Két eljárásról van szó a nem magyar tulajdonú vállalkozásokat sújtó árréskorlátozások miatt. Az elsőt az élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére bevezetett korlátozások, míg a másikat a drogériai termékeknél bevezetett hasonló korlátozások miatt kezdeményezte az uniós testület.
Az Európai Bizottság honlapján közzétett határozat szerint a testület felszólítja Magyarországot, hogy biztosítsa a gazdasági szereplőkkel szembeni egyelő bánásmódot az élelmiszer és nem élelmiszer jellegű termékek tekintetében. A közlemény emlékeztet arra, hogy a letelepedés szabadsága alapján a hatóságoknak egyenlő és megkülönböztetéstől mentes bánásmódot kell garantálniuk a gazdasági szereplőkkel szemben, és tartózkodniuk kell a gazdasági tevékenységek korlátozásától, kivéve, ha azt közérdekű célok indokolják.
A Bizottság szerint a magyar kormány bizonyos termékek esetében olyan mértékben korlátozza a beszerzési és az értékesítési árak közötti árrést, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében az nem fedezi a termékek beszerzési költségein felüli költségeket, és emiatt kénytelenek veszteségesen értékesíteni termékeiket.
Az Európai Bizottság ezért két felszólító levelet küld a magyar kormánynak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levelekre és orvosolja a feltárt hiányosságokat. Kielégítő válasz hiányában az uniós testület indokolással ellátott véleményeket bocsát ki.
Ehhez kapcsolódóan: Elemzők: a vártnál gyengébb volt az árréstop hatása
A Európai Bizottság a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv rendelkezéseinek helyes átültetésére is felszólította Magyarországot (Luxemburggal és Szlovákiával egyetemben).
A közlemény emlékeztet arra, hogy az EU szigorú szabályozást léptetett életbe, amely Európa-szerte bűncselekménnyé nyilvánítja a gyermekek szexuális bántalmazását és szexuális kizsákmányolását, illetve a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat. Az irányelv minimumszabályokat állapít meg a bűncselekményi tényállások és a szankciók meghatározására vonatkozóan, illetve rendelkezései révén elősegíti e bűncselekmények hatékonyabb megelőzését és a gyermekkorú áldozatok védelmét. Emellett azt is előírja a tagállamok számára, hogy hatékony intervenciós programokat vagy intézkedéseket dolgozzanak ki az elkövetők vonatkozásában.
A felsorolt három tagállam, az Európai Bizottság szerint, nem megfelelően ültette át ezeket a szabályokat. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt intéz mindhárom tagállamokhoz, amelyeknek két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Amennyiben ez nem történik meg, az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyüket.