A szavazatok 95 százalékos feldolgozottságánál magabiztosan vezet Nicușor Dan, a függetlenként indult nyugatos elnökjelölt a szélsőjobboldali George Simion előtt az ezredforduló utáni rekordrészvételt hozó – megismételt – romániai elnökválasztás második, döntő fordulójában.
A közel tíz százalékos előnyt (54-45%) valószínűleg nem lehet már megfordítani. Az Orbán Viktort bizonyos értelemben példaképének tekintő, George Simion (AUR) választási csalásról beszélt korábban. Bár Orbán szimpatizált Simionnal, Székelyföld masszívan a pár éve az Úz-völgyi temető magyar katonasírjait meggyalázó volt fociultra ellen szavazott. Az európai szélsőjobb áttörés még mindig várat magára, bár a lengyel elnökválasztás első fordulójában a nyugatos kormánykoalíció jelöltje csak nagyon kis előnnyel nyert, így ott ellenfele esélyes a második fordulóban.
„Europa! Nicușor!” skandálta az összegyűlt tömeg Bukarest központjában a Transtelex tudósítása szerint, miután az exit-poll eredmények alapján Nicușor Dan nyerte a romániai elnökválasztás második fordulóját.
Bár az exit-pollok magas, majdnem tíz százalékos belföldi előnyt mutattak ki Dannál (a diaszpóra-szavazatokat ezek nem mérik), mégis mindkét jelölt győzelmi beszédet mondott a választás után.
A függetlenként induló, de a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) alapító 55 éves matematikus a szavazatok 95%-os feldolgozottságánál majdnem 10 százalékponttal vezetett. A Transtelex szerint a szavazatok 14 százaléka érkezhet külföldről, ahol 60 százalékos feldolgozottságnál Simion 54,29 százalékon állt, míg Dan 45,71 százalékon. Úgyhogy Simion hátránya már a diaszpórából sem dolgozható le, ahol várhatóan most is ő nyer, de messze nem olyan fölényesen, mint az első fordulóban.
Románia nyugatos irányultságának folytatódása tehát nem az új elnökön fog múlni (Romániában a magyarénál nagyobb jogosítványai vannak a köztársasági elnöknek a politika irányításában). Valamilyen konstrukcióban, várhatóan a magyar párt, az RMDSZ részvételével ilyen politikai fókuszú kormánykoalíció jöhet újra, miután a decemberi parlamenti választás nyomán felállt kormány vezetője Marcel Ciolacu lemondott május elején. (A koalíció államfőjelöltje, Crin Antonescu nem jutott be a megismételt román elnökválasztás második fordulójába.) Jelenleg ügyvezető kormányfő dolgozik.
Dan már bejelentette, hogy megkezdi a tárgyalást a pártokkal. Kelemen Hunor szívből gratulált neki, Facebook-üzenetében kiemelve, hogy „a magyarok nagyon nagy számban szavazták meg Románia új elnökét határon innen és túl.”
Nicușor Dan Bukarestben 2025. május 18-án
Ritka nagy fordítás a második fordulóra
Közel 18 millió román állampolgár szavazhatott vasárnap, hogy a második fordulóba jutott két jelölt közül megválasszák Románia új elnökét. A külképviseleteken 965 szavazóhelyiséget rendeztek be.
Az eredmények 75 százalékos feldolgozottságánál Nicuşor Dan 3.440.658 szavazatot szerzett (52,20%), míg George Simion 3.150.908-at (47,80 %).
A jelentős vagy kisebb mértékben magyarok lakta megyéket mind Dan nyerte, Hargitában 90 százalékkal. (Kivétel Arad megye, ahol Simion nyert.)
George Simion 41, Nicuşor Dan 21 százalékot kapott az első fordulóban, amikor a szavazásra jogosultak 53,19 voksolt.
Az AUR már urnazárás előtt arra készült, hogy minden szavazókörzetben megóvják az eredményt, mondta a Maszol portálnak Csoma Botond az RMDSZ szóvivője. Az RMDSZ szóvivője hozzátette, tudomásukra jutott, hogy az AUR arra utasította az embereit, hogy ne írják alá a jegyzőkönyveket, akkor sem, ha különben erre nem lenne semmi indokuk.
22:30 körül, amikor a szavazatok 75 százalékát már összeszámolták, és Nicușor Dan mintegy 670.000 szavazattal vezetett, az AUR támogatói értesítést kaptak. A HotNews-hoz is eljutott az az üzenet, amiben az áll: „Holnap reggel országos tiltakozások lesznek, ha megpróbálják ellopni a román nép győzelmét!”
Az exit-poll után Simion győzelmet hirdetett, de aztán este 11-ig (magyar idő szerint) nem szólalt meg.
Rekordrészvétel
A magyar megyékben az első fordulóban az országos átlag alatt volt a részvételi arány, ez a második fordulóra nagyon megugrott. Hargita, Kovászna és Maros megyében is magasabb volt ötven százaléknál. A jellemzően Dan mögött álló városi körzetekben is másfél millióval több ember ment el szavazni, mint a vidékiekben.
A közel 65 százalékos részvétel azt jelenti, hogy 21 óráig 11.641.647 választópolgár szavazott, ebből 9.996.385-en belföldön. (Az urnazáráskor sorban állók később is megtehették.) Volt olyan megye, ahol 25 szavazókörzetében elfogytak a szavazólapok este 7-re.
