Parlamenti választások lesznek szeptember 28-án Moldovában, ahol a Nyugat-barát kormány szerint az az ellenzéki pártok támogatottságát az orosz dezinformáció, és a sokakat sújtó szegénység sebezhetővé tette az országot az üzenetekkel szemben.
Cristina Crudu végignéz az almafáin és sajnálkozik, hogy vállalkozása hamarosan csődbe mehet abban a gazdasági stresszben, amely Moldovát sújtja a szomszédos Ukrajna elleni orosz invázió óta.
Moldova továbbra is szorosan kötődik a mezőgazdasághoz, lakosságának több mint negyede földeken, szőlőültetvényeken és gyümölcsösökben dolgozik. A szeptember 28-i parlamenti választásokra készülve az ország termékeny talajt jelent a Kreml online terjesztett Nyugat-ellenes narratívái számára is – a nagyon is valóságos, széles tömegeket sújtó szegénység miatt.
„Nem exportálhatunk az Európai Unióba, mert nincsenek meg a szükséges tanúsítványaink. Sokkal könnyebb volt Oroszországba exportálni” – mondta Crudu a Szabad Európa moldovai szolgálatának.
A mintegy húsz éve gyümölcstermesztőként dolgozó nő a Donduseni járásban él, kevesebb mint 25 kilométerre az ukrán határtól, és 2022 óta próbál talpon maradni, alkalmazkodni az Oroszországgal folytatott kereskedelem súlyos zavarai közepette.
„Még a gyümölcs betakarításának költségeit sem tudjuk fedezni” – mondta, hozzátéve, hogy az ellenzéki szocialistákra fog szavazni, akik a Hazafias Választási Blokk koalíció tagjai, és kihívást jelentenek Moldova nyugatbarát kormánya számára.
A szocialistákat Igor Dodon, a Moszkvával régóta szoros kapcsolatokat ápoló volt moldovai elnök vezeti. Ő a jelenlegi demokratikusan megválasztott kormányt „bűnöző rezsimnek” nevezte.
Crudu reméli, hogy Dodon jobb árakat tud biztosítani a terméséért. „Ha a választások után sem változik semmi, kivágjuk a gyümölcsöst, és ennyi” – mondta.
Háború a szomszédban
Az ő helyzete korántsem egyedülálló. Az orosz tankok bevonulása Ukrajnába súlyosan érintette Moldovát, nemcsak a kereskedelmet zavarta meg, de hatására drágult az energia és megugrott az infláció is.
A 2024-es hivatalos statisztikák szerint a moldovaiak 33,6 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, szemben a háború előtti 24,5 százalékkal. Az infláció az Ukraja elleni teljes körű orosz inváziót követő hónapokban elérte a 35 százalékot, bár 2025 augusztusára 7,32 százalékra csökkent a Nemzeti Bank adatai szerint.
Moldova gazdasága mindössze 0,1 százalékkal nőtt 2024-ben, a 2022-es mély visszaesést és a 2023-as enyhe fellendülést követően. A 2,4 millió lakosú országnak több mint százharmincezer ukrán menekültet is be kellett fogadnia.
Nem minden szavazót győzött meg az ellenzék üzenete. Vannak, akik teljesen feladták.
„Olyan sok éve szavazok, néha az egyikre, néha a másikra, mindig abban reménykedve, hogy a dolgok jobbra fordulnak. De soha nem lettek jobbak” – mondta a 75 éves Margareta Pasla a Szabad Európának
Bár nyugdíjas, továbbra is szociális munkásként dolgozik két faluban, kétórás autóútra délkeletre Crudu gyümölcsöseitől.
Havi százötven dolláros nyugdíja alig fedezi a közüzemi számlákat – mondta –, annak ellenére, hogy juttatását az elmúlt négy évben körülbelül nyolcvan százalékkal emelték.
„Azt hiszem, nem fogok többé szavazni; úgysem fog semmi változni. Nekünk tovább küszködnünk a sáros falvainkban” – tette hozzá.
A valódi gazdasági problémák adják a hátteret az egyre elkeseredettebb választási kampánynak, amelyben a kormány próbálja felhívni a figyelmet Moszkva közösségi médiában folytatott dezinformációs kampányára és szavazatvásárlási erőfeszítéseire.
