A megismételt szavazás második fordulóját tartják, a legfrissebb kutatások fej-fej melletti népszerűséget mértek a két indulónál. Az elemzők szerint Románia jövője szempontjából ez lesz a rendszerváltás óta legfontosabb szavazás. A tét: megerősített nyugati irány vagy tovább épülő putyini blokk.
A megsemmisített választás igazi nyertese
„Harmincöt évig éltünk abban a hazugságban, hogy Románia egy demokratikus ország, de az emberek már kezdenek ráébredni az igazságra” – mondta George Simion, amikor a román bíróság megsemmisítette a tavalyi elnökválasztás eredményét, a voksolás jogszerűségűnek megsértésére és orosz befolyásra hivatkozva. Oroszország tagadta, hogy beavatkozott volna, a kizárt győztes jelölttel ellentétben a nacionalista Simion pedig lehetőséget kapott, hogy javítson az őszi negyedik helyén.
Nemcsak javítani tudott, a megismételt választás első fordulóján tarolt: 41 százalékos eredménye csaknem a duplája annak, amit az utána következő, második helyezett jelölt elért.
George Simion a román elnökjelölti tévévitán, 2025. május 8-án
Simion a kelet-romániai Foksányban született 1986-ban, a bukaresti egyetemen üzleti adminisztrációt tanult, majd a jászvásári egyetemen a kommunista időszak bűneiből vizsgázva fejezte be a mesterképzést.
Már akkor feltűnt a futballcsapatok körül szerveződő szurkolói ultra csoportokban. Részt vett a vitatott romániai aranybányászatot kiaknázó kanadai vállalkozás elleni tiltakozásokban és tüntetett Moldova Romániához csatolásáért. 2019-ben alapította a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR), amely a következő évi parlamenti választásokon „család, nemzet, hit és szabadság” szlogennel kampányolt, és jelenleg a második legnagyobb párt a román törvényhozásban. Simion Trump lelkes híve, meglátása szerint az amerikai elnök hazafias gondolkodásába „tökéletesen beleillik” az AUR politikája. Pártja ellenzi a melegházasságot és szoros kapcsolatot ápol a román ortodox keresztény egyházzal.
Simion szélsőséges politikája a fennálló rendszer támadására épít, populista retorikával. A koronavírus-járvány alatt oltásellenes demonstrációkat szervezett és bírálta a kijárási korlátozásokat is, a tavalyi elnökválasztási eredmény eltörlését pedig puccsnak nevezte és „nyilvános megnyúzást” ígért azoknak, akik ezért felelősek. A kijelentése miatt indult nyomozásban azzal védekezett, a kifejezés „politikai metafora” volt.
„Változást akartak a szavazók, de ezt nem kaphatták meg. A demokrácia és az alkotmány védelmében kötelességem újra indulni, hogy helyreállítsuk a jogállamiságot, a megvalósítsam a román emberek akaratát” – nyilatkozta az AP-nek a döntés után. A most véget érő kampányába már erőteljesebb vallási üzeneteket is épített, hogy magához édesgesse a kizárt Georgescu híveit. Románia berendezkedését „hibrid rezsimnek” nevezte, mert szerinte nem sikerült demokratikus államot építeni a kommunisták megdöntése óta.
Szóban orosz-, gyakorlatban EU-ellenesség
Biztonsági okokból kitiltotta őt területéről Moldova és Ukrajna is. Oroszbarát kijelentései miatt már több kritika érte, bár ő az ilyen véleményeket lejárató kampánynak minősíti és hozzáteszi, hogy Oroszország 200 éve a legnagyobb fenyegetés Románia számára. Erősebb NATO jelenlétet szeretne a térségben, Lengyelországban és a Balti államokban is, bár ellenzi Ukrajna katonai támogatását.
„Nem a következő román elnök jelenti a veszélyt, hanem azok, akik két ellentétes geopolitikai blokkra bontják” az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, mondja. Az EU esetében erősebb tagállamokat és gyengébb uniós intézményeket szeretne, de érvelését nem Orbán Viktor magyar miniszterelnök sokszor hangoztatott véleményére építi, hanem Giorgia Meloni olasz kormányfőére. Simion befogadása az akkor Meloni-vezette Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójába volt az egyik ok, amiért a magyar kormányfő saját képviselőcsoport, a Patrióták gründolásába kezdett.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor és határon túli magyarság viszonyáról a politikai érdekek fényében
Simion bírálói szerint tévedés őt a hagyományos konzervatív oldalhoz sorolni, inkább a Nyugat-ellenes szélsőségesek közé tartozik, akinek a megválasztása veszélyt jelent Romániára, az európai egységre és stabilitásra, ugyanakkor stratégiai győzelem Putyin orosz elnök számára. „Románia egyetlen gondjára sem tud életképes megoldást kínálni” — fogalmazott Siegfried Muresan, román EP-képviselő.
A Bukaresti Egyetem politikatudományi tanszékének professzora, Claudiu Tufis túlzásnak tartja a politikust a veszélyes szélsőségesek között listázni, ő úgy véli, Simion elnöksége a magyar kormányfő tevékenységéhez lehetne hasonló, amivel inkább az EU működését nehezítené meg. Ugyanakkor veszélyesnek tartja az emberi szabadságjogok, különösen az önmeghatározás elleni fellépését, amelynek az LMBTQ közösség láthatja a kárát. Az is aggasztó, mondja a bukaresti professzor, hogy Simion stábja eddig nem tudott elfogadott és hiteles szakembereket felmutatni a szélsőséges politikus oldalán.
