Az ukrán ombudsman elküldte lapunknak a – magyar kormány szerint kényszersorozása alatt agyonvert – magyar katona halálának vizsgálati eredményét, igaz, az inkább a katonaság saját vizsgálatának tűnik. Sebestyén József halála ügyében a kettős állampolgárság történetében példátlan módon a magyar legfőbb ügyész is nyomozást rendelt el, ami a Fidesz-kampány kiszolgálása mellett veszélyeztetheti a magyar kettős állampolgárokat is.
A kárpátaljai Sebestyén József ügyéről július 15-i cikkünkben írtunk, amihez akkor megkerestük az ügyben vizsgálatot kezdeményező ukrán ombudsman hivatalát is. Most kaptunk választ tőlük.
Dmitro Lubinecet, a parlament által kinevezett emberi jogi biztost rengetegen keresték már meg a hadkiegészítő parancsnokságok túlkapásai, kényszersorozások miatt, és ő ezeket már többször kifogásolta is jelentéseiben. Az ukrán parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának vezetője is megengedhetetlennek nevezte a mozgósítási „buszifikációt” (amikor kényszerrel, rajtaütésszerűen gyűjtik be a férfiakat). Olekszandr Zavitnevics a BBC riporterének elmondta, írta a Kárpáti Igaz Szó, hogy az erőszakos mozgósításról terjedő felvételek egyrészt súlyos emberi jogi aggályokat vetnek fel, másrészt ártanak az állam imidzsének is.
Előzmények
Összefoglalva az előzményeket, Sebestyént behívták/bevitték katonának, de aztán felbukkant egy beregszászi kórházban, ahol hamarosan meghalt. A magyar kormány, ami egyik választási témájává tette az ukrán kormány politikai céljainak meghiúsítását, azonnal kampánya fő motívumává tette a szerencsétlenül járt ukrán/magyar kettős állampolgár ügyét. „Nem meghalt, hanem agyonverték. Agyonvertek egy magyar állampolgárt”, mondta a Kossuth rádióban Orbán Viktor.
Kampánytémává válása miatt érdemes a Fidesz által kínált narratívát kétkedve fogadni, ahogy persze az ukrán kormány álláspontját is, ami úgy szólt, hogy nem a seregben verték meg Sebestyént. Tény, hogy a napvilágra került, vélhetően a katonai kiképzés alatt készült felvételeken az újoncon nem látszottak külsérelmi nyomok, viszont láthatóan rossz állapotban volt.
Akkor kárpátaljai forrásunk azt mondta, hogy kérdés, mi történt Sebestyén Józseffel azokon a napokon, amelyek az események között elteltek. Az biztosnak látszott, hogy Sebestyén már bevonult kiképzésre, és onnan haza/orvoshoz engedték (vagy ment). „Az eljövetele és a kórházba kerülés között van néhány nap, amikor nem tudni, hogy hol tartózkodott, és állítólag akkor érte valamilyen fizikai bántalmazás”, mondja forrásunk. De hogy mi és kitől, azt nem tudni.
Tehát bevonult, ott volt a kiképzésen és onnan eljött. „Sokan valószínűsítik itt, hogy ő gyakorlatilag helyi megállapodás keretében, tehát kéz kezet mos alapon jött el a hadseregtől, magyarán efölött szemet hunytak”, mondta júliusban helyi megkérdezettünk.
Ehhez kapcsolódóan: A kárpátaljai magyarokat veszélyezteti a kormány az elhunyt magyar nemzetiségű katona ügyében indított kampányával
Betegség, nem erőszak
Lapunknak küldött angol nyelvű válaszában Jurij Kovbasa, aki az “Emberi Jogok Biztosának képviselője a Biztonsági és Védelmi Szektorban”, így foglalta össze a történteket – leveléből úgy tűnik, hogy a seregtől kapott tájékoztatás alapján.
„Az Ukrán Védelmi Minisztérium által a biztos kérésére szolgáltatott tájékoztatás szerint az 1979-ben született Joszipovics Sebesten ukrán állampolgárt (SEBESZTEN JOSZIP – az ukrán állampolgár külföldi utazásra jogosító útlevelének átírása szerint) 2025 júniusában az Ungvári Járási Területi Toborzó és Szociális Támogatási Központ mozgósítása során behívták katonai szolgálatra, és az Ukrán Fegyveres Erők (a továbbiakban: AFU) egyik katonai egységéhez küldték további szolgálatra.
