Gyámság alatt, óvodás szerepkörben van a hazai cigányság vezetése, ami problémás lehet a választások előtt – mondta a tusványosi Roma Politikai Fórumon Aba-Horváth István a Magyarországi Roma Országos Önkormányzat elnöke. A politikus szerint felül kell emelkedni a pártérdekeken, hiszen ő nem csak 75 ezer olyan embert képvisel, akik rájuk szavaztak, hanem csaknem egymillió magyarországi romát. A vitán ott volt Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős államtitkár is, aki nem várt helyről kapott súlyos kritikákat, hiszen Aba-Horváth István évtizedek óta szorosan együttműködik a Fidesszel. Aztán alig telt el két hét és Aba-Horváthtal nagyot fordult a világ. Egy interjúban azt mondta: ha kell, felszántják választásokig a cigánytelepeket, hogy újra a Fidesz győzzön. A tusványosi vitán szó volt még önazonossági törvényről, az elmúlt 15 év legkiemelkedőbb pillanatairól és arról is, hogy egy nógrádi falu házába azért nem költözhettek romák, mert azt kinézte magának egy volt államtitkár gyereke. Azóta Orbán Viktor is üzent a romáknak a közösségi oldalán.
Tusványos nem arról híres, hogy valódi vitákra adjon lehetőséget. Éppen emiatt volt meglepő, hogy a Fidesz külhoni dzsemboriján a most először megrendezett Roma Politikai Fórumon kapott éles kritikát a kormány roma politikája. Ráadásul onnan, ahonnan senki sem várta: belülről.
A tusványosi pódiumbeszélgetésen Sztojka Attila a Fidesz társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára, Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke és Berki Sándor, független országgyűlési képviselő vitázott egymással.
A számok, a romák polgárosodása és a valóság
Sztojka Attila államtitkár szerint nemrég a Tisza Párt vezetője azt mondta, hogy Magyarországon tíz romából hat rendelkezik legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel, de szerinte ez az állítás hazugság. Az államtitkár máshogy látja. Mégpedig úgy, hogy egész Európában Magyarországon a legmagasabb az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező romák aránya, ami közel 90 százalék. Sztojka Attila szerint ez még csak a jéghegy csúcsa.
„Büszkeséggel tölt minket az, hogy 2011-hez képest népszámlálási adatok alapján az figyelhető meg, hogy a roma diplomások aránya megduplázódott. Ami azt gondolom egy óriási előrelépés, hiszen hogyha társadalmi mobilitásról, társadalomfejlesztésről beszélünk, és mondjuk a roma közösséget, egyfajta polgárosodási folyamatra helyezünk, akkor ennek kézzelfogható eredménye, vagy egyáltalán mérőeszköze az iskolai végzettségi szintnövekedés”
– magyarázta Tusványoson Sztojka Attila államtitkár, aki szerint az eredmények egyik fontos összetevője a Roma Szakkollégiumi Hálózat, amit a Fidesz még 2011-ben hozott létre. Szerinte ennek is köszönhető, hogy a diplomát szerzett roma szakkollégistáknak közel 70%-a olyan családból származik, amelynek a szülei legfeljebb 6-8 osztállyal rendelkeznek. A fideszes államtitkár úgy fogalmazott: az elmúlt 15 év Magyarország társadalmi fejlesztési folyamatainak történelmi lépéseit jelenti; pozitív irányban és a roma vonatkozásban pedig kifejezetten.
„Ez az igazi társadalmi mobilitás. Azt gondolom, hogy ez a folyamat, amit mi 2010-11-ben ebben az országban elindítottunk az egyfajta garanciális elemeket tartalmaz, mert az az eszközrendszer, amit elindítottunk, az mutatja, hogy a végén igenis a polgárosodási folyamat, ahogy tetszik, társadalmi mobilitási képességben pozitív változások történhetnek”
„Meghallgattam a számokat, hagyjuk, a számok, azok mindig jól mutatnak” – reagált az államtitkár adataira Berki Sándor, független országgyűlési képviselő, aki szerint a számok és a valóság egészen más. A képviselő azt mondta: ősbűn, hogy a kormányzópártok 16 éves korra csökkentették a tankötelezettséget.
