Több ezer tanárt, egészségügyi dolgozót és más köztisztviselőt mozgósítottak gyapotszedésre Közép-Ázsiában, a kényszermunka megszüntetésére vonatkozó hivatalos ígéretek ellenére.
Hurmatoi napjait egy kis vidéki egészségügyi központban tölti, ahol injekciókat ad, vérnyomást mér, majd ágyhoz kötött betegeket látogat meg otthonukban. Manapság a közösségi ápolónő azonban kénytelen volt távol dolgozni a tádzsikisztáni Sugd régió északi részén fekvő falu mintegy 300 lakosától. Az emberek gondozása helyett pamutot szedett.
„A múlt héten én és több tucat másik [közszférában dolgozó] munkavállaló egy hetet töltöttünk a pamutültetvényeken” – mondta Hurmatoi, aki retorziótól tartva nem akarta megadni teljes nevét. „Azt mondták nekünk, hogy hozzunk magunkkal összecsukható ágyakat, és a mezők közelében egy ideiglenes szálláson aludtunk. Kora reggeltől napnyugtáig dolgoztunk, csak egy rövid ebédszünet volt.”
A pamut Közép-Ázsia vidéki gazdaságának alapköve. Üzbegisztán a világ tíz legnagyobb termelője közé tartozik, évi körülbelül 1,3 millió tonna gyapottal, majd Türkmenisztán következik körülbelül 800.000, és Tádzsikisztán körülbelül 500.000 tonnával.
Hurmatoi egyike annak a több ezer egészségügyi dolgozónak, tanárnak és más közalkalmazottnak – valamint diáknak –, akiket ősszel Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán gyapotültetvényeire irányítottak, így az iskolák, kórházak és kormányhivatalok személyzethiánnyal küszködtek a betakarítási időszakban, amely augusztus végétől novemberig tart.
A munkavállalók és jogvédő szervezetek szerint a régió hatóságait azzal vádolják, hogy közalkalmazottakat kényszermunkára köteleznek, azzal fenyegetőzve, hogy elbocsátják őket a rendes munkahelyükről, míg a diákokat fegyelmi eljárással vagy az iskolából való kizárással riogatják.
Azok, akik megengedhetik maguknak, gyakran megvesztegetik a tisztviselőket, hogy elkerüljék a nehéz fizikai munkát, vagy másoknak fizetnek, hogy helyettük szedjék a gyapotot. Tádzsikisztánban és Türkmenisztánban azoknak, akik nem tudnak részt venni, helyettest kell felvenniük.
Jogi szervezetek szerint a nyomás – többek között a nemzetközi szankciók – hatására ez a gyakorlat az utóbbi években visszaszorult, de Hurmatoi és mások történetei azt mutatják, hogy továbbra is létezik.
Hurmatoi elmondta, hogy az étkezés – reggeli, ebéd és vacsora – költségeit levonják a gyapotszedésért kapott fizetésükből.
„Így végül nagyon kevés pénzt kapunk a kemény munkáért. 48 évesen már túl öreg vagyok ehhez, és fáj a hátam. De ha nem megyek, akkor elveszíthetem az állásomat” – mondta a Szabad Európának.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország energiaexport-tilalma rávilágít, mennyire függ Közép-Ázsia Moszkvától
Nyomás alatt állnak, hogy csatlakozzanak az „önkéntesekhez"
A hatóságok ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyapotszüretben való részvétel önkéntes. A Szabad Európa által gyűjtött helyi jelentések és tanúvallomások azonban másról tanúskodnak.
Tádzsikisztán déli Katlon régiójában az oktatási hatóságok elrendelték, hogy az iskolák és főiskolák „szabadidejükben” tanárokat és diákokat küldjenek a mezőkre.
A katloni Boktar Állami Egyetem két oktatója a Szabad Európának elmondta: utasítást kaptak, hogy hétvégén szedjenek gyapotot, különben elbocsátásukkal kell számolniuk.
Üzbegisztánban több tartományban tanárok, ápolók és helyi tisztviselők arról számoltak be, hogy nyomást gyakoroltak rájuk, hogy csatlakozzanak a helyi hatóságok által szervezett „önkéntes” gyapotszedési akciókhoz.
