Több mint egy éve sorra alakulnak a Tisza szigetek szerte az országban. A párt belső becslései 2-3 ezer közé teszik a számukat. Vannak közöttük olyanok is, amelyek romák alapítottak. Lakatos Gusztáv Jász-Nagykun-Szolnokban január óta szervezi az új szigeteket, de mint mondja: attól, hogy egy önszerveződő csoportot roma alapít, attól még nem nevezhetjük roma Tisza szigetnek.
Akikkel beszéltünk ellene van a címkézésnek. De a nagyobb kép azt mutatja, azért akadnak olyanok is az országban, akik kifejezetten csak roma Tisza szigethez szeretnének tartozni. Orsós János oktatási szakember – Tisza sziget szervező – szerint hiba lenne a cigányság részéről, ha egy új pártban már a nulladik lépésnél saját magukat rekesztenék ki. Többen arra panaszkodtak a Szabad Európának: Tisza sziget szervezőként nehéz a kommunikáció a párttal, de ezt egyfajta gyerekbetegségnek tudják be. A pártban lévő forrásaink szerint sem könnyű ennyi embert kezelni, instruálni; egyes területeken emberhiánnyal küzdenek, de a digitalizáció is sok emberen kifog. Pedig nemsokára jön a telefonos applikáció is. A Tisza szigeteken sok múlik: szeptember 30-ig minden választókerületben három potenciális képviselő-jelöltet kell ajánlaniuk.
Jász-Nagykunban január óta gomba módra terjednek a Tisza szigetek. A megye egyik kulcsfigurája Lakatos Gusztáv, aki olyan helyeken alapít Tisza szigeteket, amelyek lakóiról az elmúlt 35 évben már sokan és sokszor lemondtak: többségében romák lakta falvakban.
Alulról
A roma képviselő – mint mondja – politikailag súlyosan sérült: sokszor kiábrándult már mindenből. ’22-ben is csak azért szavazott a Fideszre, mert kevesebb rosszat ígért, mint a Jobbik, ikszelni meg állampolgári kötelességének tartotta. A férfi azt vallja magáról: vezérnek nem alkalmas, de arra igen, hogy menjen előre és törje az utat másoknak, akár egy tank. Ezt is teszi, amióta a Tisza Párt berobbant a társadalmi és politikai térbe.
„Mindig azt mondtam itt Jász-Nagykunban, hogy először álljunk be már létező Tisza szigetekhez. Érezzük meg az ízét, és ha úgy gondoljuk, akkor csináljunk sajátot, úgyis segítenek benne. Sokan mondták, hogy 'Guszti van meglévő Tisza sziget szálljunk be oda', de mi beleálltunk abba, hogy a romákat akartuk megszólítani, ezért kezdtünk el roma Tisza szigeteket alapítani”
– magyarázta Lakatos Gusztáv, aki BIT 300 (Becsület, Igazság, Tisztesség a 300 pedig a hős spártai katonákra utal – B.R.) néven alapított mozgalmat. Akadt, aki nem nézte jó szemmel a tiszás politikai aktivizmusát, és ezt a zsebe bánta.
„Tíz éven keresztül dolgoztam egy gazdánál, hordtam oda tíz embert idénymunkára. Cseresznyét, meggyet szedtünk. Dolgoztunk, amit és ahogy kellett. Volt, hogy sofőrködtem neki. Most nyár elején hívtam fel, pedig mindig ő szokott hívni, hogy menjünk már dolgozni hozzá ekkor és ekkor. Felhívtam, hogy figyelj már Jozsó, mikor kezdjünk? Erre azt mondta: ne haragudj Gusztikám, de menj a Tiszához, menj a tiszás vállalkozókhoz és tőlük kérj munkát, na szia. És rám csapta a telefont”
– meséli Lakatos Gusztáv, aki év eleje óta első körben a Tisza-menti településeket vette be a szigetekkel.
„Végül ezekbe a szigetekbe nem csak romák léptek be, szóval kifejezetten olyan, hogy roma Tisza sziget, az nincs. Mások meg azt mondják, hogy mivel roma a vezetőjük, ezért roma Tisza sziget, pedig ez egyszerűen nem így van. Mostanra már eljutottunk odáig, hogy van olyan, hogy egy településnek roma a polgármestere és a falu teljes lakossága – romák, nem romák – beálltak a Tisza szigetbe. Szerintem nem kell címkézni, hogy roma vagy nem roma egy-egy Tisza sziget. Van itt mindenféle nevű önszerveződő csoport az Amaro Drom Tisza szigettől kezdve az Ébredő Erő Tisza szigetig minden, de Szentendrén meg van Latte avokádó sziget is”
– tette hozzá a helyi roma politikus.