Az elnökválasztások történetében az 1996-os második forduló jelenti az abszolút rekordot, akkor az emberek 75,9%-a jelent meg az urnáknál, de a rendszerváltás utáni évtizedben minden választáson jóval nagyobb volt az érdeklődés. A 2000-es évektől a 2014-es elnökválasztás jelentette a csúcsot, amikor 64,11% szavazott, most ezt is meghaladta a részvétel.
A romániai elnökválasztás második fordulójában a diaszpóra részvétele is példátlan mértékben nőtt, ekkorára 1989 óta nem volt példa. A május 4-i első fordulóban 19 óráig 900.000 román állampolgár szavazott külföldön.
Orbán, RMDSZ
Az RMDSZ végig intenzíven Simion ellen kampányolt (a tavalyi választásokon is az AUR-ral riogatás volt a fő kampányeleme), így érthető, hogy – Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Válasz Online-nak mondott szavaival - zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi beszéde. A magyar miniszterelnök május 9-én a Tihanyi Apátságban tartott beszédében ugyanis azt mondta,hogy egyetért George Simionnak azzal a kijelentésével, hogy „most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk”. Orbán szerint a románoknak és a magyaroknak a kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számítaniuk kell egymásra, ezért a magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben.
Miután a romániai magyarság egyházi vezetői is kiálltak a szélsőségek (így Simion ellen), Orbánnak is jeleznie kellett, hogy egyeztetett erről Kelemen Hunorral, és nem akarja befolyásolni az elnökválasztást. Kövér László házelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is magyarázta a tihanyi beszédet.
Orbán azt is kiírta a Facebook-ra, hogy a magyar kormány meghatározónak tekinti az RMDSZ álláspontját, és „nemzetpolitikai kérdésekben az erdélyi magyarság érdeke az iránymutató”.
Az oroszok durcásak
Merre tovább, Románia? – így szólt kérdés az elnökválasztás második fordulója előtt. Már a tavalyi (később az Alkotmánybíróság által eltörölt) „eredeti” elnökválasztáson Calin Georgescu berobbanása megmutatta, hogy a rejtett orosz támogatás dacára a nemzetinek nevezett szélsőjobboldali populizmusra jelentős tömegigény van Romániában (is). Más vélemények szerint az embereknek csupán elege lett a korrupt és csak hatalmi balanszírozást végző hagyományos politikai elitekből, ezért szavazott több mint 40 százalékuk a fociultrából lett „patriótára”, az oltás (és magyar) ellenességgel nevet szerzett George Simionra a megismételt első fordulóban. (Simion Georgescuval együtt kampányolt.)
Hasonló, rendszeren kívül érkezett jelöltnek mondják vetélytársát, a konzervatív liberális USR alapítóját. Nicusor Dan, Bukarest főpolgármestere Simionnal ellentétben (aki most Európa-pártinak és Oroszország-kritikusnak mutatja magát) következetesen nyugat párti, és szakmai, technokrata válaszokat mond.
Ő is igyekezett polarizálni a választást: míg Simion Románia, a románok és nem pontosan definiált ellenfelei (akik közül most látványosan kikerültek a magyarok és még képviseletük, az RMDSZ is) közötti döntést nevezte a választás tétjének, addig Nicusor Dan ezt nyilatkozta a választás napján, vasárnap: „Ez egy választás Nyugat és Oroszország között. Egy gazdaság, amely a világgazdasághoz kapcsolódik, szemben egy elszigetelt gazdasággal; egy párbeszéden alapuló civilizáció és egy társadalmi feszültségekkel, széttöredezettséggel terhelt rendszer között.”
Dan mögé állt be az első fordulóban másik jelöltet indító kormánykoalícióból az RMDSZ és a nemzeti liberálisok (PNL) és természetesen Dan eredeti pártja, a – talán csak eddig – a kormánykoalíción kívüli USR is. A szociáldemokraták egy része is őt támogatta, egy másik részük viszont inkább Simiont. Dan támogató üzenetet kapott Emmanuel Macron francia elnöktől és román nyelvű kampánybeszédet mondott az érdekében Donald Tusk lengyel miniszterelnök is. Simion viszont Lengyelországban kampányolt a PiS jelölje mellett.
Az Európai Néppárt Képviselőcsoportja elítélte, hogy az elnökválasztási kampány második fordulójában a PSD pártként nem foglalt állást az elnökjelöltekkel kapcsolatban, és európai pártcsaládjuk is üzent, hogy határolódjanak el a szélsőjobbtól.
Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője - visszautasítva azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország beavatkozott volna a romániai elnökválasztás második fordulójába – a Telegram-csatornáján azt írta: „Először is, kérem, ne nevezzék ezt választásnak.”
A Trump adminisztráció támogatta Románia esetleges szélsőjobb-fordulatát, Vance alelnök kritizálta a román hatóságokat a Călin Georgescu jelentős előnyével végződött novemberi első forduló eredményeinek eltörlése miatt.
Eközben a lengyel elnökválasztás első fordulójában csak nagyon szűk előnye lett Varsó főpolgármesterének Rafał Trzaskowskinak, ellenfelével a PiS jelöltjével, Karol Nawrockival szemben, aki mögé a második fordulóra beállhatnak a harmadik helyezett szélsőjobboldali jelölt szavazói is. Ha Nawrocki nyer, a Tusk-kormánynak továbbra is számolnia kell a Duda jelenlegi elnök által alkalmazott elnöki vétókkal jogalkotása során.