„Mit jelent ez a valóságban? Ez azt jelenti, hogy rengeteg fiatal kiesik az oktatási rendszerből. Hol vannak ezek a fiatalok, ezek az emberek? Mivel iskolában nem járnak ott, nincsenek. Mivel a munkaerőpiacon nem vesznek részt, hisz csak 16 évesek, tehát valószínűleg feketén tudnak dolgozni, ezért munkaügyi statisztikákban nem szerepelnek. Tehát az a kérdés, hogy hova tűnik ennyi fiatal”
– tette fel a kérdést Berki Sándor. A független országgyűlési képviselő annak nagyon örül, hogy nőtt a roma diplomások száma, de ez csak egy adatsor. Mint mondta: „Ez tényleg jó, oké, rendben van. Van diplomájuk, de mi történik akkor, hogyha a roma származású fiatalok diplomát szereznek? Akkor már végeztünk is, és minden rendben van? Hát a valóságban nem, mert a valóság ott kezdődik, hogy hogy szereznek munkát. A munkaerőpiacon a származásuk miatt mindenféleképpen hátrányba kerülnek. Én értem azt, hogy kihegyezzük a hangsúlyt erre, hogy oktatunk és diplomát szerzünk, de sajnos az esetek többségében a sikersztori itt véget ér.”
Berki Sándor szerint nem fektet a kormány az oktatásba elég energiát. Maximum csak arra, hogy az általános iskolát kijárják a gyerekek. Akik pedig kiesnek az iskolarendszerből 16 évesen, ők már a statisztikákban sem szerepelnek.
Az, hogy a hazai cigányságnak négyévente a választásokon döntő szava lehet, nem újdonság. Az viszont az, hogy néhány napja Orbán Viktor miniszterelnök a Dopemannak adott interjújában azt mondta: „A cigányok világában nekem azért van egy nagy támogatottságom, mert rendkívül sok olyan cigány család van, amely munkából tudja magát eltartani.”
A miniszterelnök szerint az is a Fidesznek köszönhető, hogy bár korábban lenézte a politikai osztály a cigányokat, de ezt ők megváltoztatták.
„Beléjük rugdostak, lenézték őket, ingyenélőnek nevezték, aztán kiderült, hogy amikor van lehetőség, a nagy részük nem ilyen, eljönnek dolgozni, rengetegen vannak” – mondta a miniszterelnök, aki szerint van egy cigány középosztályosodás Magyarországon, amíg az építőipar meg néhány szakma jól megy, addig van meló is.
Aba-Horváth István, a Magyarországi Országos Roma Önkormányzat (MROÖ) elnöke. A politikus évtizedek óta szorosan együttműködik a Fidesszel. A Sztojka Attila államtitkár által nemrég gründolt CiKöSz - Cigány Közösségek Szövetség képviselői adják az MROÖ derékhadát. Vagyis: a fideszesített roma önkormányzat Fidesz-közeli elnökének Tusványoson elhangzott kritikái tették meghökkentővé az első Roma Politikai Fórumot. Aba-Horváth István politikai beágyazottságát tekintve az általunk megkérdezett romaügyi szakértők is egybehangzóan azt állították: az ő kritikái nehezen söpörhetők le a kormánypártok asztaláról.
Aba-Horváth István szerint az, hogy Sztojka Attila ismertette az adatait, még nem jelenti azt, hogy itt minden rendben menne. Sőt.
