Ezrek jutottak haza az Oroszország és Ukrajna közötti eddigi legnagyobb fogolycsere során – de senki sem az Azov ezred harcosai közül. Ez volt Ukrajna egyik legikonikusabb katonai egysége, amely Mariupol utolsó fellegvárát, az Azovstal acélgyárat védte.
Május 25-én ért véget Oroszország és Ukrajna között a legnagyobb fogolycsere a teljes körű orosz invázió kezdete óta.
Az orosz és az ukrán küldöttség újra indult isztambuli tárgyalásain létrejött megállapodás több ezer ember hazatérését tette lehetővé.
De senkiét az Azov ezredből, Ukrajna egyik legismertebb katonai egységéből.
Az Azov több száz harcosa esett fogságba 2022-ben, amikor Oroszország véres ostrommal bevette az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt.
Ez volt a háború egyik legbrutálisabb csatája, amely létfontosságú időhöz juttatta az ukrán erőket a teljes körű orosz invázió első hónapjaiban.
Az Azov ezred hősies harca Mariupol utolsó fellegvára, az Azovstal acélgyár védelmében sok orosz tisztviselő haragját vívta ki, akik terrorista szervezetnek minősítették az egységet, és arra szólítottak fel, hogy a harcosait állítsák bíróság elé – mi több, végezzék ki.
Sebesült ukrán katonák a mariupoli Azovstal acélgyár bunkerében kialakított tábori kórházban. A képet 2022. május 10-én tették közzé
Azóta az ukrán társadalom felsorakozott a foglyok mögött. Míg Mariupol néhány védőjét – köztük az Azov parancsnokait – elengedték az orosz fogságból, több százan még mindig börtönben vannak, kegyetlen körülmények között.
Orosz tisztviselők éveken át próbáltak tőkét kovácsolni az Azov ezred eredetéből – amely 2014-ben jobboldali milíciából alakult át ezreddé –, elferdítve vagy eltúlozva a tagok nacionalista nézeteit és tetteit, hogy alátámasszák azt a hamis állítást, miszerint Ukrajnát neonácik irányítják vagy uralják.
Az ukrán hatóságok szerint Oroszország a tárgyalásokon folyamatosan blokkolta az Azov-harcosok hazajuttatását célzó erőfeszítéseket.
Három évvel a teljeskörű háború kezdete után az ezred több ismert katonai parancsnoka – a még fogságban lévők hozzátartozóival együtt – már nincs meggyőződve arról, hogy ez az egyetlen ok.
'Inkompetencia vagy tudatos döntés?'
Néhány órával azután, hogy Ukrajna és Oroszország május 25-én végrehajtotta a fogolycsere utolsó szakaszát, Denisz Prokopenko, a Különleges Erők 12. Azovi ezredének parancsnoka „az egész állam szégyenének” nevezte, hogy ebből kimaradtak az Azov-harcosok.
„Mintha csak gúnyt űznének belőlünk” – mondta Prokopenko, aki maga is volt orosz fogságban. Hozzátette: nem hiszi, hogy Oroszország jelenti az egyetlen akadályt az Azov harcosainak hazatérése előtt.
„Ha tényleg ez lenne a helyzet, velem együtt más Azov-harcosok sem tértek volna vissza a fogságból” – írta Prokopenko az X-en.
Néhány nappal annak a harmadik évfordulója után, hogy Ukrajna feladta az Azovstal gyárat, Prokopenko bejegyzése ráerősített sok ukrán aggodalmára az akkor fogságba esett és még mindig orosz börtönökben tartott emberek sorsát illetően.
Az Azov ezredből és alegységeiből fogságba esett ukrán harcosok rokonai és barátai fogolycserét követelnek egy kijevi felvonuláson 2024. szeptember 8-án
Andrij Juszov, a hadifoglyok helyzetével foglalkozó ukrán hivatal helyettes vezetője erre azt mondta a Szabad Európának, hogy nem kommentál „érzelmektől fűtött” kijelentéseket, az orosz fogságban lévő Azov-harcosoké ugyanis „érzékeny és fájdalmas” kérdés.
Juszov azzal vádolta Oroszországot, hogy szándékosan nehezíti az Azov-harcosok részvételét a fogolycserékben, ezzel is növelve a nyomást az ukrán kormányon.
Példaként az orosz nyomozók által egyes ukrán hadifoglyok ellen indított büntetőeljárásokra hivatkozott.
„A mi foglyaink Putyin kezében vannak... [az orosz különleges szolgálatok] kihasználják a fogolykérdést az Ukrajna elleni hadviselésben” – mondta Juszov.
Egy orosz katonai bíróság márciusban hosszú börtönbüntetést szabott ki az ukrán Azov ezred 12 tagjára. Terrorista tevékenységgel és a hatalom erőszakos megszerzésével vagy megtartásával vádolták meg és 13 - 23 év börtönre ítélték őket – jelentette az orosz állami média.
Prokopenko ugyanakkor úgy véli, hogy gondot jelent az ukrán stratégia is, és változtatásokat sürget „a működésképtelenné vált mechanizmusban”.
„Alternatívákat kell találnunk, fel kell ajánlanunk nekik valakit, aki értékesebb egy szerződéses katonánál” – mondta. „Ukrajna tele van orosz ügynökökkel; ezt minden különleges szolgálatunk nagyon jól tudja.”
Az ukrán hatóságok azt is egyértelművé tették, hogy a legutóbbi fogolycserére a névsort Ukrajna és Oroszország külön-külön állította össze, és mindkét ország maga választotta ki, hogy kik azok a hadifoglyok, akiket haza akar juttatni.
