Parlamenti választások lesznek szeptember 28-án Moldovában, ahol a Nyugat-barát kormány szerint az az ellenzéki pártok támogatottságát az orosz dezinformáció, és a sokakat sújtó szegénység sebezhetővé tette az országot az üzenetekkel szemben.
Cristina Crudu végignéz az almafáin és sajnálkozik, hogy vállalkozása hamarosan csődbe mehet abban a gazdasági stresszben, amely Moldovát sújtja a szomszédos Ukrajna elleni orosz invázió óta.
Moldova továbbra is szorosan kötődik a mezőgazdasághoz, lakosságának több mint negyede földeken, szőlőültetvényeken és gyümölcsösökben dolgozik. A szeptember 28-i parlamenti választásokra készülve az ország termékeny talajt jelent a Kreml online terjesztett Nyugat-ellenes narratívái számára is – a nagyon is valóságos, széles tömegeket sújtó szegénység miatt.
„Nem exportálhatunk az Európai Unióba, mert nincsenek meg a szükséges tanúsítványaink. Sokkal könnyebb volt Oroszországba exportálni” – mondta Crudu a Szabad Európa moldovai szolgálatának.
A mintegy húsz éve gyümölcstermesztőként dolgozó nő a Donduseni járásban él, kevesebb mint 25 kilométerre az ukrán határtól, és 2022 óta próbál talpon maradni, alkalmazkodni az Oroszországgal folytatott kereskedelem súlyos zavarai közepette.
„Még a gyümölcs betakarításának költségeit sem tudjuk fedezni” – mondta, hozzátéve, hogy az ellenzéki szocialistákra fog szavazni, akik a Hazafias Választási Blokk koalíció tagjai, és kihívást jelentenek Moldova nyugatbarát kormánya számára.
A szocialistákat Igor Dodon, a Moszkvával régóta szoros kapcsolatokat ápoló volt moldovai elnök vezeti. Ő a jelenlegi demokratikusan megválasztott kormányt „bűnöző rezsimnek” nevezte.
Crudu reméli, hogy Dodon jobb árakat tud biztosítani a terméséért. „Ha a választások után sem változik semmi, kivágjuk a gyümölcsöst, és ennyi” – mondta.
Háború a szomszédban
Az ő helyzete korántsem egyedülálló. Az orosz tankok bevonulása Ukrajnába súlyosan érintette Moldovát, nemcsak a kereskedelmet zavarta meg, de hatására drágult az energia és megugrott az infláció is.
A 2024-es hivatalos statisztikák szerint a moldovaiak 33,6 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, szemben a háború előtti 24,5 százalékkal. Az infláció az Ukraja elleni teljes körű orosz inváziót követő hónapokban elérte a 35 százalékot, bár 2025 augusztusára 7,32 százalékra csökkent a Nemzeti Bank adatai szerint.
Moldova gazdasága mindössze 0,1 százalékkal nőtt 2024-ben, a 2022-es mély visszaesést és a 2023-as enyhe fellendülést követően. A 2,4 millió lakosú országnak több mint százharmincezer ukrán menekültet is be kellett fogadnia.
Nem minden szavazót győzött meg az ellenzék üzenete. Vannak, akik teljesen feladták.
Margareta Pasla szociális munkás nyilatkozik a Szabad Európának szülőfalujában, Cuselaucában, Moldova északkeleti részén
„Olyan sok éve szavazok, néha az egyikre, néha a másikra, mindig abban reménykedve, hogy a dolgok jobbra fordulnak. De soha nem lettek jobbak” – mondta a 75 éves Margareta Pasla a Szabad Európának
Bár nyugdíjas, továbbra is szociális munkásként dolgozik két faluban, kétórás autóútra délkeletre Crudu gyümölcsöseitől.
Havi százötven dolláros nyugdíja alig fedezi a közüzemi számlákat – mondta –, annak ellenére, hogy juttatását az elmúlt négy évben körülbelül nyolcvan százalékkal emelték.
„Azt hiszem, nem fogok többé szavazni; úgysem fog semmi változni. Nekünk tovább küszködnünk a sáros falvainkban” – tette hozzá.
A valódi gazdasági problémák adják a hátteret az egyre elkeseredettebb választási kampánynak, amelyben a kormány próbálja felhívni a figyelmet Moszkva közösségi médiában folytatott dezinformációs kampányára és szavazatvásárlási erőfeszítéseire.
Virágárus nénik a Kreml online dezinformációs hadseregében
A moldovai választások előtt hamis fiókok és bothálózatok, gyakran mesterséges intelligencia által generálva, árasztották el a közösségi médiát oroszbarát narratívákkal és megalapozatlan állításokkal.