2025. június 18-án Josip Sebesten, az AFU katonája (a továbbiakban: Katona) engedély nélkül elhagyta a katonai egységet anélkül, hogy bárkit is tájékoztatott volna a cselekmény okairól és indokairól.
A rendelkezésre álló információk szerint 2025. június 24-én az említett katona személyesen megjelent a Beregszász Központi Kerületi Kórház sürgősségi osztályán, ahol fekvőbeteg-kezelésre került.
A nyújtott orvosi segítség ellenére 2025. július 6-án az igazságügyi orvosszakértői intézet megállapította a katona betegségben bekövetkezett halálát. Megállapították, hogy Josip Sebesten halálának okai nem álltak összefüggésben jogellenes cselekmények elkövetésével vagy katonai műveletekből eredő sérülésekkel.”
Így szól az ombudsman munkatársának válasza.
Levelét Jurij Kovbasa azzal folytatta, hogy “a Védelmi Minisztérium szerint a vizsgálat eredményei cáfolják Josip Sebesten ukrán állampolgár jogainak bármilyen megsértését a mozgósítás és a katonai szolgálatra való behívás, illetve a hadseregi egységnél (AFU) teljesített tényleges katonai szolgálata során.”
A levél a törvényszéki orvosszakértői vizsgálatra is kitér, ami szerint “a katona halálának oka betegség volt, erőszakra utaló testi sérülés jelei nem mutatkoztak.”
Levele zárásaként – bízva elfogulatlan és etikus tájékoztatásunkban – Jurij Kovbasa idézi még az illetékes katonai parancsnokságot: “Miközben kategorikusan elutasítja a katonai hatóságok által a mozgósítási intézkedések során elkövetett emberi jogi jogsértésekre vonatkozó vádakat, a Szárazföldi Erők Parancsnoksága felszólított minden érintettet, hogy tartózkodjon a tragikus eseményről szóló hamis információk terjesztésétől, amelyeket egy ellenséges állam romboló befolyás vagy információs műveletek eszközeként használhat fel.”
A levélből tehát az látszik, hogy az ombudsman információkat kért a seregtől és az orvosszakértőtől, nincs nyoma viszont annak, hogy megkérdezte volna a családtagokat és foglalkozott volna azzal az időszakkal, ami Sebestyén alakulatától való távozása és a kórházban való felbukkanása között történt. (Legalábbis minket nem tájékoztatott erről.) A levél viszont egyértelműen állítja, hogy a testen nem voltak külsérelmi nyomok. Az nem derül ki a válaszból, hogy a halál mikor következett be, csak az, hogy július 6-án vizsgálta meg a testet a szakértő. Úgyhogy akár két hét is eltelhetett a kórházba kerülés és az orvosszakértői vizsgálat között. A kórházban felvett látleletekről viszont nem kaptunk tájékoztatást.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor Tusnádfürdőn: „a világháború esélye folyamatosan nő”
Nyomozás a távolból politikai hátszéllel
„Egy magyar–ukrán kettős állampolgárról beszélünk, aki a mi közösségünkhöz tartozik, a magyar alkotmány védelme alatt áll”, mondta rögtön a haláleset után Orbán Viktor. Augusztus 14-én pedig – vélhetően nem függetlenül attól, hogy a magyar kormány is megtudta az ukrán eljárás eredményét – a magyar legfőbb ügyész bejelentette, hogy a magyar ügyészség eljárást indít Sebestyén József halála ügyében, és emberölés bűntettének gyanújával nyomozni kezd a Nemzeti Nyomozó Iroda.
Egy magánszemély tett feljelentést, és az új legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint Magyarország területén folytatandó büntetőeljárás megindítását rendelte el. A bizonyítékok beszerzése nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében történhet, nyilatkozta az ügyészség szóvivője. Az ügyészség szerint mivel Sebestyén magyar állampolgársággal és lakcímmel is rendelkezett (utóbbiról eddig nem tudtunk), így a sérelmére és nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekmény a magyar törvények szerint büntetendő.
