„Elmeszelte az Alkotmánybíróság a klímatörvényt” – a hírt meghatározó eredményként üdvözölte több környezetvédő szervezet. Az Alkotmánybíróság ötven országgyűlési indítványa nyomán járt el.
Június 4-én tette közé az Alkotmánybíróság a 2020-ban alkotott ún. klímatörvénnyel (A klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény) kapcsolatos döntését. A közlemény szerint az Alkotmánybíróság ötven országgyűlési képviselő indítványa alapján járt el. Az indítványhoz több hazai zöldszervezet, a Magyar Tudományos Akadémia szakmai bizottsága, illetve hazai Nemzeti Parkok igazgatósága is csatlakozott.
Az indítvány szerint a klímatörvény ugyan konkrét vállalásokat tartalmaz, ám azok nem igazodnak az éghajlatváltozás folyamatos súlyosságához, továbbá a nemzetközi közösség és az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseihez.
A törvény (3. § (1) bekezdése) értelmében „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest.”. Az Alkotmánybíróság határozata szerint az Alaptörvény természeti erőforrások védelmére vonatkozó rendelkezéséből a testi és lelki egészséghez való jogból valamint az egészséges környezethez való jogból egy folyamatos védelmi kötelezettség származik, amely megfelel az elővigyázatosság és megelőzés elvének is.
Eszerint a jogalkotó (az Országgyűlés) a klíma védelmében olyan kötelezettségvállalásra köteles, mely egyaránt és azonos súllyal figyelembe veszi a jelen és a jövő nemzedékek érdekeit, ahogyan az az Alaptörvényből következik.
A testület megállapította azt is, hogy az Országgyűlés köteles megalkotni azt a jogszabályi környezetet, amely biztosítja a Kárpát-medence egyedi tájának és élővilágának, természeti értékeinek megőrzését, ideértve az anyagi jogi, eljárásjogi és intézményi kereteit is.
Mulasztott az Országgyűlés
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Klímatv. 3. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság azt is kijelentette, hogy az Országgyűlés alaptörvény-ellenesen mulasztott azzal, hogy nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a klímaváltozást előidéző üvegházhatás kibocsátású gázok csökkentésének hagyományos kibocsátás szabályozásán túli eszközeit (mitigáció), a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazás eszközeit (adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenállóképesség növelésének eszközeit (reziliencia).
Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2026. június 30. napjáig tegyen eleget. Az ügy előadó alkotmánybírója Szabó Marcel alkotmánybíró volt.
Korszakos jelentőségű döntés
A Magyar Természetvédők Szövetsége ifjúsági programja tagjai idén januárban egy levélben fejtették ki az Alkotmánybíróságnak, hogy generációs igazságtalanságnak tartják, hogy a jelenlegi klímatörvény a kibocsátás csökkentés döntő feladatait áthárítja a következő nemzedékre. A szervezet ügyvezető elnöke, Éger Ákos a z AB -döntést úgy értelmezte, hogy „a bíróság igazat adott fiataljainknak”.
A szervezet közleménye szerint korszakos jelentőségű, hogy az AB a konkrét jogszabályi szakasz megsemmisítésén túl előírta az Országgyűlésnek, hogy jövő év júniusáig készítsen megfelelő szabályozást nemcsak az éghajlatvédelem kibocsátás, hanem az alkalmazkodás és az ellenállóképesség növelésének eszközeire is.
A Magyar Természetvédők Szövetsége már 2008-ban elkészített egy klímatörvény-javaslatot. Ez 2009-ben összpárti támogatással került a Parlament elé. A szervezet szerint ez a dokumentum „a fosszilis energia lobbi miatt” nem került elfogadásra. A Magyar Természetvédők Szövetsége most felajánlotta a segítségét a kormánynak és az országgyűlésnek a klímatörvény elkészítésében.
„Túl sokáig tétlenkedtünk”
„Túl sokáig tétlenkedtünk, már most túl nagy a kár, amit okoztunk. Társadalmi konszenzusra és azonnali cselekvésre van szükség ezen a területen. Az Alkotmánybíróság döntése fontos lépés lehet efelé, de ez nem lesz elég. Az időnk elfogyott, nem várhatunk tovább. Azonnal meg kell kezdeni a társadalmi egyeztetéseket egy új törvény megalkotásáról, ha azt akarjuk, hogy az Alkotmánybíróság által szabott határidőre egy valódi válaszokat adó, igazságos és méltányos klímatörvénye lehessen Magyarországnak” – nyilatkozta Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója.
A szervezet közleménye is üdvözölte az AB-döntést és emlékeztetett: Greenpeace korábban kampányt is indított azért, hogy részletesen mutassa be, hogy a klíma- és ökológiai válság milyen hatással lehet hazánkra. „Magyarország jövője a tét”, ezért a Greenpeace álláspontja szerint az új klímatörvényeknek többek között a következőket kell tartalmaznia:
- Sürgősen csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást a fosszilisek mihamarabbi, megújulókra történő kiváltásával, és meg kell kezdeni az ország felkészítését a változásokhoz való alkalmazkodásra az élet minden területén, kiemelten a mezőgazdaság, az oktatás, az egészségügy területén is.
- Meg kell védeni kincset érő az élethez nélkülözhetetlen vizeinket, legyenek azok a föld alatt, vagy a föld felett.
- Garantálni kell, hogy mindenkinek jusson megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz és élelmiszer a változó éghajlati viszonyok között, a természet végtelen kizsigerelése nélkül.
- Biztosítani kell a háztartások átállását a zöld, takarékos energiahasználatra! Külön figyelmet kell fordítani a legkiszolgáltatottabb, energiaszegénységtől szenvedő családokra.
- Támogatni kell a közösségeket, az önkormányzatokat, hogy a települések védelmet nyújthassanak a klímaválság hatásai ellen.
- Meg kell védeni az utolsó természetközeli élőhelyeket, és meg kell kezdeni a károsított élőhelyek helyreállítását.
- Sürgősen ösztönözni kell a zöld gazdasági fordulatot, véget kell vetni a természetpusztító és az emberek jóllétét veszélyeztető beruházások támogatásának.
