Több tucat kirgiz állampolgár menekül az oroszországi migráns munkavállalók elleni fellépés és az ukrajnai háborúban való részvételre gyakorolt egyre nagyobb nyomás elől. Sokan közülük most Európát veszik célba.
Mivel Szerbia 90 napos vízummentes tartózkodást engedélyez a kirgiz állampolgároknak, az ország kulcsfontosságú úticéllá vált.
A balkáni ország a migránsok egyik fő beutazási pontja let, jelenleg több mint 600.000 külföldi állampolgár él ott.
A bevándorlási hullámot részben az ukrajnai háború indította el, amely több százezer orosz állampolgárt is Szerbiába űzött, hogy elkerüljék a mozgósítást. Az ország Moszkva legközelebbi európai szövetségese, továbbra sem tagja az EU-nak és a NATO-nak, és nem követel vízumot az orosz állampolgároktól.
Ugyanez a nyitottság vonzza a közép-ázsiai munkavállalókat, akik egyre nagyobb számban vannak jelen az építőiparban és a szolgáltató szektorban. Ma Belgrád utcáin nemcsak orosz, hanem üzbég, kirgiz és tádzsik beszédet is sokszor lehet hallani.
Az elmúlt évben egyre többen érkeztek Kirgizisztánból.
Néhányan azonban munkaügyi visszaélésekről és jogsértésekről számoltak be, és most hivatalos kirgiz konzulátus létrehozását követelik Szerbiában.
Jelenleg ugyanis sok kirgiz migráns nem rendelkezik jogi védelemmel, és a Szabad Európának elmondták, hogy nem kapták meg az ígért fizetésüket.
Ennek ellenére sokan továbbra is optimisták; ahogy egy kirgiz migráns fogalmazott: „Ha tiszteletben tartod a törvényt, senki sem fog zaklatni. A rendőrség gyakran megállított az utcán, hogy ellenőrizze a papírjaimat, majd csak annyit mondtak: „Köszönjük és viszlát!”
„Soha nem hallottam Belgrádról”
A szerbiai élet sokszor azt jelenti, hogy kis helyen kell szűkösen meghúzniuk magukat, de az oroszországi kockázatokhoz képest jó néhány kirgiz még mindig úgy érzi, hogy helyesen döntött, amikor idejött.
„Négyen élünk ebben a szobában, hárman a szomszédosban – összesen tehát heten. Nem érzem zsúfoltnak. Szerintem itt jó” - meséli egyikük a Szabad Európának.
Khalil Kuranbaev nemrég költözött Szerbiába, igyekszik pozitív maradni: edz és ismerkedik.
„Van egy Asia Mix nevű focicsapatunk. Helyi kazahok, tádzsikok és üzbégek alkotják, mindannyian Közép-Ázsiából származnak. Először egy Asia Mix nevű klubunk volt, majd egy éttermet is elneveztünk róla. Ez egy olyan hely, ahol a srácok finom, olcsó ételeket ehetnek és együtt lóghatnak.”
Kuranbaev elmondja, hogy egy barátjával együtt azért nyitotta meg az éttermet Belgrádban, hogy kielégítsék a helyi igényeket.
„Szándékosan választottuk ezt a környéket – a közelben vannak hostelek és apartmanok, és sok vendégünk migráns munkás. A személyzetünknek bérlünk egy apartmant az emeleten, hogy munka után pihenhessenek.”
Shaksultan Kochkorbaev jelenleg Szerbiában dolgozik szakácsként.
„Gyerekkorom óta főzök – apám tanított meg rá. Négy évig Oroszországban dolgoztam, de ott romlottak a körülmények. Egy online álláshirdetésen keresztül kerültem Szerbiába. Korábban még soha nem hallottam Belgrádról.”
Több kirgiz migráns is azt mondja, hogy Szerbiában biztonságosabbnak és kevésbé korlátozottnak érzik az életet, mint Oroszországban vagy Közép-Ázsiában.