Szvjatoszlav Palamar, az Azov helyettes parancsnoka Prokopenkóhoz hasonlóan megkérdőjelezi ezt a megközelítést. Palamar szerint a csere valóban „sok rendes katonát hozott haza”. De kiszabadított néhány olyant is, akik együttműködtek az orosz hatóságokkal – tette hozzá.
„[Ez] vajon a hajlandóság hiánya, hozzá nem értés, vagy tudatos döntés? Tárgyalunk, vagy csak elfogadjuk, amit az ellenség mond?” – írta Palamar Facebook-oldalán.
Olekszandra Jefimenko, a Kreml Politikai Foglyai Hozzátartozóinak Szövetsége kommunikációs igazgatója a Szabad Európának adott interjújában azt mondta, nem hiszi, hogy az ukrán hatóságok szándékosan nem törekednének az Azov-harcosok hazajuttatására.
Mindazonáltal az egyesület vezetőjével, Ihor Kotelianeccel közösen jobb kommunikációra és nagyobb átláthatóságra szólította fel a tisztségviselőket az ügyben.
„Ha a csere során nincsenek elsőbbséget élvező kategóriák - súlyos betegek, nők, idősek vagy hosszú ideje bebörtönzöttek -, az mély bizalmatlanságot szül” – írta korábban a Facebook-oldalán Kotelianec.
Az orosz fogság „poklában”
Oroszország 2022. februári invázióját követően az ukrán katonák, főként az Azov egységből, hónapokig kitartottak a mariupoli Azovstal üzemben, hogy kulcsfontosságú időt nyerjenek az ukrán védelmi vonalak előkészítéséhez.
2022 májusában, közel két hónapig tartó folyamatos bombázás után a bekerített Azov-harcosokat a Mariupolt védő többi katonával együtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasította a megadásra.
A szüntelen bombázások során megsérült mariupoli Azovstal Vas- és Acélmű fotója egy 2022. május 15-én közzétett videóból.
Bejegyzésében Prokopenko kiemelte, hogy az Azov-harcosok ennek a parancsnak engedelmeskedtek, és ezért „megkérdőjelezhetetlen joguk” van arra, hogy elsőbbséget élvezzenek a cserében.
„[Ez] azoknak a kigúnyolása, akiknek garanciákat adtak... Nem a saját akaratukból kerültek fogságba, hanem a Főparancsnokság parancsára.”
Mintegy 2500 katona hagyta el a csatatérré vált üzemet, miután Zelenszkij parancsot adott erre. Az ukrán hadsereg hivatalosan "mentőakcióról" beszélt.
A következő három évben az Azovstalnál magát megadó és Oroszország által elhurcolt katonák egy részét „terrorizmus” vádjával börtönbüntetésre ítélték.
Más foglyokat megkínoztak, és többen meghaltak az orosz fogságban - állítják ukrán tisztviselők. Az utóbbiak között volt az az 54 ukrán katona is, akik egy robbanásban vesztették életüket a megszállt donyecki régióban lévő Olenivka város börtönében.
Ihor Titovszkij, az Azov ezred tisztje, aki az Azovstal egyik védője volt, és később Olenivkában tartották fogva, az orosz fogságot a "pokolhoz" hasonlította.
Visszaemlékezve az áthelyezéseire az oroszországi Rosztovi és Volgográdi terület különböző börtöneibe, Titovszkij kínzásokról számolt be.
Az Azov tisztje, Ihor Titovszkij 2024 szeptemberében szabadult az orosz fogságból egy fogolycsere során.
„Három napon át nagyon intenzív kihallgatásnak vetettek alá, közben szilánkosra törték a lábamat” – számolt be a Szabad Európa ukrán szolgálatának. „2022 novemberében-decemberében már nem tudtam a [bal] lábamra ráállni.”
„Zacskót húztak a fejemre, összekötözték a kezeimet, lelöktek a földre; két [FSZB-tiszt] rám ült, elektromos árammal kínoztak és így vallattak” - mondta Titovszkij.
Titovszkij 2024 szeptemberében szabadult fogolycserével. Az Azov sok katonája azonban még mindig orosz fogságban van.
Kosztjantin Kozsekinnak, az Azov-dandár másik tisztjének becslése szerint még mindig körülbelül 850 Azov-harcost tart fogva Oroszország.
Dmitro Kozatszkij, az Azov ezred sajtószolgálatának vezetője, fotós és Mariupol egykori védője lesoványodott testét mutatja, miután egy fogolycsere révén kiszabadult az orosz fogságból.
Anasztaszia Hondul, akinek Azov-harcos férje még mindig orosz fogságban van, azt mondta a Szabad Európának, hogy a bebörtönzöttek hozzátartozói „tudatlanságban és kétségbeesésben” élnek.
Bár „megígérték nekik, hogy meghallgatják őket”, nagyon sok harcost még mindig nem engedtek szabadon.
A legutóbbi fogolycserét követően Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter azt közölte, hogy Ukrajnának sikerült elérnie az Azovstal 33 védőjének elengedését más katonai egységektől.
Juszov ehhez hozzátette, hogy az Oroszország által okozott bonyodalmak ellenére Ukrajna összességében az Azovstal 1279 védőjét juttatta eddig haza – köztük 455-öt az Azov ezredből.
Your browser doesn’t support HTML5
Mariupol pusztulása: légi felvételek a városról a háború kitörése előtt és után