A sokszor nem a nemzet biztonságát, hanem a párt hatalmát védő politikai megrendelések mellett az állami alkalmazottak tömeges nemzetbiztonsági ellenőrzése miatt is túlterheltek a polgári titkosszolgálatok. 2024-ben több mint 12 ezer ilyen átvilágítás volt. Törvénymódosítás csökkentené a számukat.
2011-ben Belaruszból hazarendeltek egy magyar diplomatát, miután videó bukkant fel róla a neten, melyen egy fehérorosz nővel látható intim helyzetben és egy orosz portálon cikk is foglalkozott vele. A tisztviselőt a Külügyminisztérium hazarendelte, és diplomatához méltatlan magaviselete miatt elbocsátották. Úgy tudjuk, hogy a hazai titkosszolgálat korábban jelezte róla munkáltatójának, hogy prostituáltakkal való kapcsolatai nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek, de felettesei ezt figyelmen kívül hagyták, az oroszok pedig kihasználták. Nem sokkal korábban ugyanis – nem hírveréses, hanem csendes úton – kiutasítottak Magyarországról egy orosz kémet, amire ők ezzel a valószínűleg addig talonban tartott kompromattal válaszoltak.
A 2011-es eset még abban az időben történt, amikor az 1995-os nemzetbiztonsági törvény A, B és C típusú, különböző mélységű ellenőrzéseket megkülönböztető rendszere volt érvényben, de mutatja, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményét – bizonyos körülményeket, így a minősített adatokhoz való hozzáférés lehetőségét mérlegelve – figyelmen kívül hagyhatták az ellenőrzött személy munkáltatói. Ez a Belaruszban szolgáló diplomata esetében azért volt hiba, mert orosz felségterületen (Belaruszban) szolgált, és a Szovjetunióban, majd az azt föltámasztani igyekvő putyini Oroszországban a titkosszolgálatok évtizedes gyakorlata volt külföldi politikusok és diplomaták szexuális kompromatokkal történő zsarolása. (Persze ezzel az eszközzel minden szolgálat él, ha módja van rá, de a Szovjetunióban folyamatos gyakorlat volt, hogy diplomatákat beszervezett prostituáltakkal dokumentáltak.)
2014-ben módosították a nemzetbiztonsági törvényt és egységesítették a nemzetbiztonsági ellenőrzést. Ahogy nemrég a Telex is megírta, ez hatalmas terhet jelent az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ezzel foglalkozó részlegének. 2024-ben több mint 12 ezer nemzetbiztonsági ellenőrzést végeztek Magyarországon.
„Egy embernek 60-70 ellenőrzése van folyamatosan, és ez határidős munka, 60 nap van rá. Nem lehet bírni.” – mondja egy titkosszolgálati megkérdezettünk. Ha pedig valakinél „gáz van”, akkor jönnek az engedélykérések indoklással titkos adatgyűjtéshez, ami megint rengeteg adminisztrációval jár.
A munkateher csökkentésére már Pintér Sándor belügyminiszter alatt is készültek javaslatok a házon belül (2022-ig a hírszerzés kivételével a belügyminiszter alá tartoztak a polgári titkosszolgálatok), de ő ezeket nem engedte át. 2022 óta Rogán Antal minisztériuma alatt van az AH, és most, a választások előtt megjött az engedély. Nemrég társadalmi egyeztetésre került a törvényt módosító javaslat. Ebben egyébként szerepel az is, hogy a szolgálatok munkatársainak bizonyos köre fegyverviselésre is jogosult lesz.
Kockázatos munkakörök
A módosító javaslat indoklásában konkrétan szerepel, hogy az a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök és személyek számának csökkentése érdekében született. Nemzetbiztonsági ellenőrzést a minősített („Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű) adatok kezelésére jogosult személyek, valamint a „jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek fokozottan kitett, kiemelt munkakört betöltő személye esetében kell lefolytatni”.
