Akciós két parlamenti mandátum: a német és a roma. Kisebbségi mandátumok, tehát a “rendesnél” kevesebb szavazattal megszerezhetőek, és a 199 fős parlamentben – főleg a kétharmadhoz – sokat nyomnak a latban. A Fidesz korábban már kooptálta a német nemzetiség parlamenti képviselőjét: Ritter Imre mindig a kormánypárttal szavaz. A választási szakértő szerint nem véletlenül, mert a rendszer úgy lett kialakítva, hogy a kormányzópárt a kisebbségi mandátumot is foglyul ejtheti azzal, ha az adott nemzetiség országos önkormányzatában hatalmat szerez. A lapunknak nyilatkozók szerint ez történik a Magyarországi Országos Roma Önkormányzattal. De nem csak politikai játszmák borzolják a kedélyeket, hanem visszaosztott pénzekről is beszéltek forrásaink. A Felzárkóztatási mentorhálózat fejlesztése című projektet tavaly lezárta ugyan a kormány, de az Európai Bizottság teljes körű auditot rendelt el.
199 mandátumból kettő alig egy százalék, de sokat jelenthet, ha a hatalom a tét. A Fidesz még 2011-ben az új választójogi törvényben teremtette meg a nemzetiségek parlamenti képviseletének lehetőségét. 2014-ben már nemzetiségi listára is lehetett szavazni. A 13, Magyarországon törvényben elismert nemzetiség közül létszámuk miatt csak a romák és a németek tudnak bejuttatni egy-egy képviselőt a parlamentbe. Jelöltlistát (amiről valójában csak egy képviselő tud bejutni) az adott nemzetiség országos önkormányzata állíthat.
Ritter Imre 2018 óta a német kisebbségi mandátum birtokosa (az előző, 2014-18-as ciklusban szavazati joggal nem rendelkező német nemzetiségi szószóló volt a parlamentben). Ő korábban, 2006-tól a Fidesz/KDNP jelöltjeként tagja volt a budaörsi képviselő-testületnek, tehát pártlojalitása adott volt a parlamentben is, még ha ő a nemzetiségi érdekekkel magyarázza is, hogy a kormánypárt(okkal) szavaz.
Most - újból - a roma nemzetiségi mandátum sorsa is fontos lett.
A beforgatókönyv
Tavaly nyáron a roma választásokon kaszált a kormányzati hátszéllel gründolt roma párt, a Cigány Közösségek Szövetsége. A Cikösz alapítóját, Sztojka Attilát azóta már államtitkárrá nevezték ki. A kormánypárthoz hű szövetség kétharmados többséget szerzett az országos önkormányzatban. Látszatra úgy tűnt, hogy a Fidesz szempontjából minden rendben.
Tusványoson azonban elszakadt a cérna Aba-Horváth Istvánnál, az országos roma önkormányzat elnökénél és kemény kritikával illette Sztojka Attilát és a regnáló rendszert. Pedig Aba-Horváth húsz éve tagja a Fidesznek, a nyilvános fórumon mégis azt mondta, hogy gyarmatosítva, óvodás szerepkörben van a roma önkormányzat, amit semmilyen stratégia döntésbe nem vonnak be.
A nyilvános konfrontáció után nemrég sorra mondtak le a Cikösz megyei koordinátorai szerte az országban, lemondott a fideszes roma párt elnöke i. Távozott a szövetségből Aba-Horváth István és az országos önkormányzat három alelnöke is. Legtöbb forrásunk szerint a kenyértörésre a cigánypolitikában is megjelenő nagypolitika miatt került sor.
Dancs Mihály, a Roma Polgári Mozgalom B.-A.-Z. vármegyei vezetője lapunknak azt mondta, hogy hozzászoktak már ehhez, minden ciklusban megtörténik.
„Olyan ez az egész, mintha egy forgatókönyv meg lenne írva és minden ciklusban elővennék ezt a könyvet. Négy-öt évvel ezelőtt ugyanez volt a Firosznál, és fél évre rá borult is szépen minden. Az éppen aktuális cigány vezető mindig bele akar folyni a nagypolitikába, de nem azt mondja, hogy segítem a munkátokat, hanem megpróbálja irányítani az ORÖ-t. Nem látják be, hogy ez nem járható út, hiszen minden ciklusban vagy az lett az eredménye, hogy az összetűzés az elnök fejébe került, vagy működésképtelenné vált az önkormányzat vagy feloszlatta magát. Teljesen kontraproduktív az egész.