Virágárus nénik a Kreml online dezinformációs hadseregében
A moldovai választások előtt hamis fiókok és bothálózatok, gyakran mesterséges intelligencia által generálva, árasztották el a közösségi médiát oroszbarát narratívákkal és megalapozatlan állításokkal.
A hatóságok együttműködnek olyan platformokkal, mint a TikTok, a Facebook és az Instagram, hogy fellépjenek a dezinformáció ellen. A szakértők szerint azonban lassan reagálnak.
A TikTok azt állítja, hogy több ezer hamis fiókot távolított el, bár a kritikusok továbbra is szkeptikusak. Augusztusban egy helyi agytröszt 910 közösségi médiafiókból álló hálózatot azonosított, amelyek orosz narratívákat terjesztettek. A hálózat szerinte támadta az EU-t, Moldova európai integrációját, és hiteltelenné tette Kisinyov Európa-párti vezetőit.
A tavalyi elnökválasztás során a deepfake-ek elsősorban a Nyugat-barát Maia Sandu elnököt célozták meg. Ezúttal digitálisan manipulált képek vagy videók hétköznapi embereket mutattak be, akik Kreml-párti jelölteket népszerűsítettek. Ezeknek a hamis fiókoknak és bothálózatoknak a hátterében a közösségi média algoritmusainak és a közönség elfogultságának kihasználása áll gyakran „hiteles” avatárok, virtuális személyek, például nők, virágárus nagynénik vagy hírességek képei használatával. A TikTok is megerősítette ezeket a mintákat, több mint 4500 tartalom, valamint százezer hamis fiók eltávolításáról számolt be, amelyek megsértették a polgári és választási integritásra, a dezinformációra vagy a mesterséges intelligencia által generált tartalomra vonatkozó szabályokat.
Írta: Riin Aljas
Szeptember 22-én a rendőrség az ország számos pontján több helyszínen is razziázott, ahogy a hatóság fogalmazott a „tömeges zavargások és destabilizáció előkészítése” miatt, amit az Orosz Föderációból, bűnözői elemeken keresztül koordináltak.
A Kreml többször is oroszellenes hisztériával vádolta Moldovát, és tagadta, hogy beavatkozna a választásba, amely Maia Sandu elnök szerint a legjelentősebb lesz az ország történetében.
Moldova gazdasági gondjai nemcsak az ukrajnai háborúhoz kapcsolódnak. Európa egyik legszegényebb nemzetéről van szó, lakossága a kommunizmus összeomlása óta csökken, mert az emberek elköltöznek, az Európai Unióban vagy másutt igyekeznek munkát találni.
A korábbi választásokon a becslések szerint egymillió kivándorló szavazata kulcsfontosságú volt a nyugatbarát erők megerősítésében, és ez a mostani választásnál is így lehet.
A kormány meggyőződése, hogyha a választók kitartanak mellette, gyümölcsözőek lesznek az európai integrációra irányuló erőfeszítések.
„Most írtunk alá egy 1,9 milliárd eurós növekedési tervet az Európai Unióval a következő három évre” – mondta Marcel Spatari, Maia Sandu elnök PAS pártjának jelöltje a Szabad Európa moldovai szolgálata által szervezett választás előtti vitában.
Spatari elmondása szerint a megállapodás lehetővé tenné több ezer kilométernyi út felújítását, nemzetközi kereskedelmi terminálok építését, a Prut folyón átívelő hidakat, valamint a Romániával összekötő villamosenergia-hálózatokba történő beruházások befejezését.
Ez egy olyan üzenet, amelyre egyes szavazók fogékonyak. Az ország délnyugati részén, a román határ mentén fekvő Leova kerületben a 34 éves Cristina Bejereanu négyszáz hektáros gabona- és napraforgófölddel rendelkezik férjével, Dumitruval.
„Hiszek Moldova európai jövőjében. Meg vagyok győződve arról, hogy ez az egyetlen út, amely a jóléthez vezethet, és valahogyan biztosíthatja a békét országunkban” – mondta a Szabad Európának.
Bejereanu nem szépíti az ország gazdasági gondjait. Moldova nyugatbarát útjában látja a megoldást.
„Gazdálkodókként munkaerőre van szükségünk, de a falvakban alig maradt ember. Ha a falvainkban lenne víz, csatornázás és jó utak lennének, mint Európában, vajon akkor is elmennének az emberek? Nem hiszem. Pontosan erre fogunk gondolni, amikor szavazunk, hogy hazahozzuk Európát”– mondta.
