Kevés dologban értett egyet az Európai Unió helyzetével és annak vezetésével, Ursula von der Leyennel kapcsolatban Balázs Péter és Navracsics Tibor. A két volt uniós biztos azonban egyként gondolta úgy, hogy az Európai Bizottság elnöke uniót értékelő beszédében időnként túllépett a hatáskörén.
„Európa harcban áll” – ez volt az egyik sokat idézett mondata Ursula von der Leyennek, aki szerdán mondta el az Európai Parlamentben az Európai Unió helyzetét értékelő beszédét. Az amerikai mintára kialakított szokás (ott minden évben az elnök tart egy „state of the union” beszédet) komoly médiafigyelmet hoz az Európai Bizottság aktuális elnökének, a Bizottság magyar képviseletén, az Európa Pontban ezért Balázs Péter és Navracsics Tibor, két volt biztos elemezte csütörtökön az értékelő beszédet.
Navracsics Tibor azzal kezdte, hogy ez veszélyes kijelentés volt Ursula von der Leyentől. Tíz évvel vagyunk az orosz-ukrán háború kirobbanása után, és érdekes, hogy akkor az Európai Bizottság törekvései a békére irányultak, míg ma egy „háborús bevontság” felé. A bizottság elnöke ezzel retorikailag pont azt a helyzetet előlegezte meg, amit mind az EU, mind a NATO el akar kerülni: hadviselő féllé válni.
Balázs Péter szerint viszont a kijelentés pontos, Európa több szempontból is harcban áll. Egyrészt harcol az orosz expanzióval szemben, amit „Trump kézrátétellel nem tudott megállítani”. Ráadásul ez rendszerszintű kihívás, hiszen szeptember 3-án Hszi Csin-ping Kínában Vlagyimir Putyinnal és Kim Dzsongunnal „és nagy szégyenre Szijjártó Péterrel” jelezte, hogy immár nem fogadják el a nyugati világ vezető szerepét.
Orosz? Nem (teljesen) orosz?
Balázs Péter ezután megkérdezte Navracsics Tibort, hogy szerinte orosz drónokat lőttek-e le Lengyelországban, mire a közigazgatási miniszter némileg poénkodva úgy válaszolt, hogy „igen, de ha közelebbről megnézzük őket, kiderülhet, hogy Iránban gyártották őket, vagy ha még közelebbről megnézzük őket, az is kiderülhet, hogy nyugat-európai, vagy amerikai alkatrészeik is voltak”.
Balázs Péter szerint az orosz-ukrán háborún túl Európa kereskedelmi háborúban áll Amerikával, végül pedig önmagával is harcban áll, mert nem minden tagállam szolgálja az európai érdekeket. Erre a helyzetre az Európai Bizottságnak kezdeményezésekkel kell élnie, amit Ursula von der Leyen meg is tett Balázs Péter szerint.
Ehhez kapcsolódóan:túlélte a bizalmi szavazást Ursula von der Leyen.
Navracsics Tibor azután arról beszélt, fel kell tennünk a kérdést, hogy az Európai Unió értelmezhető-e biztonságpolitikai közösségként. Az eredeti küldetése ugyanis nem ez volt, és bár az elmúlt évtizedekben többször felmerült ennek igénye, partikuláris érdekek mentén mindig megbuktak a törekvések. „Ez okozza az EU politikusainak frusztrációját, hogy ők nincsenek ott a tárgyalóasztalnál, de senki nem is gondolja, hogy ott lenne a helyük”. Az EU egyes tagállamait fenyegetheti veszély Oroszország részéről, de magát az EU-t, mint entitást nem. Szerinte fel kell tennünk az Unió jövőjével kapcsolatban néhány kérdést: akarunk védelmi Uniót, vagy a NATO-t akarjuk? „Mert a kettő együtt még egyszer sem ment.” Akarunk-e amerikaiak nélküli európai védelmi rendszert? Mert erre mindig azt mondták végül az európai vezetők, hogy nem. Emiatt az Európára vonatkozó védelmi közösség nem az EU, hanem a NATO.
„Az amerikaiak megengedték”
Balázs Péter arra emlékeztetett, hogy a két szervezet közül a NATO alakult meg előbb, „de aztán az amerikaiak megengedték, hogy ezen belül hat tagállam gazdasági közösséget alapítson”. Szerinte az EU és a NATO vezetése a háború miatt kezd egybeolvadni. Fel lehet állítani egy jó munkamegosztást: a NATO a területvédelmet biztosítsa, az EU teremtse meg az ehhez szükséges hadiipart, katonai infrastruktúrát. Ugyanakkor Ursula von der Leyen is azt mondta a beszédében, hogy vannak olyan dolgok a védelemben, amit az EU-nak képesnek kell lennie magának megoldania Amerika nélkül.