Fiala-Butora János nemzetközi jogász szerint a magyar hatóságoknak erre joga van, nyomozhatnak. (Ezzel cáfolja a júliusi cikkünkben tett állításunkat, miszerint a kettős állampolgárok saját államukban nem élvezik a „másik” államuk olyan védelmét, amilyet egy magyar állampolgár élvez külföldön. „A kettős állampolgárok is saját államuk joghatósága alatt élnek. Nem is érvelt ezzel soha a magyar kormány, amikor pl. magyar politikusokat vitt börtönbe a román rendőrség”, írtuk egy hónapja.)
Fiala-Butora János szerint a magyar büntető törvénykönyv megszabja, hogy milyen esetekben nyomozhat a magyar hatóság, és ilyen esetek is beletartozhatnak. De ez szokatlan, teszi hozzá, mert a bűncselekmény nem itt történt és a valószínűsíthető elkövetők sem itteniek.
„Nem zárja ki a jog, de szokatlan, és nagyon nem hatékony”, mondja, „hiszen, ha a bizonyítékok helyben vannak, az ottani hatóságok tudnák ezeket feltárni.” Eddig ilyen nem történt, mert nem volt rá politikai igény, most viszont hatalmas a politikai nyomás. A nemzetközi jogász szerint a magyar kormány/hatóságok ezzel azt mutatják, hogy mennyire nem bíznak meg a helyi hatóságokban.
A legfőbb ügyész természetesen Magyarország területén rendelt el nyomozást, mert nyomozati cselekményeket, pl. tanúkihallgatásokat a magyar rendőrség Ukrajnában csak ukrán engedéllyel folytathatna, amire nulla esély van. Sőt, ha Fehérgyarmaton akarnának valakit meghallgatni Ukrajna területéről, azt is csak az ukrán hatóságok közreműködésével tudnák megejteni.
„Nem teljesen abszurd az eljárás, de nagyon szokatlan, nem sok értelme van, ezért nem is szokták csinálni. Pedig lettek volna esetek, amikor lett volna értelme.” A jogász a Nyitrán magyarsága miatt megvert (és a szlovák hatóságok által beperelt) Malina Hedvig ügyét említi vagy a vajdasági „magyarveréseket”. „Voltak ilyen relatíve könnyen kivizsgálható ügyek, és ott sem jártak el a magyar hatóságok, mert ha a bizonyítékok ott vannak, csak a helyi hatóságok segítségével tudnának eljárni. Saját hatáskörben azt tudják megtenni, amit Magyarország területén ki tudnak vizsgálni.”
Ezzel a hatástalan, de demonstratív lépéssel viszont árt a kettős állampolgároknak, teszi hozzá, mert a kettős állampolgársággal szembeni ellenérv, hogy az valamennyire mindig beavatkozás a másik állam belügyeibe. „Emiatt sem élt vissza azzal Magyarország soha, hogy a büntető eljárásokat kétségbe vonja, mert ez azt mutatja, hogy szükség esetén felhasználhatja arra, hogy kétségbe vonja a másik állam integritását.”
Magyarországon, más országokban is látható, hogy nem vagy nem alaposan vizsgálnak ki bizonyos ügyeket. Ahol a kisebbségi kérdés problémás, ott etnikai elfogultság is tapasztalható bizonyos eljárásokban. De ezeket eddig mindig diplomáciai úton intézték. „Lehetett volna hibát találni az ukrán eljárásban, javaslatot tenni, de így az egész eljárást megkérdőjelezik, miközben az aggályok nem adnának okot egy ilyen lépésre. Ezzel a magyar fél demonstrálja, hogy hajlandó a kettős állampolgárság eszközét kihasználni. Erről sokaknak eszébe juthat, hogy aki ilyet tesz, az akár meg is támadhatja a másik országot, védelmezendő az állampolgárait”, mondja Fiala-Butora János.
A magyar kettős állampolgárság intézményének 15 éves történelmében nem volt még arra példa, hogy ezt egy szomszédos ország integritásának (ha tetszik szuverenitásának) támadására használja az Orbán-kormány. Ami egyébként azért nem hajlandó csatlakozni az európai ügyészséghez, mert szerinte az a magyar nyomozó hatóság integritását sértené.
A magyar eljárás viszont felelevenítheti a kisebbségi magyarokkal szembeni gyanakvást, miszerint ők Budapest ötödik hadosztálya. Ez nem könnyíti meg érdekérvényesítésüket az országukban, persze a magyar belpolitika és az aktuális választási győzelem eddig is felülírt mindent a nemzetpolitikában.