TASZ: A magyar egészségügyből hiányzik az életvégi ellátás tervezésének gyakorlata

Egy egészségügyi dolgozó infúziót készít elő az egri Markhot Ferenc Kórház Hospice-osztályán 2019. szeptember 18-án (Illusztráció)

Elismerte a kistarcsai kórház, hogy hibázott, amikor csaknem haláláig nem tájékoztattak egy kétgyermekes anyát arról, hogy gyógyíthatatlan a betegsége, és a kezelések csak a szenvedés enyhítését szolgálják. Az eset a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint rávilágít arra, hogy a magyar egészségügyből hiányzik az életvégi ellátás tervezésének gyakorlata.

A TASZ szerint a kórház ezzel az eljárással megfosztotta az asszonyt és a családot attól, hogy a kilátástalan kezelések és a gyógyulás hiábavaló reménye helyett az élete méltó befejezésére készüljenek fel.

A nő férje az ápoláshoz sem kapott segítséget, pedig a hospice ellátás is elérhető lett volna számukra, sőt, el is kellett volna rendelni.

A család a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított, de a kórház nem várta meg az ítéletet: beleegyezett, hogy kifizeti a keresetben követelt jelképes sérelemdíjat.

A TASZ beszámolójából kiderül, hogy a kétgyermekes nőnél 2016-ban emlődaganatot diagnosztizáltak, két évvel később csontvelő- és májáttétet, 2020 elején pedig agyi áttétet találtak nála.

2020 őszétől már nem javult érdemben az állapota. Egyre nagyobb fájdalmai voltak, a kórházban és a háziorvosnál is egyre nagyobb dózisú és erősségű fájdalomcsillapítókat, a tünetek enyhítésére irányuló kezeléseket írtak fel neki.

Októbertől többször kórházba került. A kezelések után kiengedték, de sem neki, sem férjének nem mondták meg, és a dokumentációban sem szerepelt, hogy az asszony otthon milyen ápolásra szorul. Nem tájékoztatták őket a betegsége lehetséges kimeneteléről, a kezelések céljáról sem.

A beteg 2020 december utolsó napjaiban ismét kórházba került, ekkor jelent meg először az orvosi dokumentációban, hogy végstádiumban van, és kezelése a betegséggel járó szenvedés enyhítésére irányul. A beteg 2021. január 3-án hunyt el.

Ehhez kapcsolódóan: Karsai Dániel testvére: Hat órám volt elbúcsúzni Danitól

A családnak nem mondták, hogy elérhető lett volna számukra az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott otthoni szakápolás és hospice ellátás, amelyben a beteget és családját együtt készítik fel az élet befejezésére, és amit a háziorvosnak saját hatáskörben el kellett volna rendelni.

A férj a feleség halála után a TASZ és a civil jogvédő szervezet által felkért ügyvéd segítségével pert indított a kistarcsai kórház és az elhunyt háziorvosa ellen, mert a tájékoztatási kötelezettségük elmulasztásával emberi méltóságot sértő helyzetbe hozták a családot. A kórház nem várta meg a bíróság ítéletét, beleegyezett abba, hogy kifizeti a keresetben követelt sérelemdíjat az özvegy férj és két kiskorú gyermeke számára.

A peren kívüli egyezséggel zárult eset a civil jogvédő szervezet szerint rávilágít arra, hogy a hazai egészségügyi ellátórendszer sokszor nem tud kellő odafigyeléssel és empátiával viszonyulni a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőkhöz. A magyar egészségügyből hiányzik az életvégi ellátás tervezésének gyakorlata, amikor a hozzátartozókat is bevonva meghatározzák a beteg számára fontos értékeket, célokat, kezeléseket - áll a TASZ közleményében.

Ehhez kapcsolódóan: „Mindenhol falakba ütköztünk” – Karsai Dániel sorstársa, Skripeg Béla története