Forrásaink szerint a miniszterelnöki rezidenciának készülő hatvanpusztai épületegyüttes átalakításának kivitelezője a Mészáros család tulajdonolta Fejér-B.Á.L. Zrt., ami úgy végzi, illetve rendeli meg lassan egy évtizede a munkákat, hogy a költségek jelentős részét ő állja. Korábbi vezetője, aki a NER magasépítési nagyberuházásainak elosztásában is kulcsszereplő volt, bukott, ahogy nemrég a vasúti tenderek felügyelője is.
Előbb Ferenczi Krisztina újságíró, majd Hadházy Ákos és a független sajtó több, mint tíz éve követi a formálisan az idősebb Orbán Győző, a miniszterelnök apja tulajdonában lévő volt hatvanpusztai majorság megvételét, majd átalakítását különböző elérhető hivatalos dokumentumok alapján, illetve az ott zajló építkezéseket követve a helyszínen. Hadházy nemrég egy ott dolgozó munkagépen a Mészáros-család tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. nevű építőipari cég matricáját fedezte fel. A sajtó többször sejttette már, hogy ez a cég (illetve Mészáros Lőrinc) lehet a fő kivitelezője az átalakításnak, amit a környékről, illetve az építőiparból származó információink megerősítenek. Ráadásul úgy kivitelező, hogy forrásaink szerint a költségek jelentős részét is ő állja.
Tulajdonos fedésben
Az Átlátszó írta meg 2012 tavaszán, hogy 2011-ben Orbán Viktor miniszterelnök édesapja, Orbán Győző ingatlanforgalmazásra szakosodott cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. vette meg az Alcsútdoboz-Hatvanpusztai majorságot. A műemlék épületegyüttes régen Habsburg József főherceg majorsága volt.
A majorság körüli 13 hektáros területet Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. által 20 évre bérelt állami földek vették körül, azon túl pedig Lévai Anikó földjei vannak. A Partizán 2024-es videója szerint Hatvanpusztától az alcsútdobozi golfklubig minden föld vagy az Orbán, vagy a Mészáros családé a majorság körüli földek tulajdoni lapjainak tanúsága szerint.
A majorságot Mészáros Lőrinc bérelte Orbán Győző cégétől évi 15,5 millió forintért. Az Átlátszón a tranzakciót folyamatosan követő és később könyvben is megíró – azóta elhunyt – Ferenczi Krisztina újságíró szerint a tíz évre szóló, összesen 155 milliós bérleti díjat a szerződéskötéskor egy összegben kifizették Orbán Győzőnek, amiből Ferenczi szerint a miniszterelnök apjának cége egyben kifizette a majorságra felvett hitelét a CIB Ingatlanlízingnek.
2016-ban Orbán Viktor Nárcisz nevű kuvaszával közös képet posztolt a Facebook-oldalán. A sajtó kinyomozta, hogy a kép Hatvanpusztán készült. Akkor már legalábbis erősen valószínűsíthető volt, hogy a majorság valójában nem a miniszterelnök apjáé, hanem Orbán Viktoré. Az pedig – Orbánék kutyájának jelenlétén kívül (az állatorvosi nyilvántartás szerint Nárcisz oda van „bejelentve”) – Mészáros Lőrinc vagyonkezelői szerepére utalt, hogy bár ő bérli az Orbán Győző tulajdonában lévő CzG Ingatlanforgalmazó Kft.-től, de nem ő használja a területet. Eszerint a bérleti díjjal valójában Mészáros vette meg az ingatlant az Orbán családnak.
Hadházy Ákos szerint a birtokon 2019-ben kezdődtek nagyszabású építkezések. Ekkor a saját cégét váltva Orbán Győző a nevére is vette az ingatlant. A hvg.hu 2021-ben Mészáros Lőrinc egyik cége, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft logóját fedezte fel az építkezésen az egyik munkagépen.
A miniszterelnök nemrég adott ultrahangos interjújában komolytalannak minősítette, hogy az épületegyüttes az övé lenne. Ő és apja is gazdálkodási célú épületegyüttesnek minősítette a Hatvanpusztát, holott mind a Hadházy által folyamatosan publikált fotók és tervrajzok, mind a szintén általa megszerzett energetikai tanúsítványok azt mutatják, hogy lakóépületek is épülnek ott.
Az Átlátszó által korábban kikért földhivatali dokumentumok szerint műemlék épületek is álltak a birtokon, de az Orbán-család engedélyt kért és kapott arra, hogy lerombolja azokat. A Gulyáságyú Média zebrákat is felfedezett a birtokon, azóta antilopok és bölények is előkerültek.