– magyarázta a Szabad Európának Dancs Mihály.
Egy lista mindenek felett
Az országgyűlési választáson az országos nemzetiségi önkormányzatok is állíthatnak listát. Szavazni csak az tud rájuk, aki felveteti magát az adott nemzetiség névjegyzékébe. Ő a parlamenti választáson az egyéni kerületi jelöltek mellett csak a nemzetiségi listán voksolhat, pártlistára nem.
A nemzetiségi mandátumszerzéshez kevesebb szavazat is elég. Korábban 22-24 ezer voks elég volt ehhez, míg a normál listás mandátumhoz csaknem 100 ezer. A Political Capital folyamatosan nyomon követi a nemzetiségi névjegyzékben szereplők létszámát. László Róbert választási szakértő szerint jövőre a magasabb részvétel miatt néhány ezerrel több szavazat kellhet egy-egy kedvezményes mandátumhoz.
A szakértő szerint nem a részvételi küszöbbel van a gond, hanem a rendszerrel.
„Úgy alakították ki az egész rendszert – és ezt most már nyolc éve látjuk a gyakorlatban is – hogy a Fidesz foglyul tudja ejteni a nemzetiségi mandátumot. Ehhez csak az kell, hogy képes legyen befolyásolni az országos nemzetiségi önkormányzat – legyen az német vagy roma – döntéshozatalát. Azzal, hogy 2018-ban és 2022-ben is egy volt fideszes önkormányzati képviselőt juttattak német nemzetiségi színekben a parlamentbe, bátran kijelenthetjük, ez sikerült. Ritter Imre hét éve tagja a parlamentnek, és minden lényeges ügyben együtt szavazott a Fidesszel. Most minden jel arra mutat, hogy egy hasonlóan lojális roma nemzetiségi képviselőt is szeretnének maguk mellett tudni”
– mondta László Róbert, a Political Capital választási szakértője.
Hiába látszott úgy még tavaly, hogy a Fidesz kontrollt szerzett a roma nemzetiségi önkormányzat felett, a választások előtt fél évvel borult a bili. Ez azonban nem azt jelenti, hogy elfordultak volna a Cikösz képviselői a Fidesztől.
„Nagy a feszültség a roma önkormányzatban, de a fontos szereplők között egy valamiben nincs vita: a Fidesz iránti lojalitásuk megkérdőjelezhetetlen. Négy éve más volt a helyzet, akkor ellenzéki érzelmű képviselők is pozícióba kerültek. Az akkori konfliktusoknak az lett az eredménye, hogy Magyarország legnépesebb nemzetisége listát sem tudott állítani, így nemhogy képviselője, de szószólója sincs ma a parlamentben. 2026-ban ez aligha fordulhat elő: egy pár hónapig még elhúzódhatnak a belső harcok, de aztán a Fidesz bizonyosan közbe fog lépni, és egy számára megbízható jelöltet fogunk látni a roma lista élén. Márpedig ez a döntő: kevesen tudják, de a nemzetiségi szavazólap úgy néz ki, hogy egyetlen lista egyetlen karikájába lehet csak ikszelni. Ez az, ami miatt ez az aktus nem is tekinthető tényleges választásnak, és ez az, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a hatalom számára csak a választási machináció eszközei a nemzetiségek”
– magyarázta lapunknak a választási szakértő.
A magyarországi nemzetiségi választási rendszer annyira sok sebből vérzik, hogy már 2023-ban jogsértőnek mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága. A jogerős ítélet ellenére a magyar kormány azóta sem változtatott a vitatott pontokon.
Lakkcipőben van hakni bőven
Forrásaink, akik rálátnak a romáknak dedikált pénzekre és benne vannak az országos cigánypolitikában, egyöntetűen azt állítják, hogy az országos roma önkormányzaton belüli balhé valójában nem csak a politikai egóról, hatalomról, hanem a pénzről is szól.