Navracsics Tibor szerint azonban „az EU é a NATO olyan, mint egy bélyeggyűjtő egyesület és egy vadászklub”, teljesen másért, másra jöttek létre. Viszont az EU-ban most létrehozták a SAFE (Védelem) nevű alapot 150 milliárd euróval, amiből Magyarország kapja a harmadik legtöbb pénzt (kedvezményes hitel formájában), 16 milliárd eurót, ezt ráadásul tágabb értelemben vett katonai infrastruktúrára, utak, hidak építésére is fel lehet használni, élni kell a lehetőséggel.
Ehhez kapcsolódóan: mi lenne, ha a NATO tényleg annyit költene fegyverekre, amennyit Trump akar?
A Bizottság elnöke a gázai helyzetről is beszélt, úgy fogalmazott, hogy „ember által előidézett éhínség” pusztít az övezetben, emiatt le kellene állítani az Izraelbe irányuló uniós támogatásokat és szankcionálni a Netanjáhú-kormány egyes szélsőséges tagjait. Navracsics Tibor szerint ez „az Európai Parlament bal szárnyának tett gesztus volt”, hiszen a beszéd előtt palesztinpárti tüntetést tartottak az EP épülete előtt. Ezen a spanyol és a belga uniós biztos is részt vett, ami Navracsics Tibor szerint példátlan, nyílt politikai állásfoglalás, korábbi Bizottságok esetében nem fordulhatott volna elő.
Balázs Péter szerint a külpolitika az EU gyenge pontja, „a külügyminiszterek tanácsa egy klubként működik”, de már sokáig nem fenntartható, hogy folyamatosan 25-2, vagy 26-1 arányban van egyet nem értés (a volt biztos itt a gyakori szlovák és magyar vétókra utalt), „elege van a tagállamoknak ebből, az akadékoskodó vétót meg kell kerülni, ráadásul az EU tekintélyét is rombolja kifelé, ha azt látják, hogy valaki a tagok közül más csapatban focizik”.
Amit szabad...?
Navracsics Tibor itt megjegyezte, hogy sok ügyben vétózik sok tagállam, és „örömmel várja azt a pillanatot, hogy az EU egy francia vétót megkerüljön”. Erre Balázs Péter úgy reagált, hogy „olyan nem lesz, hogy a franciák egyedül szembe mennek mindenkivel”, amire Navracsics Tibor úgy reagált, hogy „persze, mert egy ilyen ügy eleve nem is kerül a tárgyalóasztalra”.
Némileg váratlanul Navracsics Tibor megdicsérte Ursula von der Leyent, amiért elment tárgyalni és vámegyezményt kötni Washingtonba Donald Trumppal. (Orbán Viktor és Szijjártó Péter keményen bírálták ezért a Bizottság elnökét.) Szerinte az elnök most éppen azt tette, ami a dolga: megpróbált tárgyalással megoldani egy érdekellentétet. „A Bizottságnak nem dolga móresre tanítani egy tagállamot, az a dolga, hogy a tagállami érdekekből egy közös érdeket gyúrjon. Amerikával bezzeg egyből leült tárgyalni” – mondta a miniszter a Bizottság és a magyar kormány közötti konfliktusokra utalva.
Ehhez kapcsolódóan: Megengedheti-e magának az EU Ukrajna pénzügyi támogatását?
Balázs Péternek „égnek áll a haja attól, hogy Trump országokra vet ki vámokat, vámokat termékekre szoktak kivetni”. Senki nem mer szembe menni az „egyszemélyes show-t” művelő amerikai elnökkel, Európa sem. A megállapodás „relatíve jó, lehetett volna rosszabb is. Fennállt a veszélye, hogy az amerikaiak kivonulnak az európai védelemből, ezért le kellett nyelnünk a békát”. Ursula von der Leyen viszont olyat is megígért, amire semmilyen mandátuma nem volt, például, hogy a tagállamok majd gázt és olajat vesznek Amerikától, és beruháznak ott”.
Ursula von der Leyen az európai szegénység csökkentéséről (2050-ig a teljes felszámolásáról) is beszélt, ez mindkét beszélgetőpartnert meglepte. Navracsics Tibor szerint annyira más helyzetben vannak az egyes tagállamok, hogy nehéz lenne például közös definíciót alkotni a szegénységre, ráadásul „vegyünk egy fiktív tagállamot, mondjuk Tündérországot. Ha a közös definíció szerint Tündérország lakosságának 45%-a szegénynek minősül, ki fogja fizetni, hogy ez megváltozzon? Ha az EU finanszírozná, azt a nettó befizető tagállamok rögtön megvétóznák”. A Bizottság elnöke ezért „olyanról beszélt, amire semmilyen hatásköre nincs”. Balázs Péter ezzel egyetértett, szerinte „nagyon fura volt, hogy olcsó lakhatást, olcsó autót, olcsó energiát, olcsó élelmiszert” ígért az EU lakóinak Ursula von der Leyen.
