Orbán 15 éves külpolitikája – a NER már pénzért sem hajlandó kompromisszumra

Mi történik, ha egy rendszer már nem hajlandó kompromisszumra, még pénzért sem? A NER15 legújabb epizódjában Krekó Péterrel és Bíró Nagy Andrással elemezzük, hogyan vált a Nemzeti Együttműködés Rendszere külpolitikája teljesen zsarolásra és elszigetelődésre épülő stratégiává. Ez a beszélgetés nemcsak a NER külpolitikai fordulatairól szól – hanem arról is, milyen jövő felé sodródunk megállíthatatlanul.

A beszélgetést itt tudja megnézni:

A beszélgetést itt tudja meghallgatni:

Your browser doesn’t support HTML5

Orbán 15 éves külpolitikája – a NER már pénzért sem hajlandó kompromisszumra

A beszélgetés fontosabb gondolatai:

  • 2010 előtt az Orbán beszédekből egy nyugatos irányvonal látszódott, nem volt előjele annak, amilyen külpolitikai stratégiát 2010 után kezdett képviselni a Fidesz.
  • Orbán sose szerelemből, nem értékközösség alapján, inkább csak gazdasági érdekből akart az európai közösséghez tartozni.
  • Alapvetően Orbán Viktor mindenkori politikai stratégiájának volt alárendelve az, hogy a magyar külpolitika milyen irányba indul el.
  • Nem Magyarország általános stratégiai érdekeiből levezetett külpolitikai döntések születnek, hanem a miniszterelnök mindenkori mozgását lekövető döntések.
  • A külpolitikai apparátusnak csak másodhegedűs szerep jut, az igazi irányítás Orbán Viktor kezében van.
  • Orbán tudatosan építette az „ellenségkép-politikát” az EU-val szemben, hogy a belpolitikai támogatottságát növelje.
  • Egy olyan közösségnek vagyunk a tagjai, amelyet egyre inkább a fideszes vezetők gyűlölnek. Hogyan is szerethetnének egy olyan közösséget, amelyről olyan állításokat tesz, hogy migránsokat akar betelepíteni, terroristákat támogat, háborúba akarja vinni a kontinenst. A háború és a gazdasági hanyatlás szinonimájává tették az Uniót.
  • Elvesztette a rugalmas pragmatizmusát a NER, már nem is próbálnak Brüsszel felé jó képet mutatni, már el sem bábozza, hogy hajlandó a kompromisszumra.
  • Az euró bevezetése nem csak gazdasági kérdés, hanem egy arról szóló döntés, hogy az európai integráción belül hol lesz Magyarország helye évtizedes távlatban. Bent a mag-Európában, vagy valahol a peremén. Komoly ébresztő lesz a magyar társadalomnak, amikor először érkeznek majd hírek a roman euróról.
  • A határon túli magyarok ügye szimbolikus kérdésből egyre másodlagosabbá vált Orbán számára, aszerint nézve, hogy belpolitikai szempontból mi a kifizetődő. Jól mutatja ezt a magyar ellenes szélsőségesekkel szövetkező Robert Ficóval való barátság.