Kivitelező fedésben
2024. augusztustól a Lázár János vezette építési tárca kezdeményezése nyomán egy kormányrendelet megszüntette az ún. Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) általános tájékoztatási felületét, megszüntetve ezzel az építéshatósági ügyek nyilvánosságát. A Válasz Online írta ezt meg először, hozzátéve, hogy a rendelkezés jelentősen megnehezíti oknyomozó cikkek megszületését.
Az ÉTDR egy olyan országos rendszer, amely lehetővé teszi az építésügyi és az örökségvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmek és bejelentések elektronikus benyújtását és ügyintézését. A kormányrendelet kimondta, hogy az építésügyi hatósági engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárásban alapszabályként kizárólag az építési tevékenységgel érintett telekkel közös határvonalú ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője lehet ügyfél, ő pedig a hivatali helyiségben, a hatóság jelenlétében és a hatóság által biztosított eszközön nézhet bele az iratokba. „A megismert adat, a dokumentumról készített másolat nem nyilvános."
Így a hatvanpusztai építkezés kivitelezőinek neve hivatalos forrásokból már nem ismerhető meg (tervezőjének személye ismert). Az építkezés egyébként forrásaink szerint az évek során folyamatosan alakul, amit áttételesen a terveket készítő építész is elismert, amikor – pár év különbséggel másodjára – nemrég azt válaszolta a hvg.hu érdeklődésére, hogy „A nem publikált vagy folyamatban lévő munkákról szerződéses kötelezettségeim okán nem tudok nyilatkozni.”
A Fejér-B.Á.L. diadalútja
A 2015-ben alapított Fejér-B.Á.L. Zrt. szinte kizárólag állami megrendelésekből, közbeszerzésekből szerzi a bevételeit. Utoljára az Átlátszó összegezte a 2015-ben alapított cég diadalútját, benne ilyen beruházásokkal, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, ahol ő az egyik alvállalkozó, vagy az Iparművészeti Múzeumépületének, az MTAszékházának vagy az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonában álló több gyerektábor felújítási munkái. A K-Monitor szerint 2022-re a cég a tizedik legnagyobb bevétellel rendelkező építőipari vállalat lett Magyarországon.
A már 2016-ban két nagy állami tendert elnyerő felcsúti cég építette Felcsúton a Puskás Akadémia egyik elemét, ajándékként, saját költségen pedig korcsolyapályát a felcsúti önkormányzatnak. 40 milliárdos keretszerződést kötött vele a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, Érden közel tízmilliárd forint értékben nyert beruházásokat. Garancsi István és Paár Attila cégeivel közösen a kézilabda EB-re készítettek sportcsarnokot 78 milliárdért, dolgoztak a Budapesti Atlétikai Arénán is.
A Market Zrt.-vel közösen nettó 29,9 milliárdért építettek négy új műtermet a Nemzeti Filmintézetnek, és a cég építette az MTK Labdarúgó Utánpótlás-nevelési Központját. 2023-ban 47,1, 2024-ben 40,5 milliárd forintos bevételt könyveltek el, idén pedig ők nyerték el egy konzorciumban a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) új pécsi oktatási intézményének átalakítását, amely 8,9 milliárd forintba kerül.
Nem csak nyerik a tendereket, döntenek is róluk
A közpénzeső nyomán a cég tulajdonosai az elmúlt tíz évben összesen 17 milliárd forint osztalékot vettek fel. 2023-ban a cég üzemi eredménye mégis 1,3 milliárd Ft mínuszt mutatott 47 milliárdos nettó árbevétel mellett. Forrásaink szerint ennek egyik oka a hatvanpusztai építkezés miatti veszteség lehet. Egyébként a nagyobb építési munkák beindulásakor, 2019-ben sem vettek ki osztalékot a tulajdonosok, de akkor a cég üzemi eredménye még pozitív volt, közel 1,6 mrd Ft.
A Fejér B.Á.L. 2022-es mérlegét 2023. májusában még Schmidt Zoltán írta alá vezérigazgatóként, a 2023-as mérleget már Deák Gábor, aki 2023. október 31-én váltotta Schmidtet. Forrásaink szerint a váltást nem a Fejér B.Á.L-nak a hatvanpusztai építkezés okozta pénzügyi nehézségei okozták, hanem Schmidt Zoltánnak a NER gazdasági ökoszisztémájának menedzselésében végzett munkája miatt kellett távoznia. (Kerestük őt, de nem kívánt nyilatkozni. Írásban megkerestük a Fejér B.Á.L.-t is.)
