Két kínai állampolgárt tartóztattak le Ukrajnában kémkedés vádjával júliusban. Ez is mutatja, hogy változóban van Kijev hozzáállása Pekinghez, amelynek Oroszország háborújához nyújtott támogatását egyre nehezebb nem észre venni.
Az ukrán titkosszolgálat július 9-én közölte, hogy egy 24 éves kínai férfi – akit két éve kizártak egy ukrán műszaki iskolából – titkos információkat próbált szerezni az ukrán védelmi szektor egyik munkásától a Neptun rakétaprogramról. A hatóságok szerint az információt át akarta adni szintén letartóztatott apjának, hogy az eljuttassa az értesüléseket a kínai hírszerzésnek.
A letartóztatásokra mindössze egy nappal azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ritkaságszámba menően nyílt lépésként szankciókat rendelt el öt kínai vállalat ellen, amiért segítették Oroszország háborús erőfeszítéseit.
Peking a teljes körű orosz invázió kezdetétől semlegesnek mondta magát, miközben felvásárolta az orosz olajat és gázt – amivel pénzügyi mentőövet dobott Moszkvának –, és kettős felhasználású technológiát szállít az orosz hadseregnek. Kijevben, mint sokan másutt Nyugaton, azt remélték, hogy Kína felhasználhatja a befolyását Vlagyimir Putyin orosz elnökre a béke érdekében.
Ez a remény egyre jobban elhalványul.
Kína, amely egykor beérte azzal, hogy alkatrészeket, így mikrochipeket adjon el Oroszországnak, ma már teljes rendszereket szállít. Májusban az oroszbarát Telegram csatornák azt állították, hogy Moszkva új kínai lézerfegyverrel lőtt le ukrán drónokat.
Két hete az ukrán katonai hírszerző ügynökség közölte, hogy Moszkva most Oroszországon belül összeszerelt, de teljes egészében kínai alkatrészekből készült „csali” drónokat indít.
Mindeközben Peking kereskedelmi vásárokon és kiállításokon látta vendégül a megszállt ukrán területek tisztviselőit, a kínai vállalatok pedig nehézgépeket adtak el az ezeken a területeken tevékenykedő orosz cégeknek.
Peking viselkedésében a változás akkor lett észrevehető, amikor a hírek szerint Kína már nem is tesz úgy, mintha semleges lenne.
EU-tisztviselők a Szabad Európának arról beszéltek, hogy Vang Ji kínai külügyminiszter a július 3-i brüsszeli találkozón azt mondta az unió vezető diplomatájának, Kaja Kallas-nak: Peking nem akarja, hogy Oroszország elveszítse a háborút, mert attól tart, hogy akkor az Egyesült Államok közvetlenül Kínára összpontosíthatna. A tisztviselők szerint Vang tagadta, hogy Kína támogatná a háborút, megjegyzései azonban nem voltak annyira kétértelműek, mint Peking korábbi megnyilvánulásai.
Ehhez kapcsolódóan: Szakértők: Nem rakétákkal, hanem ötven dolláros olajárral lehetne megállítani Putyint Ukrajnában
A július 25-i EU-Kína csúcstalálkozón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta kínai kollégájának, Hszi Csin-pingnek, hogy Brüsszel és Peking kapcsolatai „fordulóponthoz” érkeztek, és alig leplezett figyelmeztetést intézett hozzá, miszerint a kínai-orosz viszony „meghatározó tényező” a kapcsolatok alakulásában.
Ukrajna legutóbbi lépései – a kémvádas letartóztatásoktól a vállalatok elleni szankciókig – arra utalnak, hogy Kijev is kiigazítja az álláspontját.
„Úgy hiszem, történt itt bizonyos fejlődés” – mondta Olekszandr Merezsko, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke.
„Eleinte volt némi remény arra, hogy Kína részt vehet a békefolyamatban. Most azonban reálisabban látjuk a helyzetet és nyíltabban is beszélünk: Kína támogatja Oroszországot.”
Peking visszautasította a meghívást a tavaly Svájcban tartott ukrajnai békecsúcsra, amelyen több mint 100 ország és szervezet képviselői vettek részt.
Zelenszkij még decemberben is reményét fejezte ki, amikor Peking új ukrajnai képviselőjét fogadta, hogy helyreállhat a kereskedelem háború előtti szintje Kínával, és elmélyülhet a kapcsolat az országgal.
Ám ez a derűlátás júniusra megváltozott, miután Kína leállította a drónalkatrészek exportját Ukrajnába. Napokkal később Zelenszkij Szingapúrba utazott, és szakértők szerint első ízben bírálta Pekinget az invázió kezdete óta.
Júliusban az Ukrajna újjáépítéséről szóló római konferencián arra figyelmeztetett, hogy az Oroszországot támogató országokat kizárják a háború utáni újjáépítésből – ez az üzenet sokak szerint Kínának szólt.
Ehhez kapcsolódóan: Peking egyre merészebb – Kína álláspontja Ukrajnáról riadalmat kelt az Európai Unióban
Növekvő távolság
A kritikus ásványi anyagokat érintő beruházásokról júniusban aláírt amerikai-ukrán megállapodás szintén az Oroszországot támogató országok kizárását sürgeti, hangsúlyozva a Kijev és Peking között egyre növekvő távolságot.
Ennek ellenére Ukrajna óvatosan lépked.
Kína maradt továbbra is messze a legnagyobb kereskedelmi partnere, többet exportál Ukrajnába, mint Lengyelország és Németország együttvéve. A kereskedelem megszakítása tovább terhelné Ukrajna háború sújtotta gazdaságát.
Kijevben egyesek előnyösnek tartják a kapcsolatok lehűlését.
„Kína további bírálatát Kijev az Egyesült Államokhoz fogja igazítani” – mondta Vita Holod, a Kína-kutatók ukrán szövetségének igazgatósági tagja a Szabad Európának.
Ukrajna egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatokat, de Kijevben már senki sem táplál illúziókat Kína semlegességét illetően.
