A MÁV FKG Kft. továbbra is úgy gondolja a jelek szerint, hogy rá nem vonatkoznak a közbeszerzési szabályok, pontosabban egyszer igen, egyszer nem. Kormányközeli cégek járnak jól a gyakorlattal. A Transparency International szakértője szerint a cég „jogilag légüres térbe került”, ezt használhatja ki.
Sínhegesztésre írt ki „beszerzést” a MÁV tulajdonában álló MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Korlátolt Felelősségű Társaság két milliárd forint értékben – értesült a Szabad Európa.
A „beszerzés” lényege, hogy a cég gyakorlatilag saját maga határozza meg magának, milyen feltételekkel írja ki a „tendert”, nem alkalmazza a közbeszerzési törvény előírásait, a felhívást is annak küldi el, akinek akarja, az nem jelenik meg az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer online felületén. (Egy közbeszerzés többek között tartalmazza azt is, hogy a kiírójának kiemelt figyelmet kell fordítania a közvagyon védelmére, vagy az alvállalkozók szerződés szerinti rendes kifizetésére.)
Az ajánlattételi felhívás határideje információink szerint mindössze tíz nap. Iparági forrásaink szerint egy ekkora volumenű munkára ennyi idő alatt lehetetlen szakmailag értékelhető ajánlatot készíteni, így fennállhat a gyanú, hogy van olyan piaci szereplő, aki esetleg már előre tudhatott róla, hogy lesz ilyen „beszerzés”, és felkészülhetett. A MÁF FKG ezen kívül olyan hegesztői kapacitást vár el a jelentkezőktől, amit – szintén iparági forrásaink szerint – ma gyakorlatilag csak a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Csoport képest teljesíteni (főleg ilyen rövid idő alatt), így piaci várakozások alapján ez a cégcsoport, vagy valamely tagja lehet majd jó eséllyel a befutó.
Silány munka hárommilliárd forintért
Ez persze egyáltalán nem lenne meglepetés egy MÁV-os „beszerzésnél”. A hárommilliárd forintból megvalósult rákosrendezői felújításnál is – mint az a közölt képeken jól látszik – a V-Híd Csoporthoz tartozó Vágányprofil Kft. gépei dolgoztak, bár a MÁV közlése szerint ez a MÁV FKG saját beruházása volt. Információink szerint közbeszerzést emiatt itt sem írtak ki. A vonalat július 28-án adták át, a Magyar Közlekedési Klub augusztus 2-án „Így krampácsoltok ti: kontármunka hárommilliárdért MÁV-módra” címmel közölt hosszú bejegyzést, amiben minőségi kifogásaikat sorolják az elkészült munkákkal kapcsolatban.
Ehhez kapcsolódóan: csúszásban lévő vasúti beruházások, 110 milliárd forintnál több közpénz Mészáros Lőrinc cégeinek – előlegként.
Mint írják, „rossz minőségben, lassan és drágán dolgozott a MÁV Rákosrendező állomás karbantartásán. Mint a képeken látható, a héten átadott munka után pályahibák sokasága – törött és hiányzó kapcsolószerek, vágánygeometriai hibák – tanúsítja, hogy a legelemibb műszaki elvárásoknak sem felelnek meg az elvégzett javítások”. Többek között törött betonaljakat építettek be a felújított vágányokba, a törött, hiányzó síncsavarokat sem pótolták hosszú szakaszokon.
A V-Híd Csoport cégei, mint a Vágányprofil Kft. többnyire nagyon jól járnak a vasúti beruházásokon
Két nappal később kisiklott itt egy mozdony, emiatt két vágányt le kellett zárni a forgalom elől. A MÁV már az első közleményében sietett leszögezni, hogy „az elsődleges információk alapján emberi mulasztás okozta a balesetet, a siklás nincs összefüggésben a nemrég befejezett karbantartással”.
A MÁV FKG furcsa „beszerzési” és szerződéskötési gyakorlatával korábban részletesen foglalkoztunk. Mint kiderítettük, a cég vágánykarbantartásra és felújításra előszeretettel szerződik a Zele-Bau Kft.-vel, ennek a cégnek a tulajdonosától bérelt korábban Varga Mihály pénzügyminiszterként olcsón egy nagy értékű balatoni luxus ingatlant. Az egy kaptafára kötött szerződéseket rövid időn belül módosították, jelentősen megemelve az értéküket. Forrásaink szerint ez olyan, mintha a MÁV FKG az eredeti szerződések megkötésének időpontjában maga sem lett volna tisztában azzal, hogy milyen és mekkora volumenű munkálatokra is akar szerződni.
Ehhez kapcsolódóan: furcsán és egy kaptafára születtek, majd módosultak a MÁV és egy NER-közeli cég vasúti szerződései.
