Korán „virágzott” idén a Duna

A kérészek rajzása általában az esti-éjszakai órákban zajlik

A fényszennyezés komoly veszélyt jelent számukra, mivel a mesterséges fények vonzzák őket, és a partra, vagy hidakra tévedve elpusztulnak

A kérészek védelme érdekében LED-es fénysorompókat fejlesztettek ki, melyek a víz felszíne fölött tartják a dunavirágokat, megakadályozva ezzel, hogy a partra vagy hidakra tévedjenek

Ilyen fénysorompókat Tahitótfalunál és az Árpád-hídnál is telepítettek

Sokan nem tudják, de a dunai kérészek rajzása nemcsak látványos jelenség, hanem a Duna vízminőségének javulását is jelzi. Ezek a törékeny rovarok csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődnek ki. A Dunán például negyven évig, egészen 2012-ig nem rajzottak tömegesen

A kérészek a petéik lerakása után elpusztulnak, de a petékből kikelő lárvák a folyó fontos táplálékforrásai lehetnek, ha a fényszennyezés miatt nem máshol fejezik be rövid életüket

Ezek a dunavirágok már nem jutottak vissza a folyóhoz, hogy petéket rakjanak le: a fények megzavarták őket és a budapesti aszfalton fejezték be életüket

Ismertebb rokonánál, a tiszavirágnál jóval kisebb, csak három centiméteres, de Magyarországon ez is védett faj