„Majdnem meg is mentettük a világot, pláne a cigány oktatáspolitikát. A számok azok makacs tények, azokkal vitatkozni nem lehet, viszont a hatások, azok, amelyeket én látok, azok egészen másról szólnak. Azt látjuk, hogy gazdaságilag és társadalmilag őrült nagy bajban vagyunk. Egy erőszakmentes szegregációnak lehetünk tanúi, amikor településeken az állami önkormányzati iskolákat felváltja az egyházi általános iskola. Akik meg, ha akarjuk, ha nem, ha kimondjuk, ha nem, ha elismerjük, ha nem: szegregálnak. A cigány gyerekek maradnak az önkormányzati iskolában, akiknek meg van pénzük, azok a gyermekeiket elviszik a minőségi oktatást adó intézményekbe. Ebből én egy vészesebb jövőképet jósolok”
– kezdett bele tapasztalatai ismertetésébe Aba-Horváth István. Csakhogy Sztojka Attila szerint a kormányzat már az elmúlt években megpróbálta az egyházi iskolai szegregációnak elejét venni. „Olyan jogszabályt alkottunk, amely pontosan igyekszik ezt a fajta, hogy is mondjam, hátrányos helyzetű gyermekek arányait figyelembe véve, kezelni. Tehát erre is megtette a kormányzat azt a szükséges lépést, amellyel az egyházi intézményeknek is felhívta a figyelmét.”
Önazonosság, mint cigányellenesség
A vitán szóba került a kormány nyár elején elfogadott önazonossági törvénye is. Berki Sándor független országgyűlési képviselő szerint a lakhatási kirekesztés korábban a törvény nélkül is létezett, de a kormány most törvényesítette mindezt.
„Jövök egy nógrádi példával. Egy volt államtitkár gyermekei szerettek volna házat venni Nógrád megyében, és polgármesteri utasításra tiltották meg az eladónak, hogy romáknak adják el a házat. Amit nehéz bizonyítani, mert ezek telefonon történtek, de ezt a sztorit felvállaltam a nógrádi polgármesterek előtt is. Tehát ma a valóság az Magyarországon, hogy lehet neked akárhány diplomád, lehet itt lakáshelyzetről beszélni, egyszerűen meg merik azt engedni, hogy megtiltják azt, hogy te házat vásárolj. És ez ma megtörténhet Magyarországon. Ez tény. Tehát több diplomásokról beszélünk, olyan emberekről, akik abba a községbe, faluba jártak tanítani. Dolgozni nagyon jók, de arra, hogy ott éljenek, arra már a származásuk miatt nem voltak jók”
– magyarázta a független képviselő.
Az államtitkár szerint nem a lakhatási diszkrimináció legalizálása volt a szándéka és az akarata a kormánynak. És a jövőben sem ez lesz. Semmiféle diszkriminatív elemet nem alkalmazhat semelyik képviselő-testület a jövőben sem. Szerinte erre jogszabályi garanciák vannak.
„A törvény ezt tiltja, sőt, nem csak az önazonosságról szóló törvény, hanem az alaptörvényünk is. Mindenki, aki viszont igyekszik ezt a maga kénye-kedve szerint formálni és mondjuk a hatalmi helyzetéből adódóan kihasználni, az téved. A jogszabályok és a jogbiztonság az egy garanciális elem az állampolgárok részére. De, ha mindezek ellenére ilyesmi felmerül egy településen, akkor annak a polgármesternek vállalnia kell a következményeit, hogy jogszabály ellenes, tehát diszkriminatív lépés tett. Ha ez bebizonyosodik, hogy ő kifejezetten a romákkal szembeni lépésként kezeli ezt a települések önazonosságára szóló jogszabályt”
– mondta Sztojka Attila államtitkár, aki – bár elmondása szerint nem szeret számokkal dobálózni – de azt mégis csak tényként kezeli, hogy Magyarországon 2010-ben a túlzsúfolt lakások aránya romák vonatkozásban 47,2% volt, de az elmúlt 15 év alatt ezt a számot 15,6%-ra csökkentették. A komplex telepprogramokkal pedig csaknem harmadára csökkentették a szegregátumok számát.
Gyámság alatt
Az elmúlt évtizedekben rengeteg kritika érte a roma nemzetiségi önkormányzati rendszert. Főképp azért, mert az, amire használják, alkalmatlan. A nemzetiségi önkormányzati rendszert elsődlegesen és a törvény szerint is arra hozták létre, hogy segítsék a nemzetiségek kollektív részvételét a közéletben, elősegítsék a kulturális autonómiájuk megvalósulását. Csakhogy ez a roma nemzetiségi rendszer esetében kissé máshogy alakult. A pártpolitika az elmúlt harminc évben felülírta azt, amire valójában létrehozták az országos roma önkormányzatot, amelynek a vezetését minden kormányváltáskor az aktuális nyerteshez húzó roma pártkáderekkel töltenek fel. Ha mindez első nekifutásra nem sikerülne, akkor előbb vagy utóbb, de leginkább előbb, megbuktatják azt a vezetést, amely nem tetszik a hatalomra kerülő kormánynak.
A Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke évtizedek óta be van ágyazva a Fideszhez. Éppen ezért érhette Sztojka Attila államtitkárt felkészületlenül a pódiumbeszélgetésen Aba-Horváth kemény kritikája. A roma vezető szerint hiába a fideszes támogatottság a megyei önkormányzatoknál, nem veszik őket komolyan. Azokban az esélypolitikai kabinetekben, amelyeket létrehoztak, részt sem vehetnek. Azt sem tudják milyen források állnak rendelkezésre és azt sem, hogy azokat ki, mire költi el. Ráadásul ezekben a bizottságokban – állítása szerint - romák sincsenek.
„Azt érzem, hogy gyarmatosítva, óvodás szerepkörben vagyunk. Bárhova megyünk, nincs tekintélye az országos vezetésnek. Van négy egység egymás mellett, ha ezt így őszintén mondhatjuk, van az államtitkárság, van a TEF, van az Magyarországi Romák Országos Önkormányzata, és van ez a nagy frakció, ami 35 fővel birtokolja, illetve működteti az országos önkormányzatot. Beszélünk itt a felzárkóztatásról, az esélypolitikáról, és pontosan látom azt, hogy azok az intézmények, akik több százmilliárdot költenek a közösségünk felzárkóztatására, annyi fáradtságot nem vesznek, hogy megkérdezzék az országos önkormányzat testületét, vezetését: van valami ötlet? Van valami javaslat? Mit kéne csinálni?”
– fogalmazta meg az aggályait az MROÖ elnöke, aki szerint felül kell emelkedni a pártpolitikai érdekeken, annak ellenére, hogy a Fidesz alá tartozó CIKÖSZ színeiben nyerte el posztját.
„A magyarországi cigány közösségnek van országos önkormányzata. Az én szemléletem szerint nem 75 ezer embernek, akiktől szavazatot, bizalmat kaptunk, hanem a magyarországi cigány közösségnek”
– fejtette ki Aba-Horváth István az MROÖ elnöke. Szerinte, ha alapvető kérdésekben sem tudnak a roma nagypolitikusok egyet érteni, akkor nem biztos, hogy jövő ilyenkor Tusványoson ők ülnek már az asztalnál.
„Nagyon rózsás jövőképet nem festhetek. És mit látok? Azt látom, hogy a közösségi médiában vannak olyan megmondó, nagyotmondó cigány emberek, akik akár önkormányzatokat is vezetve, de támogatják a rasszizmust, elbújtatják, mosdatják őket, nem emelik fel a szavukat az ellen, hogy van egy közös feladatunk. És ebben pedig most már látható, hogy azoknak kell élen járni, akik most pozícióban vannak. Ha ezt nem tesszük meg, akkor nagyon nehéz helyzetbe fogunk kerülni. Ha valaki egy közös gondolkodásban, közös együttműködésben nem érzi jól magát, azt nem együttműködésnek hívják. Az egy egyoldalú együttműködés. És ezt értem azokra a parlamenti képviselőkre is, akik cigányként ülnek a parlamentben, és meg sem szólalnak, amikor a közösséget probléma éri, hanem csakis kizárólag akkor, ha a saját pártjuknak, frakciójuknak az érdekeiben kell véleményt formálni”
– fejtette ki a roma vezető, aki szerint a cigány közösség érdeke, képviselete, érdekvédelme nem az, ami most van. Mindezek ellenére alig telt el két hét és pálfordult Aba-Horváth István. A Népszavának adott interjújában azt mondta: „együtt nyerünk, ha kell, együtt veszítünk a Fidesszel. Azért dolgozunk, hogy a Fidesz újra kormánypárt legyen. Őrült nagy munkát fogunk végezni, felszántjuk a telepeket, elmegyünk mindenhova.”
