Orbán Viktor őt dícsérő szavaival kampányol George Simion az erdélyi magyar szavazatokért, miközben az RMDSZ szintén hirdetésekben figyelmeztet, hogy a politikus maradt ugyanaz a szélsőjobboldal, magyarellenes politikus, aki volt. Nem is mutathatja jobban más kialakult helyzet abszurditását.
„Kutyából nem lesz szalonna” – hirdeti a Facebookon Tánczos Barna Románia RMDSZ-es pénzügyminisztere, miniszterelnök-helyettes, miközben egy rövid videóban az látható, hogy a szélsőjobboldali, magyarellenes George Simion hívei betörik az Úz-völgyi temető kapuját. A 2019-es incidens, a magyar katonasírok meggyalázása – amit a román csendőrség tétlenül nézett végig – volt Simion egyik legbotrányosabb akciója, de kétség kívül ezzel szerezte meg magának azt az ismertséget is, ami Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR) nevű pártját parlamenti képviselethez juttatta.
Simion ma már a vasárnapi romániai elnökválasztás esélyese, és előrejelzések szerint ha nyer, azzal megáshatja a román kormánykoalíció sírját és akár kormányt is alakíthatna. Romániában eddig konszenzus volt abban, hogy mérsékelt pártok nem lépnek velük koalícióra – erről beszélt a Szabad Európának Tánczos Barna két évvel ezelőtt Tusnádfürdőn is, aki egyszerre nevezte „kiszámíthatatlannak és beszámíthatatlannak” George Simiont és az AUR vezetőit.
Tihanyi visszhangok
Nyilván ezért keltett általános döbbenetet az RMDSZ-ben és a szélesebb értelemben vett romániai magyar közvéleményben, hogy Orbán Viktor kifejezetten pozitívan nyilatkozott Simionról a Tihanyi apátságban a hétvégén. A kormányfő idézte a magyarellenes politikus szavait „a nemzetek Európájáról”, a „keresztény Európáról”, és azt mondta, „teljesen egyetért” velük. Dragomán György nem sokkal később Simion 2023-as marosvásárhelyi beszédéről tett fel videót a Facebook-ra (az író is a városból származik), ahol a politikus azt mondta, „Románia a Dnyesztertől a Tiszáig terjed”. A kolozsvári születésű Tompa Andrea írónő pedig azt írta, „Orbán Viktor beszéde az erdélyi magyarok elárulásaként fog bekerülni a történelembe”.
Ehhez kapcsolódóan: ki puccsolta meg a demokráciát Romániában?
Az tény, hogy a Fidesztől sosem állt távol, hogy saját politikai érdekei mentén belepiszkáljon a határon túli magyar politikába, még ha utólag látható is, hogy jobbára kudarcok kísérték a próbálkozásokat. A pártban például a 2000-es évek elején úgy ítélték meg, hogy az RMDSZ „túl balos”, túlságosan nyitott a mindenkori (értsd: nem csak fideszes) magyar kormányokkal való együttműködésre. Emiatt erőteljesen elkezdték támogatni Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester addig semmilyen országos szerepet nem játszó politikai mozgalmát, az Magyar Polgári Pártot. Igaz, mint a hvg korábbi cikke megjegyzi, ebben nagy szerepe volt Kövér László és Szász Jenő személyes barátságának is, például egymás gyermekei keresztszülei.
George Simion a román elnöki palotában - egyelőre egy tévévita résztvevőjeként
Az MPP nem csak anyagi forrásokhoz jutott Budapestről 2010 után, de a Fidesz politikusai személyesen is kampányoltak neki a 2008-as helyhatósági, majd a 2012-es parlamenti választáson – teljes kudarccal. Az MPP ezek után gyorsan eltűnt a süllyesztőben – közvetlen következményeként annak, hogy a Fidesz ismét az RMDSZ-t kezdte el első számú erdélyi politikai partnereként kezelni - , Szász Jenő azonban Budapestre jött és a milliárdos állami támogatással kitömött Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője lett.
