Teherán legújabb metróállomásán az irániak, akiket biblia birtoklásáért börtönbe zárhatnak, hamarosan egy olyan tábla mellett járhatnak nap mint nap, amelyen ez áll: „Jézus Krisztus üzenete az emberek megváltása volt a sötétségből, a tudatlanságból, a korrupcióból, a romlottságból és a diszkriminációból.”
A Marjam-e Moqaddasz, vagyis a Szent Szűz Mária nevű állomás más részén egy dombormű díszíti az előcsarnokot, amelyen Krisztus látható, amint a vízen jár, és édesanyja, Mária, akit életnagyságúnál nagyobb méretben ábrázolnak, virágok között imádkozik.
Irán nők sétálnak a Szent Szűz Mária állomás folyosóján a létesítmény előzetes sajtóbejárása során október 18-án
Az állami média a metróállomás nevét és díszítését a kulturális együttélés gesztusaként aposztrofálta. Mária az iszlámban is tiszteletben álló alak.
A szinte teljesen elkészült metróállomás azonban, amelyet november elején hivatalosan is megnyitnak, felkeltette a figyelmet egy olyan országban, ahol az iszlámról áttért embereket kivégzik, és a perzsa nyelvű keresztény istentiszteletet tiltják.
A jelenleg az országban bebörtönzött több tucat keresztény közül az egyik egy örmény állampolgár, akit „illegális keresztény tevékenységek” miatt 10 évre ítéltek, miután több perzsa nyelvű Bibliát találtak a holmija között.
Fred Petrossian, egy Brüsszelben élő iráni-örmény újságíró a Szabad Európának elmondta, hogy az új metróállomást elsősorban azért építik, hogy javítsák az iszlám ország nemzetközi imázsát. „Ezzel azt akarják mutatni a Nyugatnak és a külvilágnak, hogy nézzék, mi toleránsak vagyunk, tiszteljük a kereszténységet és más vallási kisebbségeket.”
Október 29-én Irán biztonsági vezetője dicsérte az új állomást, mert „jelentős szerepet játszhat a diplomáciában”.
A Szent Szűz Mária metróállomás bejárata, ahol egy Mária szobor várja a hivatalos megnyitó ünnepséget
Az iráni keresztény lakosság számát illetően a becslések jelentősen eltérnek egymástól, de az iráni attitűdök elemzésével és mérésével foglalkozó csoport (GAMAAN) 2020-as felmérése szerint a válaszadók 1,5 százaléka vallotta magát kereszténynek. Ez az ország egész területén több százezer főt jelenthet.
A legtöbb keresztény titokban gyakorolja hitét kis baráti körökben és nagy kockázatú „házi egyházakban”, amelyeket a hatóságok gyakran razziáznak.
Dr. Pooyan Tamimi Arab, a GAMAAN képviselője a Szabad Európának elmondta, hogy a közelmúltbeli kormányellenes tüntetések hullámai közepette egyre több fiatal iráni fordul el az iszlámtól.
„Minél fiatalabbak az emberek, annál inkább azonosulnak olyan címkékkel, mint »agnosztikus« vagy »ateista«, ami azt jelenti, hogy egy olyan helyzetben, amikor a többségi vallás megkérdőjeleződik, egyesek nem a vallástalanságot választják, hanem egy másik vallást, például a kereszténységet” – mondta.
A hollandiai kutató szerint a kereszténység felé való elmozdulás „az [iráni] teokratikus rezsim elleni ellenállás nagyobb mintájában kell értelmezni”.
A GAMAAN által dokumentált, az iszlámtól való elfordulás között Irán jelentősen fokozta a keresztények üldözését: a jelentések szerint tavaly összesen 96 áttért keresztényt ítéltek el összesen 263 év börtönbüntetésre, míg 2023-ban 22 keresztényt ítéltek el.
A Külkapcsolatok Tanácsa szerint „a muszlimok más vallásra való áttérése a saría legtöbb értelmezése szerint tilos, és az áttérteket hitehagyottnak tekintik”, ami egyes esetekben halálbüntetéssel büntetendő bűncselekmény.
Nők egy örmény templomban Teheránban, 2003 karácsonyán
A teheráni metróállomás az örmény apostoli egyház Szent Szarkisz-székesegyházától egy kőhajításnyira található.
Az örmény etnikumúak szigorú korlátozások mellett gyakorolhatják a kereszténységet Iránban, többek között tilos perzsa nyelven tartani az istentiszteletet, és a muszlimok kereszténységre térítésének kísérlete akár halálbüntetéssel is sújtható. A gyülekezeteket a hatóságok szigorúan ellenőrzik, és az istentiszteletek időpontját előre egyeztetni kell a hatóságokkal.
Az örmény egyház több képviselője október 22-én, a hivatalos megnyitás előtt megtekintette a metróállomást. A látogatás során a teheráni metróhálózat vezetője a létesítményt „a [szélesebb infrastrukturális] projekt egyik legszebb állomásának” nevezte, ahol „összeolvad az hit és az irániak örmény és keresztény honfitársaik iránti különleges tisztelete”.
Ugyanazon a napon, amikor az örmény papság megtekintette a metróállomást, a 61 éves keresztény Mina Kajavi szabadult, miután közel két évet töltött a hírhedt Evin börtönben, mert otthoni imaórát tartott, amit az iráni hatóságok „a nemzetbiztonság ellen irányuló cselekménynek” ítéltek.