A magyarországi illegális pártfinanszírozás évtizedeiről – benne a NER gyakorlatáról – 2,5 éve megjelent 3 részes cikksorozatunkban több megkérdezettünk (akik vagy szereplői az illegális politikai pénzmozgásoknak vagy jól ismerték annak rendszerét) is beszélt az általuk „felcsúti számvevőszéknek” nevezett döntéshozókról. Ők olyan építőipari topmenedzserek, akik a háttérben egy bizonyos beruházási érték felett az állam és/vagy az EU által finanszírozott infrastrukturális beruházási tendereket osztották el a NER-cégek között. Ezekben a döntésekben a magasépítési munkák felelőseként forrásaink Schmidtet nevezték meg. Egyik forrásunk szerint két nagy építőipari cég, a Paár Attila többségi tulajdonában lévő WHB és Szeivolt István Épkar Zrt-je sok magasépítési munkát kapott Schmidttől. Információink szerint ezzel van összefüggésben Schmidt bukása is.
Schmidt és a Fejér-B.Á.L kivitelezői szerepét Hatvanpuszta építésében a 2023 elején megjelent, az illegális pártfinanszírozásról szóló cikksorozatunkban is jeleztük már. Fontos NER-es szerepét pedig így mutatta be az akkori anyaggyűjtés során az egyik prominens forrásunk: „Odamegyek Schmidt Zoltánhoz, hogy szeretnék valami munkát megkapni, mire az a válasz, hogy megkérdezem odafönt” – utalt a miniszterelnökre.
Egy másik infrastrukturális területen, a vasúti beruházásokén akkori információink szerint a tenderek elosztását Sárváry István látta el. Sárvárynak idén júliusban szintén távoznia kellett a Fejér-B.Á.L.-hoz hasonlóan 2015-ben – tehát Orbánnak korábbi első számú gazdasági főemberével, Simicska Lajossal történő szakításakor – alapított V-Híd Építő Zrt. vezérigazgatói székéből. A V-Híd tulajdonosa szintén Mészáros Lőrinc, illetve az ő tulajdonában lévő Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.
Ahogy Schmidt helyét a Fejér-B.Á.L.-ban, úgy Sárváry helyét is a V-Híd-ban a sajtó szerint Mészáros-rokon Deák Gábor vette át. (Operatív vezetőként pedig Szigeti Ferenc.) Deák a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. elnök-vezérigazgatója, 2023 óta a Fejér B.Á.L.-é és 2025 augusztusa óta a V-Híd-é is.
Sárvárynak az általa irányított cégen túlnyúló szerepére a távozásáról elsőként beszámoló Telex is utalt: „aki hazai munkákban szeretett volna részt venni, annak csak a V-Hídon keresztül volt esélye hozzáférni a projektekhez”, mondta egyik idézett forrásuk.
A vasútépítési/felújítási munkákkal rendszeresen foglalkozó lapunk Sárváry menesztése kapcsán írta meg, hogy „a vezérigazgató…Orbán Viktor pártfogását is bírja. Olyannyira, hogy a kormányfő állítólag akkor is bevédte Sárváry Istvánt a menesztését követelő kínaiaktól, amikor 2023 őszén személyesen kellett csillapítania a kedélyeket Pekingben.” (A Belgrád-Budapest vasút kapcsán voltak konfliktusok a kivitelezés magyar és kínai felelősei között.)
A V-Híd és a másik vasútépítő Mészáros-érdekeltség, az R-Kord kapcsán lapunk írt először arról, hogy az alvállalkozók kifizetése akadozik, közülük többen csődközelbe kerültek emiatt. (Egy forrásunk szerint „a V-Hídban katasztrofális a helyzet, de kívülről nem látszott semmi”.) Hasonló, bár nem ilyen súlyos problémákról hallottunk a hatvanpusztai építkezés kapcsán is. Pedig, ahogy már idézett cikksorozatunkban beszélt egy szereplő a NER közpénz-eltérítő rendszeréről: „Orbán új rendszert vezetett be: megszűnt a készpénzezés, túlárazunk, de meg kell rendesen építeni, és ki kell fizetni az alvállalkozókat. Aztán alacsony osztalékadóval kivenni a hasznot, és azt már senki sem látja, hogy a magánná tett pénzből hova megy.”
Információink szerint a „felcsúti számvevőszék” harmadik tagja – a magasépítésért felelős Schmidt és a vasútért felelős Sárváry mellett – a mélyépítésért felelős Szijj László. Hogy csak volt-e, azt nem tudjuk, két társa mindenesetre már kipörgött a rendszerből.
Szijj helyzetével kapcsolatban egy forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy Mészáros Lőrinc most vette meg a nagy szlovák autópálya-építő céget, a Doprastavot, ami így belép az ezen a területen jeleskedő Szijj László mellé – vagy akár a helyére.
Azt pedig, hogy Mészáros Lőrinc a hatvanpusztai majorság átalakításával csak a háláját rója le a miniszterelnöknek (akiről így beszélt 2014-ben az akkori Heti Válasznak: „Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye”) vagy – részben legalábbis – ő vagyonkezelő, így a család végeredményben saját eszközeivel, cégével végzi a munkákat, azt akkor tudhatjuk meg, ha egyszer benne is megrendül a miniszterelnök bizalma.
