A világ jelenleg legkorszerűbb, német-amerikai gyártásban készülő rakétája fejlesztésének Magyarországra hozása – ez lenne az igazi bravúr a magyar diplomáciától Orbán Viktor washingtoni látogatása kapcsán. Valószínűbb ugyanakkor, hogy a napirenden végül a „prózai” energetikai ügyek dominálnak majd. Úgy tudjuk, hogy az üzletemberekkel is számoló delegáció 180 fős lesz.
Olaj, gáz, atomenergia – mint elsőként megírtuk, ezek lehetnek Orbán Viktor pénteki washingtoni útjának fő témái, amikor Donald Trumppal találkozik. Információinkat azóta az Index egy szintén kormányzati forrásokra hivatkozó cikke is megerősítette, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter illetve Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója ezeket annyiban egészítette ki, hogy kereskedelmi, pénzügyi és hadiipari megállapodások is születnek majd várhatóan.
Az elmúlt napokban ismét több háttérbeszélgetést folytattunk a témában. Ezekből az derült ki, hogy a kormány több szereplőn keresztül tájékoztatta legfontosabb partnereit a Trump-Orbán találkozó várható fejleményeiről. Ezek alapján teljesen új téma nem merült föl, de néhány konkrétabb részinformációhoz azért hozzájutottunk.
Rejtélyes pénzügyek
Ezek közül kettő érdekes: az egyik, hogy mint megtudtunk, még magas szinten lezajlott dialógusokban sem tudtak magyar kormányzati szereplők magyarázatot adni arra, milyen „pénzügyi megállapodás” születhet Magyarország és az Egyesült Államok között. Arról korábban írtunk már, hogy a magyar kormány finanszírozási lehetőségeket keres – ezt akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta. Információink szerint szó van arról, hogy egy – Trumppal jó viszonyt ápoló – amerikai bank száll be Matolcsy György helyett a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Magyar Bankholdingba.
Ehhez kapcsolódóan: még a magyar kormányban is keresik, mit írhat alá Trump és Orbán.
A másik a hadiipari együttműködés. Konkrét megállapodási tervekről ezzel kapcsolatban sem jutottunk új információkhoz, de a lehetséges tárgyalási irányokat szakpolitikai forrásaink elmondták. „Várható közös hadiipari együttműködések a Magyar Honvédség képességeinek növelése érdekében, ami közös vállalatokon keresztül is megvalósulhat” – mondta egy informátorunk.
Jelenet a Szijjártó Péter TikTok-csatornáján mesterséges intelligenciával készült videóból
Korábban felmerült, hogy a Magyar Honvédség HIMARS mobil rakétarendszereket vásárol, amivel úgynevezett mélységi védekezést lehet végrehajtani (értsd: egy esetleges szárazföldi támadás esetén az agresszort a magyar határoktól messze, saját területén lehet megsemmisíteni), de ez végül nem valósult meg. A HIMARS-nak ugyanakkor már létezik egy tejesen új, nagyobb hatótávolságú változata, amit GMARS-nak hívnak. Magyar szempontból különösen érdekes, hogy ezt a fegyverrendszert az amerikai Lockheed Martin és a német Rheinmetall közösen fejleszti.
A Rheinmetall már rendelkezik gyártó üzemmel Magyarországon, Zalaegerszeg mellett a Magyar Honvédség által is használt Lynx harcjárműveket rakják össze. Forrásaink szerint „lenne benne ráció, hogy legalább a GMARS fejlesztését, vagy annak egy részét Magyarországra hozzák” – bár ez persze ellene szól Donald Trump egyik legfőbb céljának, hogy az amerikai cégek „költözzenek haza”.
Felturbózott Gripenek
A „hadiipari együttműködés” másik logikus és lehetséges iránya ennél jóval kisebb léptékű. A Magyarországon rendszerben tartott 14 svéd Gripen vadászgép (amikhez négy új érkezik még a jövőben) alkatrészeinek, fegyverrendszerének egy részét szintén az Egyesült Államokban gyártják, mint például az AMRAAM rakéták. Ezekből is bevásárolhatunk, ezen kívül vehetünk még esetleg amerikai radarrendszereket is.
De erre írtuk korábbi cikkünkben is, hogy ez azért „nem Donald Trump szintje”, pár száz millió dolláros nagyságrendről lenne szó. (Annyiban persze az elnöké is, hogy a fegyvereladást személyesen kell engedélyeznie, de a szerződést Pete Hegseth védelmi miniszter kötné meg.)
Ehhez kapcsolódóan: a magyar kormányban úgy látják, „Trump még mindig nem érti Putyint”.
Orbán Viktort a kormány tagjai közül elkíséri Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mellett Nagy Márton nemzetgazdasági, Lantos Csaba energiaügyi, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős, valamint Lázár János építési és közlekedési miniszter. Utóbbi utazására egyébként már október 31-én utalt Szijjártó Péter, amikor közösségi oldalára Orbán Viktort, Lázár János illetve őt magát mesehősökként ábrázoló képet tett ki „Washington november 7. Jövünk!” felirattal.
Kérni fogunk
Visszatérve a már említett témákra: mint korábban írtuk, Donald Trump büntetőintézkedései az orosz Rosznyefty és Lukoil olajvállalatokra váratlan és kellemetlen előzetes fordulatot jelentettek, hiszen Orbán Viktornak mindenekelőtt azt kell elintéznie, hogy mentességet kapjunk a szankciók alól, mivel ez a magyar kormány saját bevallása szerint nagyon komoly károkat okozna a gazdaságnak.
Pletser Tamás az Erste Bank olaj-, és gázipari elemzője ezzel kapcsolatban azt írta, ha a MOL olajfinomítója nem jutna hozzá orosz olajhoz és az Adria kőolajvezetéken keresztül kellene máshonnan energiahordozót vásárolnia, akkor egy darabig biztosan csak veszteségesen tudna olajat finomítani.
A magyar kérés ellentételezése lehet ebben a kontextusban, hogy Trump „engedékenységét” némi amerikai LNG gáz vásárlással, illetve amerikai nukleáris kiserőművek telepítésével nyerjük el, valamint azzal, hogy a Westinghouse amerikai cég komolyan beszállhat a már így is nagyon nagy késéssel zajló paksi bővítésbe – az orosz Roszatom kárára.