A Szabad Európa Rádió (SZER) korábbi, egyik legismertebb műsorának, az 1959 májusában indult „Teenager parti”-nak a levelezése is megtekinthető - további szerkesztőségi dokumentumok mellett – a budapesti Blinken OSA Archivumban. A Budapestről a korábbi Orbán-kormány által elüldözött Közép-európai Egyetemhez kapcsolódó intézmény 1995 óta őrzi a SZER 1994-ben bezárt müncheni szerkesztőségének anyagait. Az intézmény a hidegháború történetével, az emberi jogok súlyos megsértésével és marginalizált közösségekkel kapcsolatos anyagokat őriz, és a CEU, és a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának hivatalos archívuma. Interjú Dobó Katalin könyvtárvezetővel.
A beszélgetésről készül videófelvételt itt tudja megnézni:
Ha inkább csak hallgatná az interjút, azt itt teheti meg:
Your browser doesn’t support HTML5
„A magyar hivatalos szervek idegesek voltak” – Interjú az OSA Archivum könyvtárvezetőjével az egykori Szabad Európa Rádióról
A Blinken OSA Archivum a saját meghatározása szerint „egy aktivista levéltár”, amely arra törekszik, hogy nyilvánosan reflektáljon a társadalmi érdeklődésre számot tartó kérdésekre, mint például a revizionizmus, a történelemhamisítás, az emberi jogok megsértése, a társadalmi igazságtalanság, vagy a közgyűjtemények helyzete.
Az intézmény az Arcanum Adatbázis Kft.-vel közösen digitalizált és nyilvánosságra hozott egy új gyűjteményt: a Magyar Rádió rendszerváltás előtti adásait. Így a Magyar Rádió 1951 és 1992 közötti adásairól készült átiratok is online elérhetők. A műsorokat a Szabad Európa Rádió hidegháborús rádiófigyelői tevékenysége (monitoring) részeként gépeltette le.
A könyvtárvezető beszélt arról is, hogyan monitorozta egymást kölcsönösen, minden műsort legépelve a Szabad Európa szerkesztősége és a magyar kormány. Dobó Katalin kitért arra is, hogy milyen sokat elárulnak arról a korról például azok a levelek, melyeket a 60-as évektől kezdve magyar fiatalok küldtek évtizedeken át az Ekecs Géza által – Cseke László álnéven – szerkesztett egykori Teenager parti című műsornak. Ezekben jeligére „küldtek” (kértek) különböző, Magyarországon akkor többnyire nem hallható, népszerű, könnyűzenei számokat az általuk megjelölt személyeknek.
A beszélgetésből kiderül, hogy a magyar kormány a 60-as években, a Szabad Európa Rádió ellen készített egy „ellenpropaganda-filmet” , amit kötelezően vetítettek iskolákban és különböző rendezvényeken, és ami épp, hogy növelte a rádió hallgatottságát. Dobó Katalin mesélt arról is, hogy a rádió nevét a magyar hivatalos dokumentumok sosem írták le, hanem csak „ellenséges médiaként” hivatkozták, és hogy a rádió szerkesztősége minden egyes magyarországi sajtótermékre előfizetett, de sokszor álnéven, mert ezek magyar kiadói a Szabad Európának nem küldték volna el a kiadványokat.