Ezt vallja Orsós János is, aki a térképen a két megyével feljebb lévő Borsod-Abaúj-Zemplénben állt be a Tisza szigetek szervezésének frontvonalába. A harminc éve - a főképp szegregátumokban - dolgozó neves oktatási szakember szerint: le kell számolni azzal a hagyománnyal, hogy ha politikáról van szó, akkor mindig egy alprogramot kell létrehozni a romák számára. Szerinte annak van értelme és létjogosultsága, ha lokális szinten szerveződik egy Tisza sziget, és ha az éppen romákból áll, annak van helye és ennek örülni kell.
„Van Tiszaladányban, Tiszalökön, Tiszaroffon és egy csomó helyen Tisza sziget, de ettől még ugyanarról a Tiszáról, ugyanarról a politikai közösségről beszélünk. Azt szoktam mondani a hozzám forduló Tisza szigetet szervező embereknek, hogy érdekek mentén alapítsanak meg Tisza szigeteket. Ha valakit érdekel a zöld-dolog, akkor úgy, nem feltétlenül kell ezt etnikai alapon, de érdemes tematikus vagy elvi alapokon megalapítani, és akkor a csatlakozás is könnyebb”
– magyarázta Orsós János, a Dr. Ámbédkar Iskola alapítója.
A digitális, az analóg, a legit és illegit szigetek
Az általunk megkérdezett Tisza pártos forrásaink szerint két- és háromezer között van a Tisza szigetek száma. Több mint egy évvel ezelőtt az újhullámosok még papíralapon alapították a szervezeteket. Mostanra már digitálisan. A párt hierarchiájának felső-középosztályában lévő informátorunk szerint a feltételek és az elvárások is azonosak minden Tisza szigetnél. Átjárhatóság nincs közöttük, ennek pedig az az oka, hogy szeretnék elkerülni azt, hogy egyes szervezetek ne üresedjenek ki, mások ne duzzadjanak fel. A természetes egyensúly a lényeg. Annak pedig a párt különösen örül, hogy ennyi roma ember szimpatizál velük és aktivizálják magukat.
„Nincsenek több ezres létszámú roma Tisza szigeteink, de azért egy-egy ilyen 300-500-as taglétszámot számlál. Az a tapasztalatunk, hogy a roma Tisza szigetek tagjainak hatása sokkal inkább túlterjed a települések határain, ami a nem roma Tisza szigetek esetében nem feltétlenül van így. Azt látjuk, hogy rengeteg embert tudnak megmozgatni, de ez majd a választáskor dől el, hogy ez mégis mit jelent a valóságban”
– mondta a Tisza Párt szigeteire rálátó informátorunk.
Azt, hogy pontosan országosan hány ember tömörülhet a Tisza-szigetekbe, nem tudni. A forrásaink szerint vannak olyanok, akik úgy alapítanak ilyen politikai csoportokat, hogy azt hivatalosan a pártnak be sem jelentik. Így velük szinte lehetetlen a folyamatos kapcsolat, de azokkal sem mindig zökkenőmentes, amelyek hivatalosan is be vannak kötve a párthoz.
„Ez egyfajta gyermekbetegség, amit azért idővel ki fogunk nőni. Akár a romákhoz, mint ahogy a kistérségekben élőkhöz vagy épp az idősebb korosztályhoz, nagyon nehéz üzeneteket eljuttatni. Főleg ennyi embernek, ilyen mennyiségben. Nem tudnak a megyei koordinátorok ennyit telefonálni, és őket sem tudja éppen ezek miatt mindenki elérni. A digitalizációval is van egy kis gondunk, mert ha kiküldünk mailben egy linket, iszonyatosan sokszor előfordul, hogy nem kattintanak rá. Ilyen gondjaink is vannak, és kapacitásban sem bővelkedünk”
– magyarázta a forrásunk.
Orsós János szerint a pártnak az is a feladata, hogy ezeket a szigeteket egyenlő munícióval lássa el, és ne legyen semmiféle hierarchia a Tisza szigetek jog- és hatáskörében.
„Azt látom, hogy a Tisza párt nem látja el instrukciókkal az egyes Tisza szigeteket, mert az a tapasztalatom, hogy a falvakban bizonyos ügyek mentén alakulnak ezek az önszerveződő csoportok, és nem a párt mondja meg, hogy helyben mi érdekelje a lakosokat. Ami szerintem teljesen rendben van. Csak azt nem tudom, hogy ez a későbbiekben mivé fog válni, és mi lesz ezeknek a szigeteknek a sorsa. És fontos az, hogy a párt maga az milyen muníciókkal látja el a Tisza szigeteket. Ezeket egységesen kell kezelnie és nem hierarchikusan”
– mondta lapunknak Orsós János. Arról, hogy a romák alapította Tisza szigeteket másként kezelnék forrásaink szerint szó sincs. Ellenkezőleg: örülnek, hogy 35 év után végre ez a társadalmi csoport is aktivizálja magát – mesélték forrásaink.
