Az orosz elnök, figyelmen kívül hagyva az európaiak harmincnapos tűzszüneti felhívását, felajánlotta, hogy „előfeltételek nélkül” közvetlen béketárgyalásokat folytatna Kijevvel május 15-én Isztambulban.
Vlagyimir Putyin május 11-én éjjel 1 óra után Moszkvában, a győzelem napja alkalmából tartott sajtótájékoztatóján felajánlotta Oroszország és Ukrajna 2022 áprilisában folytatott béketárgyalásainak újraindítását.
„Eltökélt szándékunk, hogy komoly tárgyalásokat folytassunk. Ezek célja, felszámolni a konfliktus kiváltó okait... és történelmi távlatban hosszú távú, tartós békét teremteni” – mondta Putyin, aki ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozási szándékát és ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev semleges maradjon.
Putyin azt mondta, hamarosan beszélni fog Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, hogy segítséget kérjen az isztambuli tárgyalásokhoz.
„Nem zárjuk ki, hogy a tárgyalások során sikerül megállapodnunk valamilyen új tűzszünetről” – tette hozzá.
Nem sokkal Putyin kijelentése után a kijevi hatóságok közölték, hogy az orosz erők légitámadást indítottak az ukrán főváros ellen, de az infrastruktúrát nem találták el.
Órákkal Putyin tájékoztatója után Donald Trump amerikai elnök Truth Social közösségi oldalán arról írt, hogy ez „potenciálisan nagyszerű nap volt Oroszország és Ukrajna számára”.
„Gondoljunk a megmenthető életek százezreire, mivel ennek a soha véget nem érő vérfürdőnek remélhetőleg vége lesz” – tette hozzá. „Ez egy teljesen új, és sokkal jobb világ lesz. Továbbra is együtt fogok dolgozni mindkét féllel annak érdekében, hogy ez megtörténjen”.
Ehhez kapcsolódóan: 80 évvel a II. világháború után Németország még mindig keresi elesett katonáit
„Nincs több ha és de, nincs több feltétel és késés”
Órákkal korábban Kijevben Németország, Franciaország, Lengyelország és Nagy-Britannia vezetői találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és feltétel nélküli, 30 napos tűzszünetet szorgalmaztak, figyelmeztetve Moszkvát, hogy újabb szankciókkal kell szembenéznie, ha megtagadja a fegyverszünetet. Az európai vezetők megállapodása szerint a tűzszünetnek május 12-én kell kezdődnie.
Putyin győzelem napi beszédében nem említette közvetlenül az európai vezetők tűzszüneti felszólítását. Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, valamint Keir Starmer brit és Donald Tusk lengyel miniszterelnökök május 10-i kijevi találkozójuk után jelentették be a javaslatot, miután telefonon beszéltek Donald Trump amerikai elnökkel.
„Az Egyesült Államokkal együtt mindannyian felhívjuk Putyint. Ha komolyan gondolja a békét, akkor megvan az esélye, hogy megmutassa” – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök. „Nincs több ha és de, nincs több feltétel és késés.”
„Ha hátat fordít a békének, válaszolni fogunk. Trump elnökkel, minden partnerünkkel együttműködve fokozzuk a szankciókat és növeljük az Ukrajna védelmét szolgáló katonai segítségünket” – mondta Starmer hangsúlyozva, hogy a terv szerint a tűzszünet május 12-én kezdődik.
A látogatás előtt a négy európai vezető megerősítette, hogy szolidaritást vállalnak Ukrajnával Oroszország barbár és illegális teljes körű inváziója ellen.
Vlagyimir Putyin folyamatosan azzal vádolja Kijevet, hogy megszegte a korábbi tűzszüneti megállapodásokat, beleértve azt is, amelyet az orosz elnök a második világháború befejezését ünneplő győzelem napja alkalmából javasolt május 8. és május 10. között. Az ukrán vezetés közölte, hogy csak akkor tartja tiszteletben a tűzszünetet, ha azt Oroszország is megteszi, Kijev azt is közölte, hogy hosszabb, legalább harmincnapos fegyverszünetre törekszik.
Ehhez kapcsolódóan: Több száz fős hadifogolycsere Oroszország és Ukrajna között
Donald Trump: Lesz idő, amikor azt fogom mondani: rendben, folytasd, maradj hülye és küzdj tovább
Donald Trump azzal az ígérettel indult az elnökválasztáson, hogy gyorsan véget vet a háborúnak. Az NBC Newsnak adott interjújában, amelyet május 4-én sugároztak, reményét fejezte ki, hogy a békemegállapodás még megszülethet, ugyanakkor arra is utalt, hogy türelme mind Ukrajnával, mind Oroszországgal véges. „Lesz idő, amikor azt fogom mondani: rendben, folytasd. Maradj hülye és küzdj tovább” – mondta.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter május elején azt mondta, ha a közeljövőben nem lesz igazi áttörés az ukrajnai háborúban, Donald Trumpnak el kell döntenie, mennyi időt szán még a tárgyalási folyamatra.
Elemzők szerint Putyinnak nem érdeke a gyors tűzszünet, mert az orosz vezető úgy gondolja, hogy az idő neki dolgozik, megnyeri a háborút, ezért inkább elhúzza a tűzszüneti tárgyalásokat, nem utasítja el azonnal azokat, nehogy feldühítse Trumpot.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar hírszerzésnek dolgozó két kárpátaljai ügynököt vettek őrizetbe — állítják az ukrán biztonságiak
Tizenegyezer észak-koreai katona az orosz csapatok mellett
Putyin május 11-i beszédében üdvözölte az észak-koreai csapatok jelenlétét az Ukrajna elleni háborúban. Mint mondta, segítettek az orosz csapatoknak a Kurszki régióba behatoló ukrán erőkkel szemben.
2024 végén körülbelül tizenegyezer észak-koreai katonát vezényeltek az orosz csapatok mellé, főleg a kurszki határvidékre, amelyet Ukrajna tavaly nyáron szállt meg. Az orosz parancsnokok az észak-koreai katonák sikerének tulajdonítják az ukrán erők kiszorítását Kurszkból.