Légtérsértő orosz drónokat lőtt le a lengyel hadsereg az orosz-ukrán határ közelében

Archív kép egy F-16-os vadászgépről a NATO légvédelmi gyakorlatán a közép-lengyelországi Lask légibázis közelében, 2022. október 12-én

Az egyik drón maradványai egy lakóházba csapódtak, de senki sem sérült meg. A lengyel légvédelmi rendszereket fokozott készültségbe helyezték, több repülőteret és a légteret is lezárták, az embereket az érintett területeken arra kérték, hogy ne menjenek ki az utcára.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter azt mondta, hogy a repülőgépek „fegyvereket vetettek be ellenséges objektumok ellen”. Donald Tusk miniszterelnököt is megerősítette, hogy a hadsereg tüzet nyitott az objektumokra. Később egyértelműen nagy számú orosz drónról beszélt a lengyel kormányfő, a légtérsértésről beszámolva.

A lengyel fegyveres erők operatív parancsnoksága közölte, hogy a lengyel fegyveres erők „aktiválták az összes ilyenkor szükséges eljárást”, a földi légvédelmi rendszerek a legmagasabb készültségi szinten vannak.

A NATO-tagország fegyveres erői azt is bejelentették, hogy a lengyel és szövetséges katonai repülőgépeket készültségbe helyezték a légtér biztonságának garantálása érdekében. Hozzátették, folyamatos kapcsolatban állnak a NATO-parancsnoksággal.

A lengyel hadsereg a légtér példátlan megsértéséről beszélt, olyan agresszív cselekményről amely valódi veszélyt jelentett a polgárok biztonságára.

Három ukrán határ menti régió valamint a főváros, Varsó lakosait arra kérték, hogy maradjanak otthon vagy húzódjanak biztonságos helyre.

Donald Tusk: Belaruszból érkeztek a drónok

Donald Tusk lengyel miniszterelnök délelőtt Varsóban, a parlamentben bejelentette, hogy az éjszaka folyamán 19 alkalommal léptek be a lengyel légtérbe, nagyrészt Fehéroroszországból érkező drónok. Hozzátette, hogy három drón lelövését megerősítették, a negyedik lelövése pedig valószínűsíthető.

„Az a tény, hogy ezeket a biztonsági fenyegetést jelentő drónokat lelőtték, megváltoztatja a politikai helyzetet. Ezért a szövetséges konzultációk hivatalos kérelem formájában zajlottak a NATO-szerződés 4. cikkének aktiválására” – mondta Tusk. Ez a cikkely mondja ki, hogy a felek tanácskoznak egymással valahányszor bármelyikük véleménye szerint egyikük területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

Lezárták a légteret

Lengyelország négy repülőteret lezárt, köztük a legjelentősebbet, a varsói Chopin repülőteret - közölte az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA). Az FAA szerint a Lengyelország délkeleti részén található Rzeszow–Jasionka repülőtér, amely az Ukrajnába irányuló utas- és fegyverszállítások csomópontja, szintén az ideiglenesen lezárt repülőterek között van.

A Donald Tusk vezette lengyel kormány ellenzékének számító, az elnökválasztáson a Jog és Igazságosság párt által támogatott Karol Nawrocki lengyel elnök világossá tette, hogy együttműködik Tusk kormányfővel. Mint a BBC beszámolója szerint fogalmazott: „hazánk biztonsága a legfontosabb prioritás, és szoros együttműködést igényel”.

Az orosz ügyvivő megalapozatlan vádakról beszél

Lengyelország nem mutatott be semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a területe felett lelőtt drónok orosz eredetűek lennének – reagált a történtekre Oroszország lengyelországi ügyvivője a RIA orosz állami hírügynökségnek.

„A vádakat megalapozatlannak tartjuk. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ezek a drónok orosz eredetűek lennének” - közölte Andrej Ordas.

Ukrán külügyminiszter: Putyin próbára teszi a Nyugatot

Andrij Szibiha szerint az incidens azt mutatja, hogy „Putyin fokozza a feszültséget, kiterjeszti a háborúját, és próbára teszi a Nyugatot”. Az ukrán diplomácia vezetője úgy fogalmazott, minél tovább maradnak erőtlenek a válaszlépések, az orosz elnök annál agresszívebb lesz. „Egy gyenge válasz most még jobban provokálni fogja Oroszországot – és akkor az orosz rakéták és drónok még messzebbre repülnek majd Európába” - írta Andrij Szibiha az X-en.

Az ukrán légierő korábbi közlése szerint az ország nagy részén, beleértve az ország nyugati régióit, Volhínt és Lvivet, szeptember 10-én a kora reggeli órákban légvédelmi riadó volt érvényben.

Roberta Metsola: Lengyelországnak minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát

Az Európai Parlament elnöke Strasbourgban: kijelentette azt mondta, hogy még mindig vizsgálják, mi történt pontosan. Hozzátette, látták a lengyel kormány és a miniszterelnök nyilatkozatait. "De ne tévedjünk, Lengyelországnak minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát bármilyen támadással szemben - fogalmazott az EP elnöke.

Arra a kérdésre, hogyan kellene reagálnia az Európai Uniónak erre a támadásra, Roberta Metsola, azt mondta, hogy az Európai Unió egységes, Lengyelország nemcsak az Európai Unió egyik tagállama, hanem a NATO tagja is. "És itt nemcsak a közös védelmi képességeink és a biztonságunk kerül szóba, hanem az is, hogy mennyire vagyunk felkészülve egy ilyen támadásra" - mondta az EP elnöke.

Reagált az épp Belaruszban tárgyaló Szijjártó Péter is, de egyszer sem mondta ki, mi történt

"A háború eszkalációs kockázata egyre súlyosbodik, most kell hideg fejjel, józan ésszel gondolkodni és cselekedni" - áll a magyar külügyminiszter Facebook-bejegyzésében.

Oroszország-szakértő: a korábbinál durvábban tesztelik a NATO-t

Rácz András Oroszország-szakértő szintén a közösségi oldalán elemezve a történteket arról írt, hogy biztosan szándékos az, ami történt. "Olyan volt már korábban, hogy egy-egy drón megsértette a lengyel vagy litván légteret, akár műszaki, akár navigációs hiba miatt. Olyan is volt, hogy megsérült a légvédelem tüzétől és ezért tért le a pályájáról. De ami most zajlik, az más lépték: több drónnal végrehajtott, szándékos, mély berepülésről van szó" - fogalmaz a történész.

Szerinte ez a "goromba provokáció" nem egy NATO-orosz háború kezdete. Mint írja, valószínűbb, hogy az oroszok a korábbinál durvábban tesztelik a NATO képességét a saját légtere megvédésére.

Készült a Reuters, a BBC, az AP és az AFP jelentése alapján.