Ukrajna uniós tagsága ellen és az orosz gáz mellett érvelt, soha senkik által meg nem választott, gőgös és a nemzetek választott vezetőit kioktató bürokratákról beszélt a miniszterelnök az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban, ahová meghívták az ukrán házelnököt is. Ruszlán Sztefancsuk azt mondta: Ukrajna készen áll a békére, és nincs szüksége kioktatásra ezen az úton.
Szomszédos országként úgy látjuk, ha Ukrajnát felveszik az Európai Unióba, felveszik a háborút is – mondta Orbán Viktor a tavalyi EU-s magyar elnökséghez kapcsolódó parlamenti események zárókonferenciáján.
Megjegyezve, hogy a magyarok tiszteletben tartják és próbálják megérteni az övéktől eltérő álláspontokat, Orbán arról beszélt, hogy több európai nemzet is további támogatást akar nyújtani Ukrajnának, hogy az folytathassa a háborút. A magyar álláspont viszont az, hogy minél tovább tart a háború, annál több emberélet vész el, annál rosszabb lesz a helyzet a harcmezőn.
Szerinte az Európai Bizottság javaslata, hogy a háború miatt legyen kötelező a leválást az orosz energiahordozókról, megöli a magyar gazdaságot:
„az energia ára a háztartások és a vállalatok számára egyszer csak megkétszereződik. Ezt a magyar családok nem bírnák ki” – mondta a kormányfő. Szerinte a magyarok ezért is békét akarnak, és minél gyorsabban szabadulnának a gazdasági szankciók politikájától.
Orbán rra hívta fel a figyelmet, hogy az EU sohasem vett még fel háborúban álló országot, szerinte jó okkal. Hozzátette, Ukrajna tagsága olyan gazdasági terhet jelentene, amelyet meglátása szerint a tagállamok nem bírnának el. Míg a közép-európai országok uniós csatlakozásával a korábbi tagok is jól jártak, Ukrajna felvételét szerinte agrárválság, munkanélküliség, eladósodás, az életszínvonal esése követné.
„Az Egyesült Államokban nem választási baleset történt”
Orbán Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államokban a progresszív liberalizmus programja megbukott és a helyét egy patrióta politika vette át, ami komoly nemzetközi következményekkel jár. Értékelése szerint az Egyesült Államokban „nem választási baleset történt”, hanem új korszak kezdődött: az Egyesült Államok az elmúlt 80 évben a liberális nemzetközi rend fenntartásában volt érdekelt, most viszont megkezdte ennek lebontását.
Hozzátette, Kína már nemcsak ipari kapacitásban, hanem technológiája színvonalában is felveszi a versenyt, Indiának is megvan a képessége ahhoz, hogy Kínához mérhető globális erőközponttá váljon, miközben Orbán Viktor szerint Európa felkészületlen, olyan, mintha az előző évtized válaszaival akarná megoldani a következő évtized problémáit.
„Senki nem meri bevallani, de ezt a háborút elvesztettük”
Orbán szerint az Oroszország megtörésére irányuló nyugati stratégia kudarcot vallott. Oroszország gazdasága nem omlott össze, a szankciók nem érték el a éljukat és az oroszok megakadályozták Ukrajna NATO-tagságát.
„Senki nem meri bevallani, de ezt a háborút elvesztettük” – tette hozzá. Szerinte az amerikaiak felismerték ezt a helyzetet és most tárgyalnak, miközben „mi, európaiak” folytatjuk a háborút, és úgy teszünk, mintha győzhetnénk. „Ne legyen igazam, de a vége az lesz, hogy egyedül maradunk a háborúval a szomszédunkban, miközben minden pénzünket egy elérhetetlen győzelemre fordítjuk” – fogalmazott.