A most közölt kétmilliárdos sínhegesztési felhívásban információink szerint egyébként külön is kitér arra a cég, hogy az elektronikus Közbeszerzési Rendszeren elérhető nyilvántartás szerint „nem minősül a közbeszerzési törvény szerinti klasszikus vagy közszolgáltató Ajánlatkérőnek” és “beszerzési eljárásokra a közbeszerzési törvény és kapcsolódó rendeletei nem vonatkoznak, a hatályos beszerzési utasításra kell figyelemmel lenni az eljárás lebonyolítása során”. Ez azért tűnik abszurdnak, mert egy 100 százalékban állami tulajdonban álló társaságról van szó, amely 100 százalékban a magyar állam költségvetéséből vagy uniós forrásból származó pénzt kezel. Ráadásul a cég azt elismeri, hogy a „Köztulajdonban álló gazdaági társaságok takarékosabb működéséről” szóló törvény hatálya alá tartozik.
Új kitérő- és vágányszabályozó gép a MÁV FKG jászkiséri székhelyén 2021. szeptember 14-én.
Okos lány, "okos cég"
„A MÁV FKG-val az a helyzet, hogy jogilag légüres térbe került, ugyanis nem közvetlenül áll állami tulajdonban, hanem az állam tulajdonában lévő MÁV tulajdonosi láncolatában helyezkedik el, egészen pontosan két, 100 százalékban a MÁV tulajdonában álló cég a tulajdonosa. A természetes jogérzék és a józan ész egyaránt azt diktálja, hogy az ilyen cégeket is állami vagyonnak tekintsük, és egészen 2024-ig az állami vagyonra vonatkozó törvény is ekként rendelkezett, amikor előírta, hogy az államot megillető minden társasági részesedés, vagyis a közvetett tulajdon is állami vagyon” – mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós.
Ehhez kapcsolódóan:komoly változások tünete lehet a Mészáros-cégbirodalomban a V-Híd igazgatójának távozása.
A Transparency International szakértője szerint ez a helyzet megváltozott, amikor úgy a módosították az állami vagyontörvényt, hogy az kizárólag arra a vagyonkörre terjedjen ki, amelynek ténylegesen és közvetlenül a magyar állam a tulajdonosa, tehát ahol a magyar állam van tulajdonosként bejegyezve. A nemzeti vagyonról szólótörvény azonban változatlanul nemzeti vagyonként határozza meg a közvetett állami tulajdont is
„Emiatt a MÁV FKG egyrészt elveszítette állami tulajdon jellegét, ugyanakkor megmaradt nemzeti vagyonnak. Ez igazi fából vaskarika, mert a MÁV FKG úgy nemzeti vagyon, hogy közben nem állami vagyon. Ezáltal a MÁV FKG magára piaci cégként tekint, amely a közbeszerzési törvény szóhasználatát kölcsön véve "ipari vagy kereskedelmi", azaz magángazdasági tevékenységet végez és ezért nem kell közbeszerzést kiírnia” – mondta Ligeti Miklós.
Csakhogy eközben nemzeti vagyonként vonatkoznak a MÁV FKG-ra is az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésében foglalt átláthatósági követelmények. Az Alaptörvényből azonban nem következik az, hogy közbeszerzést kellene kiírnia, az azonban igen, hogy a költéseire irányuló adatigényeket teljesítenie kell.
A MÁV szerint minden rendben
A Transparency International szakértője szerint az ügy külön érdekessége, hogy a vágány építést és karbantartást nehéz tisztán piaci tevékenységnek tekinteni, hiszen vágányt általában az állam vagy az önkormányzatok által működtetett kötöttpályás közlekedéshez szoktak rendelni, „ebből következően a MÁV FKG tevékenysége erősen kötődik a közösségi közlekedéshez és az erre a területre jellemző állami, önkormányzati megrendelésekhez”. Továbbá „igazi logikai csoda kell annak felfogásához, hogy ha nem állami vagyon, akkor mégis mi a fene az a cég, amelynek a tulajdonosa 100 százalékban állami vállalat”.
A MÁV a következőt válaszolta megkeresésünkre: „A MÁV FKG Kft. nem közbeszerzésre kötelezett cégként szerepel az elektronikus közbeszerzési rendszer vonatkozó adatbázisában: a cég a Kbt. 5. § (4) bekezdése szerint a közbeszerzési törvényt adott beszerzéseiben önként alkalmazó ajánlatkérő. Ez a jogállás – a Közbeszerzési Hatóság által kiadott jogi állásfoglalás szerint – azt jelenti, hogy az ilyen ajánlatkérő a saját mérlegelése alapján döntheti el, mely beszerzéseit valósítja meg közbeszerzés formájában és melyeket beszerzési pályáztatás keretében. A mérlegelés során természetesen fontos szempont a beszerzés sürgőssége és a folyamatos, zökkenőmentes vasúti üzemeltetés elsődlegessége”.