletből
Elküldik az embereket
Aylieff szerint a helyzet még rosszabb a vidéken, ahol mintegy négyszáz, táplálkozással foglalkozó hely zárt be a pénzhiány miatt. „Ennek eredményeként több százezer embert küldünk el” – tette hozzá.
Vannak, akiknek öt órát kellett gyalogolniuk a legközelebbi élelmiszerosztó helyre. „Képzeljük el, milyen gyötrelmes azt tapasztalni a gyaloglás után, hogy a hely zárva van.”
Aylieff hozzátette, a WFP jelenleg körülbelül egymillió embernek tud élelmiszert biztosítani, szemben az egy évvel ezelőtti ötmillióval. Hamarosan kifogynak a pénzből – mondta –, ami azt jelenti, hogy az élelmiszer-segélyezés októberre szinte teljesen leáll.
A tálib tisztviselők nagyrészt kerülték a nyilvános kommentárokat az éhínségről, ehelyett homályos megjegyzéseket tettek, amelyekben külföldi szereplőket hibáztattak az ország általános gazdasági nehézségeiért.
Erre példa az afgán Gazdasági Minisztérium februári közleménye: „az Egyesült Államok által bevezetett pénzügyi és gazdasági szankciók mellett a vagyonbefagyasztás is hatással volt Afganisztán nemzetgazdaságára”.
A Szabad Európa sem működhet szabadon Afganisztánban, amióta a tálibok hatalomra kerültek.