„Belgrádban nem kell idegeskedned, mint Oroszországban, ahol stresszben és félelemben élsz, ahol bármilyen keményen dolgozol, még rettegsz is, mert a rendőrség mellett önkéntesek is kémkednek a migránsok után” – mondja Kuranbaev.
Sokak számára az egészségügyi ellátás is fontos tényező.
„Ha megbetegszel vagy megsérülsz, bármelyik állami kórházba mehetsz, bemutatod a tartózkodási engedélyedet, és kezelést kapsz. Mindezt fedezi az adófizetésből finanszírozott egészségbiztosítás” – tette hozzá Kuranbaev.
Sok kirgiz érkezik Szerbiába a közösségi médiában – különösen a Telegramon és az Instagramon – látott áláshirdetések miatt, amelyekben többnyire futárokat vagy építkezési munkásokat keresnek.
Szerbiában az átlagos havi fizetés körülbelül 1500 dollár – legalább háromszorosa a kirgizisztáni átlagnak –, a minimálbér pedig körülbelül 525 dollár. De a szolgáltatóiparban dolgozó migráns munkavállalók többségét „feketén” fizetik, és gyakran kevesebbet keresnek, mint az országos átlag.
Mivel sok szerb vándorol Nyugat-Európába, Szerbia munkaerőhiánnyal küzd az építőiparban és a szolgáltatóiparban. A kormány 2021–2027-es gazdasági migrációs stratégiája ösztönzi a külföldi munkavállalók toborzását.
„Soha nem fizettek nekünk időben”
A helyi média és civil szervezetek azonban arról számolnak be, hogy sok közép-ázsiai migráns munkaerő-kizsákmányolással szembesül. Alulfizetik őket, biztonságtalan körülmények kénytelenek dolgozni, és olyan szerződéseket írtanak alá velük, amelyek a munkájukhoz láncolják őket.
„2024-ben körülbelül 80 000 külföldi munkavállaló volt regisztrálva Szerbiában” – mondja Mario Reljanovic, a belgrádi Center for Decent Work (Tisztességes Munka Központ) nevű érdekvédelmi csoport tagja. „Sokan Kínából és Oroszországból érkeztek.”
„Gyakran kemény, alulfizetett munkákat végeznek, amelyeket a helyiek elkerülnek – építkezés, karbantartás, vendéglátás. Mivel a törvények betartatására kevés figyelmet fordítanak, sokan informálisan, megfelelő dokumentumok nélkül dolgoznak.”
A kirgiz kormány hivatalos migrant.kg weboldala csak néhány engedéllyel rendelkező ügynökséget sorol fel, amelyek legálisan küldhetnek munkavállalókat Szerbiába. A látogatók 90 napos vízummentes tartózkodási idejének lejárta után a tartózkodási idő túllépése vagy a legális engedély nélküli munkavégzés a kitoloncolás kockázatával járhat.
Nem hivatalos becslések szerint több mint 1000 kirgiz él jelenleg Szerbiában. Sokukat közülük kitoloncolták, vagy önként hagyták el Oroszországot, azután, hogy a 2024-es Crocus City Hall-i terrortámadás után Oroszország szigorú intézkedéseket hozott a migránsokkal szemben.
Shamil, egy belgrádi kirgiz migráns is így járt.
„A Crocus-támadás utáni ellenőrzések után deportáltak Oroszországból. Itt Belgrádban többször is váltottam munkát. Ha nem beszélsz szerbül, nehéz a helyzet – végül fekete munkákban köt ki az ember, ahol óránként 500–600 dinárt (5–6 dollárt) keres.”
Mivel Szerbiában nincs kirgiz konzulátus és hivatalosan létrehozott diaszpóra sem, sok migráns azt mondja, hogy nincs hova fordulniuk segítségért.
„Körülbelül négyen voltunk kirgizek egy cégnél” – emlékszik vissza Shamil egy rosszul végződött munkára. „Soha nem fizettek nekünk időben. Ha lenne itt konzulátusunk, az sokat segítene. A kirgizek száma gyorsan növekszik – olyan lesz a helyzetünk, mint Oroszországban.”
