Az internet és a távközlési szolgáltatások kétnapos szünet után újraindultak Afganisztánban, ahol a leállás nagy zavarokat okozott. Az afgánok „irreálisnak” és „ijesztőnek” írták le az élményt.
Közel 48 órára káosz köszöntött Afganisztánra, miután a tálib kormány országos távközlési blokádot rendelt el.
Az október 1-jén helyreállított mobiltelefon- és internet szolgáltatások széles körű megkönnyebbülést és haragot váltottak ki, az afgánok pedig felidézték, hogyan fordult fel gyökerestül hirtelen az életük.
„Ez a két nap irreálisnak tűnt, úgy éreztem, mintha egy rossz álomban lennék” – mondta egy üzletember a déli Kandahár tartományban.
„Hatalmas hatással volt a kereskedelemre, a munkára és a teherszállításra” – mondta egy férfi a RFE/RL Radio Azadinak névtelenséget kérve. „Az átlagos munkámennyiségnek még az 5 százalékát sem tudtuk elvégezni.”
A tálibok szeptember 29-én figyelmeztetés nélkül megszüntették a száloptikai internet és a mobiltelefon-szolgáltatás hozzáférését, amelyek ugyanazon a rendszeren alapulnak.
A lépés káoszt váltott ki, megzavarta a repülőjáratokat, és elvágta az embereket a banki és e-kereskedelmi rendszerektől, valamint az online munkalehetőségektől és iskoláktól.
A tálibok nem adtak hivatalos magyarázatot. A leállás azonban hetekkel azután történt, hogy a keményvonalas iszlamista csoport „erkölcstelenség” miatt több tartományban is blokkolta a száloptikai internethez való hozzáférést.
A kritikusok szerint a döntés az egyéni szabadságjogok és az információ szabad áramlásának szélesebb körű korlátozásának része.
Az ENSZ afganisztáni missziója sürgette a tálibokat, hogy állítsák vissza az internet- és távközlési hozzáférést, mondván, hogy a leállás elszigetelte az országot a világ többi részétől.
„A hozzáférés korlátozása miatt Afganisztán szinte teljesen elszigetelődött a külvilágtól, ami jelentős károkat okozhat az afgán népnek, többek között a gazdasági stabilitás veszélyeztetésével és a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságának súlyosbodásával” - áll a nyilatkozatban.
Telekommunikációs antennák egy domb tetején Kabulban
A kommunikációs leállás súlyosan érintette az afgánok hétköznapi életét, a magánvállalkozásokat és a kormányhivatalokat, és kihívásokat okozott több ezer, az országon kívül tartózkodó afgán számára is.
„Nem tudtunk senkinek sem telefonálni, sem SMS-t küldeni, sem e-mailt írni” – sorolta egy férfi az északi Balkh tartományból.
„Ezen a két napon az embereknek rengeteg problémájuk volt, különösen a fiatalabb generációnak, akiknek eddig sosem kellett telefon és internet nélkül lenniük” – tette hozzá a férfi, aki névtelenül nyilatkozott a Radio Azadinak.
Az internet a leállás előtt szinte életmentő volt az afgán nők számára, akik közül sokan elvesztették munkavállalási és tanulási jogukat a tálibok 2022-es tilalma következtében.
A leállás félelmet keltett bennük, hogy elveszítik utolsó reményüket, utolsó kapcsolatukat is a külvilággal.
„Ebben a 48 órában úgy éreztük, mintha megfulladnánk” – nyilatkozta egy, a nyugati Herat tartományban élő nő a Radio Azadi-nak.
Miután a tálibok hatalomra kerülése után a nők elveszítették legtöbb jogukat, úgy érezte, hogy most még „az internethez, a mobiltelefonokhoz és a telefonáláshoz való hozzáférésüket is elveszítik”.
Ehhez kapcsolódóan: Az afgánok attól tartanak, hogy „utolsó reményüket” is elveszítették azzal, hogy a tálibok leállították az internetet