„A közélet átláthatóságáról” című fideszes törvényjavaslat szerint, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti az ország szuverenitását, javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet, amelyet több más intézkedéssel is sújthatnak.
Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője által benyújtott törvényjavaslat hatálya kiterjed minden olyan jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre, amely "Magyarország szuverenitását azáltal veszélyezteti, hogy külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez".
A javaslat szerint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatot tesz a kormány részére azon szervezetek jegyzékre vételére, amelyek tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti. A kormány rendeletben dönt a szervezetek jegyzékre kerüléséről.
Ha egy szervezet rákerül a listára,
- nem gyűjthet többé egyszázalékos adótámogatást.
- Köteles minden támogatójától és támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött.
- Vezető tisztségviselői, alapítói, és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.
- A hitelintézetek figyelemmel kísérik a jegyzékre vett szervezet fizetési számláit érintő fizetési műveleteket, hogy azonosíthassák a külföldről érkező támogatásokat.
- Ha a hitelintézet engedélyköteles fizetési műveletet észlel, arról haladéktalanul értesíti a pénzmosás elleni szervet - legfeljebb öt napra – felfüggeszti a jegyzékre vett szervezet engedélyköteles fizetési művelettel érintett pénzeszközhöz történő hozzáférését.
Mint a Telex a törvényjavaslatot szemlézve írja, minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens, például uniós pályázatokon lehet elnyerni.
Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv, vagyis a NAV a támogatás huszonötszörösét szabhatja ki közigazgatási bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni a Nemzeti Együttműködési Alapba.
A pénzmosás elleni szerv kivonulhat a listázott szervezetekhez, a helyszíni ellenőrzés során betekinthet iratokba, számítógépekbe, adathordozókba, azok tartalmáról másolatot készíthet, mindehhez rendőri segítséget is kérhet.
A törvényjavaslat szerint az ország szuverenitását veszélyezteti a külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló minden olyan tevékenység, valamint törekvés, amely sérti, negatív színben tünteti fel
- az ország független, demokratikus jogállami jellegét;
- a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget;
- a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
- a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést;
- az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
Közélet befolyásolására irányuló tevékenység:
- a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenység – ideértve az állam közhatalmi feladatait gyakorló személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységet,
- a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység, illetve az olyan tevékenység, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.
A törvényjavaslat beterjesztői egyébként indoklásként a közpénzmilliárdokból fizetett nemzeti konzultációk egyikére, a szuverenitás védelméről szólóra hivatkoznak. Azt írják, hogy a válaszadók 98,15 százaléka szerint szigorú törvényi szabályozással fel kell lépni az ellen, hogy külföldről támogatott magyar politikai szereplők és aktivistacsoportok Magyarország álláspontjának megváltoztatását kikényszerítsék.
Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelőjén beszélt egy új törvényről, amelyhez szerinte az amerikai Magnyickij-törvény adhatná a mintát. Azt mondta, hogy kormánymegbízottat küldenek az Egyesült Államokba, begyűjtik az összes, Magyarországra vonatkozó adatot és bizonyítékot, majd sürgősen megteremtik az alkotmányos és jogi hátterét annak, hogy „ne kelljen tétlenül nézni, hogy álcivil szervezetek a szemünk láttára vágják zsebre a díjukat”. Szerinte ehhez az kell, hogy legyen egy új törvény, amely szankcionálja a külföldi pénzeket felhasználó szervezeteket.
Ehhez kapcsolódóan: Uniós forrásokat zárolhatnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal miatt
A kormányfő március 15-én folytatta ezt a gondolatsort, amikor tavaszi nagytakarítást ígérve áttelelő poloskákhoz hasonlította ellenfeleit, a Birodalom, azaz Brüsszel megvásárolt kiszolgálóit, újságírókat, civileket, bírókat.
Ehhez kapcsolódóan: „Ennek a törvénynek nincs helye egy demokráciában” – értékelések a „szuverenitásvédelem” első hónapjairól
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az orosz mintára létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal megalapítása, céljai és eddigi tevékenysége egyelőre pontosan azokat a félelmeket igazolja, amelyek szerint „a párt ökle” lesz lényegében bármilyen belföldi szereplő ellen. A hivatal célja és feladatai homályosak, leginkább az orosz külföldiügynök-törvényre hajaznak, amelynek alapján az orosz hatóságok külföldi ügynöknek nyilváníthatnak bárkit, aki szerintük külföldi befolyás alatt áll. Csakhogy ennek törvényi meghatározása nagyon pontatlan, lazán megfogalmazott, ezáltal tulajdonképpen önkényes.
Ehhez kapcsolódóan: A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése világosan mutatja az igazi feladatát
