Egy nappal azután, hogy Orbán Viktor tárgyalt a Bank of China elnökével, a Fidesz egyik képviselője benyújtott egy – egyébként hónapok óta várható – törvényjavaslatot. Ez igyekszik teljesen elzárni a hazai közélet és a közbeszéd témáit befolyásolni képes, emellett a nyugati szervezetekre (köztük is elsősorban az EU-ra) a magyar kormány megítélésével kapcsolatban befolyásolási potenciállal rendelkező nem kormánypárti szervezetektől működésük külföldi forrásait.
Az időpontegyezés lehet véletlen is, nem feltétlenül a sokfelől hallott újabb kínai hitelfelvételt kell a találkozó mögé látni, de A közélet átláthatóságáról címet viselő törvényjavaslat egyértelműen jelzi, hogy Orbán nagyon messze van a folyamatosan hangoztatott és hirdetésekben terjesztett mondásától, miszerint nem kilépni akar belőle, hanem elfoglalni akarja (a Patrióták pártszövetségében vele együtt lévő szövetségeseivel és persze a másik frakcióban ülő román AUR-ral) az EU-t.
A törvényszöveg külföldi-definíciója ugyanis az uniós pályázati és egyéb támogatásokat is kizárja, vagyis Orbán teljesen elengedte a befagyasztott EU-támogatások visszaszerzését, amire egyébként több jel is utalt már.
A javaslat tartalmát részletesen bemutattuk már, most néhány fontosabb elemére, összefüggésére igyekszünk rámutatni.
Jogorvoslat
„A szabályozás a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét teremti meg” – szerepel a törvényjavaslatban.
Nem tiltják be egyszerűen a politizáló és kritikus szervezeteket és médiumokat, csak meg akarják őket fosztani a Fidesz/kormány által ellenőrizhetetlen forrásaiktól (a külföldi támogatásoktól teljesen és a hazai közönségtől származó bevétel jelentős részétől is). A Fidesz kontrollált ellenzék mellett szeret kormányozni. A betiltás – a forrásmegvonással szemben – ráadásul egyértelműen bírói jogorvoslatot vonna maga után.
Így viszont az érintett szervezetek kijelölése ki lett szervezve a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak (SzuHi), így a szervezetet létrehozó törvény alapján a listára kerülés ellen nincs jogorvoslat. Vagyis nem a kormány dönt arról, hogy a zöld szervezetek közül (mert helyben ők is befolyásolni szeretnék a közéletet) egy falusi szalakótavédő egyesület miért kaphat külföldről pályázati pénzt, az Ökotárs pedig miért nem. A SzuHi-t vezető Lánczi Tamás dönt arról, ki kerül föl a listára, melyről a kormány választ, és ha ő a szalakótavédőket vagy egy egyházat nem tesz föl, akkor azok zavartalanul formálhatják a közéletet külföldi forrásból.
A törvényjavaslat szerint a pénzmosás elleni szerv (a NAV) határozatával szemben 30 napon belül keresetlevelet nyújthat be az érintett a Kúriához, ami azt közigazgatási perben bírálja el 45 napon belül. „A Kúria a pénzmosás elleni szerv döntését nem változtathatja meg.”
Egy szakértő segített ezt értelmezni. A közigazgatási bíráskodásban általános szabály, hogy külön hatalmi ágakról van szó, és a bíróság nem veheti át a közigazgatás feladatát. Vagyis ha a bíróság egy közigazgatási határozatot jogsértőnek talál, akkor megsemmisíti azt, majd a közigazgatási szerv új döntést hoz, a bírósági ítéletben szereplő iránymutatás (ami arról szól, hogyan lenne nem jogsértő a határozat) nyomán. Ez az alapelmélet, bár ebből sok kivétel is van.
A közigazgatási perrendtartásban viszont a NAV alá tartozó adóügyek úgy vannak szabályozva jelenleg, hogy azt kétfokú eljárásban bírálják el, ezért ott van a bíróságnak megváltoztatási jogköre. Ezt szünteti meg az átláthatósági törvény alá eső szervezetek esetében ez a törvényjavaslat. De a Kúria ettől még megsemmisítheti a határozatot, új eljárásra kényszerítve ezzel a NAV-ot és iránymutatást is adhat hozzá.
Persze, ahogy az orosz vállalkozó és ellenzéki aktivista, Magyarországon menedéket kért Torubarov ügyében is látszott, a hatóság (esetében a menekültügyi) megteheti, hogy ugyanazt a határozatot hozza meg újra meg újra, de ezt a luxembourgi bíróság az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította, és végül nem a hatóság, hanem a magyar bíróság nyilváníthatta menekültté Torubarovot.
Kérdés, a NAV hogyan lép majd egy esetleges kúriai döntésre – már ha az megsemmisítené a határozatát.
Egyébként a mostani törvényjavaslat azt is kimondja – tanulva több, a kormányt érintő ügyből -, hogy ebben a közigazgatási perben azonnali jogvédelem (vagyis az intézkedés életbeléptetésének elhalasztása a bírósági ítéletig) nem vehető igénybe. Egy általunk megkérdezett szakértő szerint lehetséges, hogy ez a mondat is uniós jogba ütközik. A pénzmosás elleni törvény (amit be is hivatkozik Halász János törvényjavaslata) 82. §-a Az Európai Unió jogának való megfelelés címet viseli és egyértelműen uniós és európa tanácsi irányelveknek és rendeleteknek való megfelelésről ír.