Az RMDSZ azóta ügyel, hogy tartsa a szoros kapcsolatot a Fidesszel, ugyanakkor Tánczos Barna már idézett interjúnkban visszautasította, hogy „hűséget fogadtak” volna a magyar kormánypártnak. Az erdélyi magyar párt mindeddig sikeresen őrizte meg parlamenti helyét és önkormányzati pozícióit. Mindez nem mondható el a szlovákiai magyarság politikai képviseletéről. Itt a „Fidesz ölelése” egyértelműen halálosnak bizonyult a legjelentősebb szlovákiai magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) számára.
Ahol biztosan nem jött be
Szlovákiában Robert Fico az elvileg baloldali Smer elnöke először 2006-2010 között volt kormányfő, a szélsőjobboldali, magyarellenes Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) koalíciós támogatásával. Fico ekkor maga is keményen nacionalista, magyarellenes politikát folytatott. Ennek része volt a magyar nyelvhasználatot korlátozó szlovák nyelvtörvény, a magyar állampolgárságot kizáró állampolgársági törvény, valamint a felvidéki magyarok jogfosztását és kitelepítését megalapozó úgynevezett benesi dekrétumok megerősítése. Már miniszterelnöksége idején verték meg Nyitrán magyarságáért Malina Hedvig diáklányt, a szlovák hatóságok az ügy „kivizsgálása” címén inkább az áldozatot alázták meg sorozatosan.
Mindezt a regnáló Gyurcsány-, és Bajnai kormányok, valamint Sólyom László köztársasági elnök mellett az akkor ellenzéki Fidesz is keményen szóvá tette. A párt vezetői abban az időben rendszeresen kritizálták a kormányt, hogy nem elég határozott Fico magyarellenes megnyilvánulásaival szemben. Orbán Viktor hatalomra kerülését Fico már ellenzékből érte meg, de 2012-ben ismét ő lett Szlovákia kormányfője.
Ehhez kapcsolódóan: határon túl is a veszéllyel kampányoltak: az RMDSZ rekordot döntött, a szlovákiai Magyar Szövetség nem szerzett EP-mandátumot.
Mint a hvg egy másik cikke felidézi, Fico kifejezetten idegesen készült az előzmények után a V4-ek 2012 áprilisi találkozójára, ehhez képest a legnagyobb meglepetésére Orbán Viktor azt javasolta neki, hogy a jó kormányközi együttműködés érdekében felejtsenek el minden korábbi „sérelmet”, és koncentráljanak a jövőre.
Szövetségbe forrt
A szoros politikai szövetség azóta is tart Orbán és Fico között, miközben a felvidéki magyarokat sújtó problémák közül korántsem oldódott meg minden: a benesi dekrétumok például még ma is jogalapot adnak a szlovák hatóságoknak, hogy – például autópálya építéseknél – magyar nemzetiségű tulajdonosok ingatlanjait sajátítsák ki igazságtalan feltételekkel. Emiatt szlovákiai kisebbségi jogvédők küzdenek nemzetközi jogi fórumokon – a magyar kormány teljes közönye mellett. Nem történt előrelépés az állampolgárság ügyében és nem teljesek a felvidéki magyarság nyelvi jogai sem. Márciusban négy magyar fiatalt azért támadtak meg Pozsonyban (egyiküket megkéselték), mert magyarul beszéltek. A városban ugyan tiltakozó megmozdulást szerveztek az eset után, de a magyar kormány részéről elmaradt a határozott reakció.
Megértik egymást
A Fidesz a szlovákiai magyarság esetében is gyakran nézte inkább saját érdekeit. Amikor a második Orbán-kormány beterjesztette például a kettős állampolgárságról szóló törvényt a parlamentnek, a választási kampányban éppen térdig gázoló Szlovákiában egyből téma lett az ügy. Emiatt az MKP akkori vezetői, Duray Miklós és Csáky Pál kérték Orbán Viktortól a parlamenti szavazás elhalasztását – hiába. A szlovákiai magyar pártok – ekkor még Fico is – pedig kijátszották a „magyar kártyát”, és az MKP nem jutott be a parlamentbe.
