Miközben Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökök hat év után először találkoznak személyesen, érdemes feleleveníteni öt szempontot az alaszkai csúcs előtt.
Mit akar Vlagyimir Putyin?
Sok elemző önmagában győzelemnek tekinti Vlagyimir Putyin számára a Donald Trumppal való találkozót, mivel az orosz elnök igyekszik véget vetni a nemzetközi elszigeteltségnek. Más szóval, minden a fotózásról szól.
„Egyetlen jelentős nyugati vezető sem találkozott [Putyinnal] Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója óta. Most csúcstalálkozó lesz az amerikai elnökkel, mindenféle engedmény nélkül” – mondta Jana Kobzova, aki Zuzana Caputova egykori szlovák elnök külpolitikai tanácsadója volt.
Ezen túlmenően Vlagyimir Putyin céljai nagyrészt változatlanok maradtak a háború kezdete óta.
„A Kreml úgy érzi, hogy jelenleg nála van az előny a harcmezőn, így ha diplomáciai úton nem tud engedményeket kicsikarni, akkor egyszerűen folytathatja a háborút a csatatéren” – mondta Kobzova.
Mindezek miatt Vlagyimir Putyin várhatóan nem hagyja majd, hogy rákényszerítsék a tűzszünet elfogadására.
Mit akar Donald Trump?
Donald Trump azt mondta, az alaszkai csúcstalálkozót arra szeretné használni, hogy előkészítsen egy újabb megbeszélést, amelyen részt venne Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.
„Azt hiszem, ez jó találkozó lesz, de a fontosabb találkozó a második lesz. Ott lesz Putyin, Zelenszkij, én, és talán néhány európai vezető is, talán nem” – mondta az amerikai elnök augusztus 14-én.
Trump azt is világossá tette, hogy a lehető leghamarabb tűzszünetet akar elérni, ami az első lépés a tartós rendezés felé. Egyes elemzők szerint azonban Putyin más engedmények felajánlásával próbálja majd zavarosabbá tenni a helyzetet.
Jim O'Brien, aki a Biden-kormányban az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyminiszter-helyetteseke volt, úgy véli, Putyin valószínűleg pénzügyi ösztönzőket javasol majd Trumpnak, hogy elkerülje a tűzszünet konkrét részleteinek elfogadását.
„Kétoldalú megállapodások is születhetnek, különösen néhány amerikai vállalkozásnak előnyös kereskedelmi megállapodás” – véli Jim O'Brien.
Mi a helyzet Zelenszkijjel?
Volodimir Zelenszkij helyet akar a tárgyalóasztalnál. Ukrajna elnöke azonban kimaradt a megbeszélésből, ezért figyelmeztetett, hogy semmi értelme a távollétében döntéseket hozni.
A területi engedmények témája olyasmi, amit Zelenszkij többször is elutasított. Trump a csúcstalálkozó előtt azt mondta, hogy nem fogja Kijevet arra kényszeríteni, hogy átadjon területeket, de az amerikai elnöknek az a felvetése, hogy Putyin és Zelenszkij „feloszthatják a dolgokat”, riadalmat kelt Kijevben.
Az ilyen követeléseket Zelenszkij nemcsak nehezen fogadja el, de hihetetlenül nehéz lehet eladnia az ukrán közvéleménynek.
Az ukrán elnök azt reméli, hogy Trump és Putyin semmi olyanban nem egyeznek meg, amibe ő nem tud belemenni, és ezzel azt a látszatot kelteni a Fehér Házban, hogy ő az akadálya a békének.
Hol állnak a dolgok a harcmezőn?
Oroszország Ukrajna területének körülbelül egyötödét, azaz 114.500 négyzetkilométert foglal el.
A frontvonal mintegy ezer kilométer hosszan húzódik Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régióin keresztül.
Mindkét fél továbbra is súlyos veszteségeket szenved el, de a hónap elején Oroszország jelentős előnyöket ért el a kelet-ukrajnai csatatéren, mintegy tíz kilométert előrenyomulva, miközben erőit Toreck és Pokrovszk köré összpontosította.
Ez egy olyan orosz stratégiát testesít meg, amely katonai elemzők szerint a csatatéren elszenvedett súlyos veszteségeket, apró, de tartós nyereségekre cseréli fel.
Mi történik ezután?
Trump felvetette, hogy egy második, immár háromoldalú találkozóra hamarosan sor kerülhet – esetleg Alaszkában sor kerülhet rá.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere augusztus 14-én beszélt a tartós béke eléréséhez szükséges feltételekről.
„Azt hiszem, mindannyian felismerjük, hogy párbeszédet kell folytatni a biztonsági garanciákról. Beszélni kell a területi vitákról és követelésekről, valamint arról, hogy mi miatt folyik a harc” – fogalmazott Rubio.
Oroszország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a konfliktus „kiváltó okait” kezelni kell, ami a Kreml kódja arra, hogy véget vessen Ukrajna NATO-tagsági reményeinek, és lépéseket tegyen az ukrán hadsereg hatékony lefegyverzésére.
Mindkét fél célja ellentétes, átlépi a másik vörös vonalait. A béke nem fog gyorsan vagy könnyen létrejönni.