„Iskoláink minden alkalmazottja – tanárok, őrök, adminisztratív és technikai személyzet – gyapotot szed” – mondta a Szabad Európának egy tanár a délnyugati Bukara régió Olot kerületéből. „Arra utasítottak minket, hogy ha valaki kérdezi, mondjuk azt, hogy saját akaratunkból jöttünk” – tette hozzá a pedagógus, aki névtelenséget kért.
Savkat Mirzijoev elnök, aki 2016-ban került hatalomra, megígérte, hogy felszámolja a kényszermunkát és a gyermekmunkát Üzbegisztán pamutágazatában, mivel az üzbég pamutot bojkottálták nyugati kiskereskedelmi csoportok, például a H&M, a Nike és a Walmart a gyermekmunka alkalmazása miatt.
2023-ban Mirzijoev az ENSZ Közgyűlésén kijelentette, hogy ezt a gyakorlatot „teljesen felszámolták”.
Idén azonban jogvédő szervezetek és helyi médiaforrások arról számoltak be, hogy új címkék alatt, például „önkéntes részvétel” néven újra felbukkant a gyakorlat.
Szeptember 26-án Mirzijoev 10 napos „vészhelyzeti” kampányt hirdetett a betakarítás késedelmének megakadályozására. Idén Üzbegisztán 875.000 hektáron ültetett pamutot, és 2025-re 3,7 millió tonna nyers pamut termelését tűzte ki célul.
Mivel a nemzetközi figyelem továbbra is rá irányul, a kormány továbbra is érzékenyen reagál a kritikára. Október 14-én a Munkaügyi Minisztérium közölte, hogy több mint 70 munkaügyi jogsértést azonosítottak, és hangsúlyozta, hogy „minden formája a kényszermunkának szigorúan tilos”.
Több helyi tisztviselőt is megbírságoltak azért, mert kényszerítették a lakosokat a pamutszüretre. Köztük volt a Szurkondarjo tartomány helyettes kormányzója is, akit 20,6 millió üzbég szomra (575 ezer forint) bírságoltak, mert állítólag megsértette és megfenyegette azokat a szomszédsági bizottsági tagokat, akik nem küldtek embereket pamutszüretre.
Türkmenisztánban, ahol a kormány nyíltan támogatja a tömeges munkaerő-mozgósítást, a kampány még szélesebb körű. A mezőgazdasági munkások és köztisztviselők mellett a hatóságok katonákat, volt elítélteket és még tartásdíj-mulasztókat is a mezőkre küldtek.
„A korábbi évektől eltérően sok köztisztviselőt most arra utasítanak, hogy ingyen dolgozzon. A hatóságok ezt azzal indokolják, hogy: 'A fizetésedet az államtól kapod'” – mondta a nyugati Balkan tartomány egyik lakosa a Szabad Európának névtelenséget kérve.
Ehhez kapcsolódóan: Türkmenisztán választás elé állította az előadóművészeket – vagy lefogynak, vagy lelépnek
Több pénzt a mezőgazdasági termelőknek
Az elemzők szerint a reformok és a nemzetközi nyomás ellenére a közép-ázsiai pamutgazdaság mélyen gyökerező struktúrája továbbra is a kényszerre épül.
„Ezekben az országokban a pamutágazat továbbra is reformálatlan” – mondta Aliser Ilkamov, a brit székhelyű Central Asia Due Diligence kutatócsoport igazgatója. „Mirzijoev reformjai politikai jellegűek voltak – egy időre leállították a tömeges mozgósítást –, de a centralizált rendszer nem változott. Amíg a kormány termelési kvótákat és árakat szab, a helyi hatóságok továbbra is kényszeríteni fogják az embereket a célok elérésére.”
Egy szintén névtelenséget kérő dusanbei közgazdász szerint a probléma a pamuttermelés gazdaságosságában rejlik.
„Nem megoldás, ha diákokat és állami alkalmazottakat küldenek a mezőkre, miközben úgy tesznek, mintha ez önkéntes lenne” – mondta. „Ha a kormány emelné a szedők és a gazdák fizetését – akik alulfizetettek, mert az állam viszi el a profit nagy részét –, sokan önként csatlakoznának.”
Ehhez kapcsolódóan: Elnémították az utolsó ellenzéki hangok egyikét Tádzsikisztánban