Feladták Európa sikeres, olcsó orosz energiára és leginkább a fejlett német technológiára alapuló gazdasági stratégiáját, új stratégia azonban nincs, „a semmi közepén állunk” – fogalmazott. Az európai gazdaság nem versenyez, hanem hátrál, Orbán erre példaként gazdasági adatokat sorolt. Mint mondta ma világ ötven legnagyobb technológiai vállalata közül csak négy európai. Az európai és amerikai GDP közötti különbség megduplázódott az elmúlt húsz évben az amerikaiak javára; az egy főre jutó reáljövedelem 2000 óta az Egyesült Államokban kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az EU-ban.
Mindezek alapján szerinte új stratégiára és erős európai vezetőkre lenne szükség. A nemzeti parlamentek az európai alkotmányosság és demokrácia kimunkálásának történelmi színterei és laboratóriumai, ezért ha az EU sikeres akar lenni, több tiszteletet kell adnia a nemzeti parlamenteknek.
„Visszatetsző és gőgös, amikor soha senki által meg nem választott bürokraták oktatják a nemzeti intézmények vezetőit és a választott képviselőket demokráciából és értékekből” – fogalmazott Orbán Viktor.
Úgy látja, ha Európa problémával találta magát szembe, a brüsszeli válasz az 15 évben mindig ugyanaz volt: több hatáskört Brüsszelnek, kevesebb mozgásteret a nemzetállamoknak. Az eredmény pedig pénzügyi válság, migráció, energiaválság és háború. Aki ellenállt a központosításnak, a lopakodó hatáskörelvonásnak, aki védelmezi a nemzetállami kereteket, azt az uniós források megvonásával fenyegetik - mondta Orbán, aki szerint Brüsszel ellehetetleníti a nemzeti kormányokat, beavatkozik és megbuktatja azokat, neki tetsző, a nemzeti szuverenitást feladó „ügynökpártokat” segít hatalomra. Ezt Magyarországon 2018-ban és 2022-ben is megpróbálták, sikertelenül, most próbálkoznak harmadszorra - jegyezte meg.
Sztefancsuk: Ukrajna készen áll a békére, és nincs szüksége bárki kioktatására ezen az úton
Örülök, hogy nem kell bizonygatnom, hogy Ukrajna egy háború áldozata – idézte tudósításában az ukrán házelnököt a Telex.
Ruszlan Sztefancsuk arról beszélt, hogy ma bombák hullanak oda, ahol tegnap még játszóterek voltak, Ukrajna pedig mély hálát érez valamennyi uniós tagállam felé, nem felejti Bucsába és Irpinybe tett látogatásaikat.
Az ukrán házelnök a kontinens központi kihívásának nevezte az oroszok által kirobbantott háborút. Mint fogalmazott, Európának az értékei, így a jogállamiság, mellet kell kiállnia, nem pedig egy gyilkos által kínált olcsó energia mellett. Vagy a demokrácia, vagy az autokrácia győz - hangsúlyozta. Ukrajna kész a tűzszünetre, ezt szoros együttműködésben kell végrehajtania Európával és az Egyesült Államokkal. Ezen a ponton nincs szükségük kioktatásra – tette hozzá Ruszlan Sztefancsuk. Szavait az MTI tudósítása szerint állva tapsolták meg a budapesti konferencia résztvevői.
Roberta Metsola: Európa akkor működik a legjobban, ha a tagállamok együttműködnek
Európánk legalább annyira Budapest vagy Brüsszel, mint Strasbourg, Riga vagy Dublin – mondta az Európai Parlament elnöke. Roberta Metsola megerősítette, az Európai Parlament mindig a bővítés pártján állt, innen érkezett kérés Grúzia, Moldova és Ukrajna tagjelölti státuszára is. Az Európai Parlament továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett az ország szabadságért folytatott harcában.
Salva Papuasvili, Georgia parlamentjének elnöke egyebek között arról beszélt, hogy országa támogatja Ukrajnát, kormánya kiáll az európai út mellett, noha szerinte az uniós intézmények gyakran utasítani próbálják Georgiát, sértve annak nemzeti szuverenitását.