A párt kinyújtott karjai a szigetek, amelyeknek a tagjai a helyi közélet alakításában vesznek részt. Segítenek, rendezvényeket szerveznek és formálják a közbeszédet.
„A TISZA abban hisz, hogy egy élhető és működő országot csak ilyen széles együttműködéssel lehet létrehozni, amelynek a szigetek lesznek a motorjai”
– válaszolta a Szabad Európának Tárkányi Zsolt, a Tisza sajtófőnöke.
Halad, de néha még bukdácsol
Az, hogy nem mindig megy minden, mint a karikacsapás a kommunikációs térben, Lakatos Gusztáv a saját bőrén tapasztalja. A politikai aktivizmus és önkénteskedés mellett sokat kell melóznia, hogy egyáltalán megéljenek.
„Egyszerű hétköznapi emberek vagyunk, örülünk ha valamit tudunk tenni az asztalra. Nekem is baromi nehéz eljutni kocsival innen Tiszainokáról egy-egy sziget alapításra például Kocsordra. Saját zsebből megyünk mindenhova, egy forintjába nem kerül a pártnak. De azt kell, hogy mondjam hiába keressük őket, hiába vannak ötleteink… emailezünk, amivel engem meg lehet ölni, mert előrébb nem jutunk vele. Egyszerűen nem tudjuk elérni őket. De nem akarjuk elkeseríteni az embereket, megyünk tovább, csináljuk. Közben meg esszük az ideget, mert minden nap kétszer-háromszor hív a csapatom, hogy tudtam-e intézni valamit, tudunk-e találkozni velük vagy egyáltalán kivel tudunk?”
– mondata lapunknak Lakatos Gusztáv, aki mindezek mellett két ciklus óta képviselő a megyei roma önkormányzatban, valamint 15 éve a tiszainokai cigány önkormányzat vezetője. Mindkettőt társadalmi munkában csinálja, egy fillért nem kér ezért. Pedig már évekkel ezelőtt gazdag ember lehetett volna. Volt, amikor 30 milliót ajánlottak neki, de nem adta be a derekát. Még a 2024-es önkormányzati választások előtt keresték meg azzal, hogy csak hallgasson és ne kritizálja az egyik roma politikai platformot, cserébe kap pénzt. És ha szavazatokat is felhajtana, azt is busásan megköszönnék neki. De ebből nem lett semmi. Lakatos Gusztáv nemet mondott rá.
Demokráciadeficit
Orsós János szinte mindent feltett egy lapra, amikor beállt Magyar Péter és a Tisza mögé. De nem véletlenül tette. Azt mondta: már 15-20 évvel ezelőtt jelezte a szegregátumokban lévő oktatási intézmények főbb problémáit, de azokat az óllenzéki politikus ismerősei a legtávolabb tartották maguktól, mintha nem is tudtak volna róla. Viszont a pedagógustüntetéseket ők álltak ki a leghangosabban. A szakember csalódott.
Szerinte Magyar Péter szavaiban is, tetteiben is nagyon hangsúlyos gesztusokat tesz a cigányság felé. Ráadásul ő volt az első, aki azt mondta, hogy ha Tisza kormány lesz, akkor az önazonosság védelméről szóló törvényt azonnal vissza fogja vonni. Ez az a törvény, amely hatalmat ad arra az önkormányzatoknak, hogy szabályozhassák a lakosság összetételét, a település kulturális, társadalmi és gazdasági önazonosságának megőrzésé érdekében. A törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra is, hogy a rendelettel korlátozzák a lakcím létesítését, előírjanak személyes meghallgatást, ha esetleg valaki ingatlant akarna vásárolni.
Még tavasszal tártuk fel annak a borsodi törpefalunak a történetét, amely már 2002 óta egy önkormányzati rendeletre hivatkozva akadályozza meg a romák beköltözését a települsésre. Akkor még szó sem volt arról, hogy a kormány legitimálja a hasonló önkormányzati határozatok bevezetését.
Orsós János szerint: ha lesz demokratikus újrarendeződés, akkor a szakpolitikában nagyjából lakosságarányosan meg kellene, hogy jelenjenek a romák is.