„A visszaosztás kötelező. A mértékét képzeld el úgy, hogy kapok 150 millió forintot, és azt mondják nekem, hogy 120-at adjak vissza. Hát elmegy ő a francba. Ilyen játékokat csak a maffiózók csinálnak”
– magyarázta az országos roma önkormányzat egyik képviselője, kérve, hogy a nevét ne írjuk le. Szerinte az elmúlt éveket a testületben sokan csalódásként élték meg.
„Voltak, akik kaptak a 35 milliótól egészen a 140 millióig pénzeket tanodákra. Ami jól hangzik, nem? De azt már nem mondja senki, hogy a kiosztott összegek 80 százalékát megvágták, vagyis vissza kellett osztani. Mivel túl sokat kértek vissza zsebbe ilyen-olyan megoldásokkal, ezért sokan voltak olyanok, akik hiába nyertek, miután megtudták, mennyit kell visszaosztani, inkább visszaléptek a pályázattól. Egyrészt azért, mert amennyi maradt volna nekik, abból nem lehetett volna tisztességesen megcsinálni azt, amit vállaltak. Másrészt azért léptek vissza, mert ha belementek volna a játékba, akkor azzal már kész is a zsarolási alap”
– magyarázta a Szabad Európának egy másik neve elhallgatását kérő képviselő.
Információink szerint a „Felzárkózási mentorhálózat fejlesztése” című EFOP-os program kapcsán is felmerültek visszaéléssel kapcsolatos gyanúk. A projektet a Belügyminisztérium egyik háttérintézménye, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) koordinálta. A program 2017 és 2023 között futott, a keretösszege pedig 2,58 milliárd forint volt. A projekt közvetlen célja az volt, hogy legalább 69.550 hátrányos helyzetű, kedvezőtlen adottságú területen élő, aktív korú, a munka világából kiszorult személyt érjen el, és közülük legalább 11.235 főt bevonjanak a mentorálási folyamatba is. A források elosztására rálátó forrásunk szerint a valóság messze volt a program céljaitól.
„Mondok neked egy példát. Van Délnyugat-Magyarországon egy nagyobb város. Ott van a roma politika szempontjából egy nem túlságosan jelentős figura, aki helyben tanodázik is, egyébként meglepően értelmes ember. Azzal hívott fel, hogy pályázhat-e egy nem a kormány által kezelt pályázati felhívásra szerintem, a kormány nem fog-e megharagudni, ha megteszi. Szerintem ez hűen tükrözi a mentális, morális állapotot. Azt mondta, hogy az egyik fideszes országgyűlési képviselő egyszer már megharagudott rá, mert a annak kérésére nem volt hajlandó felvenni a fizetési listájukra két olyan embert két évre, akiket sosem látott és az ország másik végében laknak. Ilyen sztorik és még ennél vadabbak is bőven vannak.”
Információink szerint akadtak olyan emberek is, akik valójában soha nem dolgoztak a programban, de ennek ellenére évekig jól éltek belőle – magyarázta névtelenséget kérő forrásunk.
„A fizetési listákra olyan embereket kell félállásba venni évekre, akik valójában nem csinálnak semmit, csak felveszik a pénzt. És ezekben az esetekben nem úgy működik, hogy át kell utalni számlaszámra vagy zsebbe adni a pénzt, hanem tisztább formában. Fel kell venni egy-egy projektbe adott esetben tíz olyan embert, akik nem csinálnak semmit, de cserébe minden hónapban kapnak 4-500 ezer forintot.”
Bár a TEF szerint a Felzárkóztatási mentorhálózat fejlesztése című projekt sikeresen zárult, úgy tudjuk, hogy az Európai Bizottság a gyanítható visszaélések miatt teljes, átfogó auditot indított. Írásban feltett kérdéseinkre a TEF jórészt nem válaszolt érdemben, csak annyit írtak:
„A projekt támogatási összköltsége: 2.579.959.627,- Ft., amely 15%-ban hazai társfinanszírozásból és 85%-ban uniós társfinanszírozásból tevődik össze.”
Cikkünk kapcsán kérdéseket tettünk fel a Belügyminisztériumnak, írtunk a Nemzeti Fejlesztési Központnak, valamint kerestük Aba-Horváth Istvánt, a Magyarországi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét is. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.