Azt eddig is, a módosító elfogadása után is a nemzetbiztonsági törvény határozza meg, hogy mely munkaköröknél kell a nemzetbiztonsági ellenőrzést lefolytatni. Ezek azon munkakörök betöltői, akiknek munkaköre azzal jár, hogy minősített adatot kezelnek, rajtuk kívül pedig a törvény konkrétan felsorolja, hogy – államtitkártól a titkos adatgyűjtésekre engedélyt adó bíróig – mely munkakörök betöltői. Rajtuk kívül a minősített adatot kezelők körét miniszterelnöki és alacsonyabb szintű rendeletek határozzák majd meg, illetve azt is, hogy mely munkakörök veszélyeztetettek az adott államigazgatási területen jogellenes befolyásolási szándékok által. Őket is átvilágítják. Viszont a módosítás úgy próbálja elejét venni az ilyen állások burjánzásának, hogy a miniszterek, illetve egyéb meghatározott foglalkoztatók keretszámokat kell adjanak, és utána ehhez kell alkalmazkodniuk.
„Nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – csak a nemzetbiztonsági ellenőrzést követően, abban az esetben tölthető be, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg”, szerepel a módosítóban. Hasonlóan rendelkezik a most hatályos törvény is.
Ugyanakkor a minősített adatok kezelésével járó munkakörökön kívül a törvényben konkrétan nevesített munkakörök (tehát az államtitkártól speciális feladatokat ellátó bíróig) betölthetők már az ellenőrzést megelőzően is, ha azt a törvényben felsorolt csúcsvezetők engedélyezik. Ez logikus szabály, hiszen egy kormánybiztos (vagy bármely, a törvényben felsorolt munkakör betöltője) kinevezése és a jogviszony tényleges betöltése között életszerűtlen, hogy elteljen hatvan nap (ennyi a vizsgálatra szánt idő), hiszen akkor pl. egy új kormány felállítása két hónapig állna emiatt.
Persze ezt néha nem vették nagyon komolyan: bár már a Fidesz vezette be, hogy a kormánybiztosok is a törvényben ellenőrzésre kötelezettek között szerepeljenek, a 2011 januárjától 2019-es haláláig a filmipar megújításáért felelős kormánybiztosként dolgozó (mellesleg a szintén a szervezett bűnözés által fenyegetettnek számító szerencsejáték-iparban a kormánytól kaszinókoncessziókat kapó) Andy Vajna átvilágítását csak 2015-ben végezték el. Addig nem kezdeményezte a vizsgálatot az illetékes kormánytag.
Az ilyen, a törvényben nevesített munkakör külön engedéllyel akkor is betölthető, ha a vizsgálat kockázatot állapított meg – kivéve, ha a munkakörrel minősített adatok kezelése is jár. Tehát csak a befolyásolási fenyegetésnek kitett állások tölthetőek be így, a minősített adatok megismerésével járó munkaviszony betöltése csak átvilágítás után történhet.
Eddig a gyakorlat az volt, „hogy bizonyos munkakörökben, amelyek titokkoncentrált helyek voltak, megtehették ugyan, de nem merték bevállalni, hogy nem veszik figyelembe a hivatal véleményét”, mondja egy megkérdezettünk. Ezt már nem is tenné lehetővé a módosító.
A munkakör betöltését megelőző ellenőrzést a munkáltató kezdeményezi. Arról a érintett is tud, már csak amiatt is, mert az egész folyamat úgy indul, hogy neki egy több tucat kérdést tartalmazó adatlapot kell kitöltenie börtönviselt kapcsolataitól kezdve szexuális szokásain át drogfogyasztásáig.
Egyszerűsített ellenőrzés
Az állománynak könnyítés, mondja megkérdezettünk, hogy „ésszerűsítették, kinél kell a komolyabb és kinél kell a kevésbé mélységi ellenőrzést végrehajtani. Tehát valakit le kell priorálni a nyilvántartásokban, hogy bárhol szerepel-e, mert nekünk azt is kidobja a rendszer, aki már mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól. Ezen kívül még egy-két dolgot csinálnak. Mindez alapmunka. Az már nem az, amikor megnézik a híváslistáját, a Facebookját, a lakókörnyezetét, az anyagi helyzetét. És ha elkezd gáz lenni a történet, tehát még a vizsgálatra engedélyezett 60 napban, amit 30 nappal meg lehet hosszabbítani, kiderül, hogy valami nem stimmel, akkor le is hallgatják: gyakorlatilag elindul egy feldolgozás” – magyarázza el a „rendes” és a módosító által bevezetett egyszerűsített vizsgálat gyakorlati különbségeit.