„Nem kell nagyon messzire mennünk, csak ide a szomszédba. Ha megnézzük Romániát, akkor Romániában a legnagyobb kisebbség a magyarság. A román parlamentben összesen 465 képviselő ül, közülük 40 parlamenti mandátum a magyaroké. És ez kicsivel még magasabb is, mint a lakosságarányuk. Ez teljesen logikus, teljesen szép és elvárható. A szlovák parlamentben például 145 képviselő van és ebből nyolc roma. Tehát, akkor amikor a Tisza Párt arról beszél, hogy a cigányok a nemzet egészét alkotják, akkor nem gondolom azt, hogy itt olyan számokban gondolkodhatunk a politikai képviselet terén, mint a legutóbbi parlamenti választáson, amikor volt az ellenzéki összefogás. A Tisza Párt kétharmadra készül. Én azt gondolom, hogy itt a számnak és az elhatározásnak magasabbnak kell lennie, és nagyon reménykedem benne, hogy ezt Magyar Péter meg fogja csinálni”
– magyarázta a szakember.
Becsület, Igazság, Tisztelet spártai módra
Lakatos Gusztáv, a BIT300 Mozgalom alapítója szerint rajtuk nem fog múlni semmi. Bár szűkösek az anyagi lehetőségeik, de szerinte csak egy kis időre és energiára van ahhoz szükség, hogy még több mélyszegénységben élőt győzzenek meg arról, hogy ne adják el a szavazataikat, hanem éljenek a demokratikus jogukkal.
„Borsodot, Szabolcsot, Hajdú-Bihart, Jász-Nagykunt, Baranyát és Nógrádot meg tudnánk fogni, csak egyelőre várunk, hogy ki megy ebben elől. Buldózerek leszünk a választásra. Korábban mindenki azt mondta, hogy Borsodban a romákat nem lehet átállítani. Elmondom neked, olyan csapatunk van, hogy ha én azt mondom nekik, hogy na most már beindulunk, akkor ott aratunk. Egész települések állnak át. Nekünk csak egy diavetítő kell más nem, meg egy kis idő, amíg elmondom nekik, hogy a választások előtt éppen annyit kapnak a Fidesztől meg a Cikösztől [Cigány Közösségek Szövetsége], amíg arra az egy napra jól laknak és ezzel el is adták a jövőjüket. Ennyit ér a te szavazatod, jól laktál? Jól. Holnap mit eszel? Semmit. Na látod, azért, mert ma kaptál enni és rám szavaztál, cserébe a következő négy évben nem kapsz enni. Ez a Fidesz, mindenki ismeri már”
– mondta lapunknak Lakatos Gusztáv.
Rácz Béla az 1 Magyarország Kezdeményezés alapítója szerint a szegénység és a kiszolgáltatottság viszonyrendszere a szavazatvásárlás sikere.
„Nem azokat ítélem el, akik a szavazatukat úgymond eladják, hanem egyenesen azokat, akik ezt a piacot gerjesztik és pénzért vásárolják meg az emberek ikszeit. Itt van egy óriási demokráciadeficit. Itt nincs egyenlőségjel a szavazatvásárlás és a romák között. Van egy nagy közös alap, amivel meg lehet szólítani a romákat, és szerintem sok tekintetben már a kiszolgáltatottabb társadalmi csoportoknál is felmerül ez a kérdéskör, hogy a Tisza tud alternatíva lenni”
– fejtette ki véleményét Rácz Béla, aki azt is elmondta: roma emberként az az elvárása, hogy legyen olyan keretrendszer, működés, mechanizmus akár a Tiszánál, akár a Fidesznél vagy bármelyik pártnál, ami azt mutatja, hogy a romák közösségét, vagy az onnan jövő szervezeteket, a politikusokat partnernek tekintik, és ne a romák nélkül döntsék el, hogy milyen program születik vagy épp az, hogy kik kerülnek fel a képviselő-jelölti listákra. Hanem ezekbe legyenek bevonva a romák.
„Nagyon sok csalódott roma vezető van, akik lehet, hogy nyilvánosan nem vállalják ezt fel, de azért ott is láttam már erős kritikákat, ami azt mutatja, hogy repedezik a rendszer. Tehát itt is vannak már törésvonalak, amik nem tudjuk milyen hatásokat fognak okozni, de egy biztos, már nincs az a fajta összefogás, ami az önkormányzati választások előtt volt”
– mondta Rácz Béla.
A Tisza szigeteknek sok dolguk lesz. Ugyanis a tervek szerint a párt november utolsó hétvégéjén bemutatja a 106 egyéni jelöltjét. Szeptember végéig minden választókerületben erre három, potenciális embert kell ajánlaniuk a helyi Tisza szigeteknek. A következő egy hónapban a jelölteknek együtt kell dolgozniuk a Tisza szigetekkel. November elején a Tisza applikációjában lehet szavazni a jelöltekre, a háromból kettő tovább jut. November közepéig a választókerületben élő bármely választópolgár szavazhat a két jelöltre. Majd ezt követően a Tisza vezetéséé a végső döntés. Az országgyűlési választások várhatóan 2026. áprilisában lesznek.