Ehhez kapcsolódóan: A politikai szabadságjogok korlátozásának 39 lépése Magyarországon 2010 óta – I. rész
Az 1 százalék megvonása mélyütés
Külföldi támogatást a listázott szervezet a pénzmosás elleni szerv engedélyével fogadhat el. Tehát a javaslat nem tiltja be törvényi szinten a külföldi támogatásokat (pláne nem a szervezeteket), hanem – szokása szerint – a nyilvánvalóan alaptörvényt és alapjogokat sértő gyakorlatot majd alacsonyabb rendű jogszabályok teszik lehetővé. Egyrészt kormányhatározatok (a listáról melyik szervezetet választja a kormány), illetve közigazgatási határozatok (a NAV egyedi döntései egy-egy érkező támogatásról). Jöhet tehát külföldi támogatás, de elsőként a SzuHi eldönti, hogy listás-e a fogadó hazai szervezet, jogi személy; majd a NAV pedig azt, hogy a konkrét támogatás közéletet befolyásoló célra érkezett-e.
Érdekes kérdés, hívta fel a figyelmet lapunknak egy szakértő, hogy mi a helyzet az itt élő kettős állampolgárokkal (több százezer ilyen lehet és nem is csak határon túlról érkezett magyarok). Ha ők támogatást küldenek egy szervezetnek, akkor azt is huszonötszörösen kell visszafizetni. Ilyen – magyar állampolgársággal is rendelkező magánszemélytől érkező, tehát legális – párezres támogatások érkeztek a Tisza Párthoz is (valószínűleg a Fideszhez is, feltételezések szerint még csak nem is a NER egyik szereplőjétől, hanem a gyergyói Balázs Attilától). Ez eddig nem tartozott a tiltott körbe, ezután igen.
A külföldi támogatások elzárása a civilektől várható volt. Az 1% betiltása viszont nagyon érzékenyen érinti az ngo-kat és a médiumokat is. Viszont a Fidesz vagy elkésett vele (vagy egyéb okokból kellett várniuk), mert az idei 1 %-os támogatásokba már nem lehetett belenyúlni.
Mi várható?
Orbán arra számíthat,hogy nem lesz reciprocitás a környező országokban a magyar kisebbség szervezetei ellen. Az Orbán-szövetséges Vucic és Fico esetében ez kizárt. Szlovákiában nemrég fogadtak el egyébként egy, a magyarnál és a szlovák kormánypártok által beharangozottnál is sokkal enyhébb civil törvényt.
Ukrajnával rossz a viszony, és Zelenszkij az EU miatt nem teheti meg, hogy a magyar kisebbséget sújtó intézkedéseket (vissza)hozzon.
Románia kényesebb ügy. Az RMDSZ direktben természetesen nem kaphat magyar kormánypénzeket (ahogy a szlovákiai képviselet sem: rejtetten támogatják), de nem csak az RMDSZ-nek, hanem a Fidesznek sem lenne jó, ha a magyarországi pénzből működő, a magyar választási regisztrációt serkentő és magát az „átszavazást” is lebonyolító RMDSZ-érdekeltségek kapnának nyakukba egy román tiltó törvényt. De az RMDSZ-re szüksége van/lehet a nyugatos választási koalíciónak, ezért nem valószínű a megbüntetésük.
Az átláthatósági törvény sarkalatos, tehát választási vereség után, de kétharmad híján eltörölni nem lehet, de hatálytalanítani természetesen igen, hiszen a kormány rendeletben dönt az érintett szervezetek jegyzékéről.
A kritikát végeredményben nem tiltották be Magyarországon, csak a Fidesz ellenőrizni szeretné civil (és párt) ellenzéke minden forrását, és még inkább el akarja tántorítani polgárait a politizálástól. Ezen sorok írásakor még nem tudjuk a leginkább érintett közélettel foglalkozó szervezetek álláspontját (jogi gyorsértékelésüket az Átlátszón jelentetik meg), egyikük vezetője időt kért megkeresésünkkor.
Az intézkedés politikai haszna viszont kérdéses: ezek a szervezetek megszűnni már nem fognak a választásig, a javaslat durva hasonlósága az orosz és a belarusz rezsimével riasztóan hathat a nem mélységesen elkötelezett Fidesz-szavazók egy részére is, nemhogy a folyamatosan fogyatkozó tábor csökkenését megállítaná. Leginkább bosszúnak tűnik, ahogy ezt több gyorsértékelés hangsúlyozta is.
Kérdés, hogy ha a Fidesz egy olyan jogi helyzet előállításában gondolkodik, amelyben a parlamenti választás esetlegesen elhalasztható lenne, hogyan lesz hasznosítható ez a keményen represszív törvény.
Ha a jogszabálytervezetet ebben a formájában fogadja el a parlament, az érintené lapunkat is.
Ehhez kapcsolódóan: A Szuverenitásvédelmi Hivatal újabb jelentésben mutatta be tényleges feladatát