Utóbbit a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek „ugyan nem fokozott mértékben, de kitett, szenzitív munkaköröket betöltő személyek esetében lehet lefolytatni”. A törvény által egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személyeken túl csak a minősített adatot kezelő szerveknél lehet egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket meghatározni, szerepel a módosító indoklásában.
Hasonlóan a rendes átvilágításhoz, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör – a foglalkoztató mérlegelése alapján – az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül, valamint abban az esetben is betölthető, ha az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel. Ilyen átvilágítás után viszont nem lehet minősített adatokat kezelni.
Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést nem lehet folytatni.
Kockázatok a kockákkal
Ha nemzetbiztonsági kockázat merül fel, akkor a nemzetbiztonsági szolgálat nem állít ki biztonsági szakvéleményt, hanem tájékoztatja a kezdeményezőt a kockázat felmerüléséről, annak indokairól és megjelölik azokat a minősített adatokat, amelyeket az ellenőrzés során megszereztek, de ezekről az érintett már nem tájékoztatható.
„A szakvélemény lehet kocka vagy nem kocka, ezután dönthet a munkáltató a jelenlegi szabályozás szerint úgy, hogy a kocka ellenére betölti vele a munkakört. De ha továbbgondoljuk, ha minősített adattal dolgozik az illető ... és egy kocka jött rá, akkor nagyon nagy a lehetősége annak, hogy ő ezzel a minősített adattal a későbbiekben visszaél. Akkor viszont már tudott a munkáltató arról, hogy kocka, mégis alkalmazta, így ez akár bűnsegédi magatartást is feltételezhet. Tehát egy kockával való alkalmazásnak egyéni joghátrányai is lehetnek a munkáltatóra is, bármelyik büntetőügyben megállna a felelőssége ez ügyben, hisz ő tájékoztatva lett erről, hogy az illető nem alkalmazható”, mondja egy megkérdezettünk. (A szakmai szlengben kockának a kockázatosnak minősített személyeket nevezik.)
Ha nem találtak kockázatot, azt szakvéleményben rögzítik, melyet a vizsgált személy is megkap.
„Ez az AH-nak egy kvázi hatósági jogkörben végzett tevékenysége, amire a szigorú eljárási szabályok vannak, szabályozott folyamat, tehát olyan nincs, hogy nincs a végén írás”, mondja egy megkérdezettünk.
A döntés ellen van jogorvoslat: első szinten a szolgálat főigazgatóján keresztül a miniszternél, másodfokon a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságánál (amelynek tagjai átestek ellenőrzésen, így megismerhetik pl. azokat a lehallgatási jegyzőkönyveket, melyek alapján a kockázatot megállapította a szolgálat) és végül közigazgatási per is indítható, melyet a Fővárosi Törvényszék szintén megfelelő ellenőrzésen átesett bírói folytatnak le.
„Mi állítunk egy szakvéleményt, amit megküldünk. Az vagy kocka, vagy nem kocka. Ha kocka, akkor az ellen van megfelelő jogorvoslat. De abból már nem fog sok minden kiderülni, mert a jelenlegi szabályozás szerint is engedélyezett az ellenőrzés során a titkos információgyűjtés eszköz alkalmazása, és ha minősített adatról van szó, akkor azt az adatot az érintett személy már nem ismerheti meg. Az is megesett, hogy egy másik ügyben merült föl a neve, és ezért kocka. Itt az összefüggések miatt fontos, hogy ne ismerje meg, mert abból következtethet esetleg egy másik ügyre.”
Forrásaink szerint a szolgálatok orosz fenyegetettséget is szoktak jelezni, „például, ha olyan kapcsolati rendszere van, amiben mi nemzetbiztonsági kockázatot láttunk, ráadásul a meghallgatása során ezt elhallgatta.” A nyugati kapcsolat nem jelent ilyen típusú fenyegetettséget, mondja, hacsak nem valamelyik nyugati titkosszolgálatnak dolgozik. „Az már kémkedés gyanúja, és akkor biztos, hogy feldolgozzuk, majd elkezdik kiszorítani, illetve elindul egy idézőjeles játék, hogy mit akarnak a megbízói megtudni.”
A keletről érkező potenciális fenyegetettség jelzését viszont a munkáltató figyelmen kívül hagyhatja, ahogy ez például a moszkvai nagykövetségen vízumgyárat működtető volt agrárattasé, Kiss Szilárd esetében is történt.