Ezúttal is a ukrajnai háborúval és a háború okozta gazdasági valamint humanitárius helyzettel indokolják a törvényjavaslatot, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be kedden késő este a parlamentnek. Frissítés: A javaslat miatt rendkívüli parlamenti ülést kell összehívni.
Azt írják, hogy az orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is.
A kormány szerint mindezek kezeléséhez biztosítani kell „a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét” (...) ezért „a kormány a veszélyhelyzet további 180 nappal történő meghosszabbítására tesz javaslatot”.
Frissítés: A hosszabbításról szóló javaslat miatt rendkívüli parlamenti ülést kell összehívni, vette észre a HVG. Enélkül ugyanis november 17-én tudtak volna a november 14-én lejáró veszélyhelyzet hosszabbításáról dönteni. Ez a helyzet, mint a hírportál írja, nem egyszerűen három nap veszélyhelyzet nélküli átmeneti időszakot jelentett volna, hanem azzal is járt volna, hogy az eddigi összes, az elmúlt években erre hivatkozva hozott rendelet hatályát vesztette volna, és több százat kellett volna újra elfogadni. A kormány nevében Semjén Zsolt szerda délelőtt kezdeményezte Kövér László házelnöknél a rendkívüli parlamenti ülés megtartását október 7-én.
Az Orbán-kormány 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet a koronavírus-járványra hivatkozva. Azóta – egy pár hónapos időszakot leszámítva – folyamatosan fennáll a rendeleti kormányzás, ami lehetővé teszi, hogy a kormány egyik napról a másikra felülírjon törvényeket – hívta fel rá a figyelmet korábban a Magyar Helsinki Bizottság.
Érvényben van a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet is. Ezt 2016 márciusában hirdették ki először, azóta rendszeresen meghosszabbítja a kormány, legutóbb augusztus közepén tette ezt, így 2026. márciusáig biztosan érvényben lesz ez a rendelkezés is.
Ehhez kapcsolódóan: Választási alkotmányozás az árszabályozott csirkecomb mellé