Megnégyszereződtek az orosz szabotázsműveletek Európában 2023 óta – állítja egy jelentés

Svédország és más országok haditengerészete fokozta a járőrözést a Balti-tengeren, miután incidensek sorozata rongálta meg a tenger alatti üvegszálas kábeleket, nem egyszer szándékosan.

Oroszország drámaian bővítette szabotázsakcióit Európa-szerte, 2023 óta csaknem megnégyszereződött a kritikus infrastruktúrák elleni támadások száma – állapítja meg egy friss jelentés.

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének megállapításai egybecsengenek azokkal az egyre gyakoribb sajtóhírekkel, vádemelésekkel és titkosszolgálati figyelmeztetésekkel, amelyek szerint Moszkva kiemelt prioritássá tette a titkos szabotázs- és felderítő műveleteket, ezek célja pedig európai kormányok destabilizálása.

„Jóllehet Oroszország eddig nem tudta sikerre vinni elsődleges célját, az európai fővárosok azonban nehezen reagáltak az orosz szabotázsműveletekre, kihívást jelentett számukra az egységes válaszlépés, az akcióik összehangolása, hatékony elrettentő intézkedések kidolgozása és az a törekvés, hogy a Kremllel fizettessék meg a károkat” – áll a londoni székhelyű agytröszt jelentésében.

Az Oroszországnak tulajdonított úgynevezett hibrid támadások között vannak gyújtogatások, olyan incidensek, amelyekben hajók rongáltak meg tenger alatti kommunikációs kábeleket, GPS műholdas navigációs jelek megszakítása és számítógépes infrastruktúra feltörése.

Az augusztus 19-én közzétett jelentés szerint a célpontok többsége vagy Ukrajnában található, vagy azokhoz az európai erőfeszítésekhez kapcsolódik, amelyek célja Ukrajna támogatása és ellátása katonai és polgári hardverekkel. Az incidensek számának emelkedése akkor kezdődött, amikor Oroszország 2022 februárjában elindította Ukrajna elleni teljeskörű invázióját, 2023-ban és 2024-ben pedig jelentősen megugrott, megnégyszereződött.

A jelentés szót ejt arról is, hogy a támadások 2025 első felében lelassultak, bár az nem világos, hogy pontosan miért.

Európai és más nyugati kormányok több tucat orosz hírszerző tisztet utasítottak ki, akik közül sokan diplomáciai fedés alatt dolgoztak, még az ukrajnai invázió előtti idők óta.

Ez arra kényszerítette az orosz ügynökségeket, hogy proxi vagy zsoldos típusú műveletekhez folyamodjanak, embereket béreljenek fel, néha azok tudtán kívül szabotázs vagy más akciók végrehajtására.

Ehhez kapcsolódóan: Európa inváziója: egy bevándorlóellenes narratívákat terjesztő, gyanús és névtelen X-fiók sokféle arca

Múlt hónapban egy brit bíróság elítélt három férfit egy olyan londoni raktár felgyújtásáért, amelyben Ukrajnának szánt berendezéseket tároltak. Az ügyészség szerint az akció végrehajtói az orosz Wagner zsoldoscéghez köthetők.

Egy ehhez az ügyhöz kapcsolódó incidensben három ukránt vádoltak meg azzal, hogy olyan ingatlanokat próbáltak felgyújtani, amelyeknek Keir Starmer brit miniszterelnökhöz van közük.

„Oroszország kihasználja a joghézagokat azzal, hogy egyszeri feladatokra toboroz embereket a digitális térben (gig economy), és ez lehetővé teszi számára, hogy ne tudják megrendelőként azonosítani és ezzel elkerülje a felelősséget. 2022 óta, mióta több száz hírszerző tisztjét kiutasították, Oroszország rendkívül hatékonyan toborozza online harmadik országok állampolgárait az európai kémelhárítás kijátszása érdekében”.

Orosz tisztviselők eddig nem reagáltak a jelentésre.

Az európai kormányok eddig nem fordítottak elég pénzt a létfontosságú infrastruktúrák biztonsági rendszereinek karbantartásába, jóllehet egyre inkább tartanak attól, hogy a fedett kampány Oroszország hosszabb távú céljait szolgálja.

„Egyes NATO-államok értékelése szerint Oroszország nem konvencionális háborúja része a hosszú távú felkészülésnek egy esetleges katonai konfrontációra a NATO-val” – áll a jelentésben.