Úzvölgyi gyökerek
Simionnal kapcsolatban gyakran hozzák fel magyarellenességét és felidézik 2019-es akcióját, amikor nacionalista szélsőségesek kövekkel dobálták meg az úzvölgyi nemzetközi katonai temető körül élőláncot alkotó magyar nemzetiségű civileket és közszereplőket, a területre bejutva pedig feldúltak és meggyaláztak magyar sírokat. A rendbontásról készült felvételeken feltűnik a mostani elnökjelölt és pártjának több tagja.
A kampány részévé vált, hogy a magyar kormányfő a minap tihanyi beszédében elismerően szólt a szélsőjobboldali jelöltről, és bár kijelentését később finomítani igyekezett több kormányzati tag, ezzel felháborodást okozott a romániai magyarság köreiben.
Ehhez kapcsolódóan: George Simion Orbán Viktor arcképével kampányol, az RMDSZ a jelölt ellen mozgósít
A csendes matematikus
Amíg Simiont a körülötte csapkodó hullámok emelik az esélyes szereplők közé, addig a második fordulóba bejutó másik jelölt, az 55 éves Nicușor Dan gondosan megválogatja szavait, mondván „nem teszek népszerű, de betarthatatlan ígéreteket”.
Nicușor Dan: a matekzseni csodagyerekből főpolgármester és talán államfő
A Brassói megyei Fogarason született, Sorbonne-on végzett matematikus már a második ciklusát tölti Bukarest első független főpolgármestereként. Korábban aktivistaként elszántan harcolt az ingatlanpanamák ellen, elnökjelölti kampányában is korrupcióval és arroganciával vádolja a jelenleg hatalomban lévőket. Az elnökválasztáson szintén függetlenként indul, elemzők a centrista politikusok közé sorolják, ő a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését ígéri.
Saját eddigi eredményeiről szólva Bukarest távfűtési rendszerének modernizációját, sportlétesítmények felújítását és a román főváros csődközeli helyzetének elhárítását említi. Városvédőként alapította a Mentsük meg Bukarestet Egyesületet 2015-ben, ebből nőtt ki egy évvel később a parlamentbe is bekerülő Mentsük meg Romániát Egyesület, amellyel aztán szakított a tömörülés progresszív fordulata miatt.
Nyugatbarát, támogatja Ukrajna harcát a „barátságtalan” Oroszországgal szemben, szerinte a NATO-tagság Románia legerősebb pajzsa, szorgalmazza a stratégiai szövetség erősítését az Egyesült Államokkal, és elutasítja Simion szerinte Románia elszigetelődését ígérő politikáját. Ellenfelével ellentétben szívesen találkozik híveivel, az első forduló után is kiállt a támogatói elé, miközben Simion egy előre felvett videóüzenetben köszönte meg a szavazatokat.
Ehhez kapcsolódóan: Máshogy értékeli a román szélsőjobbos elnökjelöltet a magyar kormányfő és az RMDSZ elnöke
Egyenrangú
„Ez egy demokratikus folyamat, amire Romániának szüksége van” – mondta az elnökválasztás megismétléséről, ahol szerinte nem két politikus közül kell választani, hanem a Nyugat és a nyugat-ellenes erők között. Dan egyenrangú kapcsolatot szeretne Moldovával, támogatja a szomszédos ország felvételét az EU-ba.
Fedhetetlen és a rendszeren kívülisége lehet az egyik nyerőkártyája: Costin Ciobanu politikai elemző szerint a jelölt hitele sosem sérült és sosem keveredett korrupciós gyanúba. Kampányszlogenjét („Őszinte Románia”) támasztja alá életstílusa is, a román főváros elhanyagolt városrészében bérel egy három szobás lakást élettársával, a környéken gyakran látják két gyermekével sétálni. Bukaresti támogatására épít az elnökválasztási folyamatban is, a román lakosság nagyjából negyede a fővárosban él.
Korábban már említett visszafogottsága lehet a veszte is, értékeli esélyeit Christian Privulescu bukaresti politikai elemző, aki szerint Dan kevésbé spontán politikusnak tűnik a választók szemében, kevesebb a tapasztalata az országos politikában, de kétségtelenül emberközelibb, barátságosabb arcot mutat ellenfelénél. Megjelenése természetes, nélkülözi az erőltetett manírokat, jellemzik az elemzők karakterét egybehangzóan a Balkan Insight cikkében. Néha hiányolja az empátiát és a közönség reakcióját sem olvassa gyakorlottan, de a kérdésekre adott válaszait nem a politikai makacsság határozza meg, és mindig kész beismerni tévedését, hibáit. A Dant bírálók a politikus határozatlanságát hozzák fel és szóvá teszik, hogy nem foglalt egyértelmű állást az LMBTQ közösség ügyeivel kapcsolatban.
A győztes feladata
Az új államfőnek kell rendeznie a kormányválságot, csökkenteni a román költségvetés (EU-ban legnagyobb arányú) hiányát, visszanyerni a befektető bizalmát és elkerülni az ország hitelképességi leminősítését. Az ukrajnai háború Romániát kulcsszereplővé tette a fekete-tengeri kereskedelemben és a NATO keleti blokkjában. Az új elnök vezeti az ország védelmi tanácsát is, amely dönt a katonai támogatásokról és felügyeli a külpolitikát, miközben vétójoga lesz az egyhangúságot igénylő EU-s szavazásokon is.