A hatóságok együttműködnek olyan platformokkal, mint a TikTok, a Facebook és az Instagram, hogy fellépjenek a dezinformáció ellen. A szakértők szerint azonban lassan reagálnak.
A TikTok azt állítja, hogy több ezer hamis fiókot távolított el, bár a kritikusok továbbra is szkeptikusak. Augusztusban egy helyi agytröszt 910 közösségi médiafiókból álló hálózatot azonosított, amelyek orosz narratívákat terjesztettek. A hálózat szerinte támadta az EU-t, Moldova európai integrációját, és hiteltelenné tette Kisinyov Európa-párti vezetőit.
A tavalyi elnökválasztás során a deepfake-ek elsősorban a Nyugat-barát Maia Sandu elnököt célozták meg. Ezúttal digitálisan manipulált képek vagy videók hétköznapi embereket mutattak be, akik Kreml-párti jelölteket népszerűsítettek. Ezeknek a hamis fiókoknak és bothálózatoknak a hátterében a közösségi média algoritmusainak és a közönség elfogultságának kihasználása áll gyakran „hiteles” avatárok, virtuális személyek, például nők, virágárus nagynénik vagy hírességek képei használatával. A TikTok is megerősítette ezeket a mintákat, több mint 4500 tartalom, valamint százezer hamis fiók eltávolításáról számolt be, amelyek megsértették a polgári és választási integritásra, a dezinformációra vagy a mesterséges intelligencia által generált tartalomra vonatkozó szabályokat.
Írta: Riin Aljas
Moldovában hamis narratívákat terjesztő TikTok-, Facebook- és Instagram-fiókok képernyőképei
Szeptember 22-én a rendőrség az ország számos pontján több helyszínen is razziázott, ahogy a hatóság fogalmazott a „tömeges zavargások és destabilizáció előkészítése” miatt, amit az Orosz Föderációból, bűnözői elemeken keresztül koordináltak.
A Kreml többször is oroszellenes hisztériával vádolta Moldovát, és tagadta, hogy beavatkozna a választásba, amely Maia Sandu elnök szerint a legjelentősebb lesz az ország történetében.
Moldova gazdasági gondjai nemcsak az ukrajnai háborúhoz kapcsolódnak. Európa egyik legszegényebb nemzetéről van szó, lakossága a kommunizmus összeomlása óta csökken, mert az emberek elköltöznek, az Európai Unióban vagy másutt igyekeznek munkát találni.
A korábbi választásokon a becslések szerint egymillió kivándorló szavazata kulcsfontosságú volt a nyugatbarát erők megerősítésében, és ez a mostani választásnál is így lehet.
A kormány meggyőződése, hogyha a választók kitartanak mellette, gyümölcsözőek lesznek az európai integrációra irányuló erőfeszítések.
„Most írtunk alá egy 1,9 milliárd eurós növekedési tervet az Európai Unióval a következő három évre” – mondta Marcel Spatari, Maia Sandu elnök PAS pártjának jelöltje a Szabad Európa moldovai szolgálata által szervezett választás előtti vitában.
Spatari elmondása szerint a megállapodás lehetővé tenné több ezer kilométernyi út felújítását, nemzetközi kereskedelmi terminálok építését, a Prut folyón átívelő hidakat, valamint a Romániával összekötő villamosenergia-hálózatokba történő beruházások befejezését.
Cristina Bejereanu és férje, Dumitru farmukon Leova kerületben, Moldova délnyugati részén
Ez egy olyan üzenet, amelyre egyes szavazók fogékonyak. Az ország délnyugati részén, a román határ mentén fekvő Leova kerületben a 34 éves Cristina Bejereanu négyszáz hektáros gabona- és napraforgófölddel rendelkezik férjével, Dumitruval.
„Hiszek Moldova európai jövőjében. Meg vagyok győződve arról, hogy ez az egyetlen út, amely a jóléthez vezethet, és valahogyan biztosíthatja a békét országunkban” – mondta a Szabad Európának.
Bejereanu nem szépíti az ország gazdasági gondjait. Moldova nyugatbarát útjában látja a megoldást.
„Gazdálkodókként munkaerőre van szükségünk, de a falvakban alig maradt ember. Ha a falvainkban lenne víz, csatornázás és jó utak lennének, mint Európában, vajon akkor is elmennének az emberek? Nem hiszem. Pontosan erre fogunk gondolni, amikor szavazunk, hogy hazahozzuk Európát”– mondta.