A felvidéki magyarság azóta is etnikai parlamenti képviselet nélkül van. Igaz, Bugár Béla volt MKP-s politikus vezetésével a 2009-ben alakult Most-Híd párt sikeres tudott lenni, és kormányzati szerephez is jutott, ezt azonban Orbánék nem ismerték el a felvidéki magyarság „legitim” képviseletének, és nem álltak szóba vele, így a Magyar Állandó Értekezletekre sem hívták meg soha.
A budapesti kérés sem számított
A legutóbbi, 2023 szeptemberi szlovákiai parlamenti választásokon hosszú idő után először nyílt reális esély, hogy „igazi” magyar párt jusson a pozsonyi törvényhozásba, miután az addig megosztott politikai szervezetek Szövetség néven közösen indultak. Csakhogy – mint megírtuk – abszurd módon most az bizonyult végzetes hibának, hogy a Szövetség vezetői semmibe vették a budapestről érkező kormányzati kérést. A Fidesz ugyanis nem akarta a párt listáján látni azt a Gyimesi Györgyöt, aki a (szintén abszurd csavar a történetben) magyar kormánypárttal megegyező szlogenekkel kampányolt a „háborúpártiak”, vagy a „meleg propaganda” ellen. Gyimesi személye és ezek a témák, el is érték, hogy a Szövetségben szakadás történjen. Így egy helyett hirtelen három magyar szereplővel is bíró pártlista lett, a Szövetség pedig az esélyét is bukta a bejutásnak. Ezt nevezte Orbán Viktor szokatlan nyíltsággal "gyenge teljesítménynek".
Igaz, a szoros Orbán-Fico kapcsolat miatt ma már mintha a Fideszt nem is zavarná különösebben, hogy nincs felvidéki magyar politikai érdekképviselet, nincs szüksége egy közvetítőre a szlovák politika felé. A szlovákiai Napunknak (Dennik N) nyilatkozva erre hívta fel a figyelmet George Simionnal kapcsolatban Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa is.
Ehhez kapcsolódóan: szorosabb Fico–Orbán-szövetség, ingadozó szlovák kormánykoalíció: marad-e a pragmatikus szlovák EU-politika?
„Eddig azt gondoltuk, hogy az RMDSZ tölt be egyfajta hídszerepet a magyar kormány és a román hatalom között. Ha Orbán Viktor valóban úgy gondolja, hogy fontosabb az európai szövetségeinek építgetése, mint hogy az RMDSZ-szel fenntartsa az eddigi viszonyát, akkor oda is eljuthatunk, hogy Orbán és a magyar kormány lesz az, aki közvetít az erdélyi magyarok és a román hatalom között" – mondta a politológus.
„A tihanyi beszédbe az is belelátható, hogy Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökeként egy olyan erőpozícióból beszélt, miszerint tudom, hogy ti féltek ettől a jelölttől, de ha megválasztják, úgyis én leszek majd az, aki meg tud védeni majd titeket tőle, ha baj van” – fogalmazott a Napunknak a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa. Székely István Gergő úgy vélte, Orbánnak az lehet a fontos, hogy kiépüljön körülötte egy közép-kelet-európai szövetségi rendszer, amiben Fico és Vučić már benne van, most pedig nyitna Simion irányába is. A magyar kisebbség helyzetét pedig majd „valahogy megoldják”.
Az biztos, hogy a „tihanyi beszéd” plusz muníciót adott Simion kampányának: mint az Átlátszó észrevette, a szélsőjobboldali jelölt kifejezetten az erdélyi magyaroknak szóló fizetett hirdetésekben népszerűsíti Orbán Viktor őt dicsérő szavait. Ezen kívül pedig Orbán Viktor képével ellátott szórólapokat is terjesztenek, amin Orbán Viktor beszédének egyik mondata szerepel: "A románok számíthatnak a magyarokra a kereszténységért és a szuverenitásért vívott harcukban.”
Ehhez kapcsolódóan: A nagy testvér növekvő árnyéka: a kisebbségi magyar pártok befolyása a magyar kormányokra