A cseh választások letéríthetik az országot az Európa-barát pályáról, ami hatással lehet Ukrajna támogatására is

A szélsőjobboldalinak tartott SPD választási plakátja, amely a cseheket arra buzdítja, hogy „szavazzanak a változásra”

Rövid összefoglaló

  • Az október 3-án és 4-én tartandó cseh parlamenti választások megváltoztathatják az ország Európa-barát álláspontját, ez pedig hatással lehet Ukrajna támogatására.
  • A populista milliárdos Andrej Babis ANO nevű, a magyar és szlovák kormány politikájával sokban egyező irányvonalú pártja várhatóan győzni fog, és valószínűleg szélsőséges pártokkal lép koalícióra.
  • A TikTokon keresztül terjedő oroszbarát propaganda befolyásolta a kampányt, felerősítve a rendszerellenes narratívákat és a radikális pártok támogatását.

Most, hogy a cseh választók a hétvégén az urnákhoz járulnak, sokan attól tartanak, hogy az ország elfordulhat Európa-barát irányvonalától, és ezzel Ukrajna egyik legfőbb támogatója is eltűnik, miközben utóbbi ország orosz megszálló erők elleni küzdelme már négy éve tart.

A legtöbb közvélemény-kutatás szerint a milliárdos Andrej Babis és a populista ANO nyeri majd a hétvégi parlamenti választásokat, körülbelül 30 százalékos szavazati aránnyal.

Ez azt jelenti, hogy Babisnak koalíciós kormányt kell alakítania a szélsőséges pártokkal, Ukrajnával kapcsolatos nézetei pedig közelebb vinnék az országot Orbán Viktor Magyarországához és Robert Fico Szlovákiájához. Jó eséllyel leállhatnak a Kijevnek nyújtott segélyek és Csehország kevésbé lesz majd partner a nyugati intézmények működésében.

Bár Babisé nem teljesen egyezik Moszkva álláspontjával, Prága minden bizonnyal jobban fogja hangoztatni a háború azonnali befejezésének igényét – valószínűleg a Kreml feltételei szerint. Emellett Kínával szemben is kevésbé kemény retorika várható.

Michael Ashcroft közvélemény-kutató és politikai elemző szerint a csehek csatlakozhatnak ahhoz, „amit Kijev szempontjából aggasztó tendenciának tekinthetünk Közép- és Kelet-Európában, ahol a magyar és a szlovák kormány, valamint az új lengyel elnök jelenlegi álláspontja sokkal kevésbé hajlik az ukrán szuverenitás védelme felé”.

„Ennek következményei között szerepelhet Ukrajna elszigetelődése nyugat-európai partnereitől, a katonai ellátás megszakadása és a szövetség további megosztottsága” – tette hozzá.

Akárcsak Moldovában – ahol a múlt hétvégi választásokon hatalmas orosz dezinformációs kampány indult, hogy elfordítsa a szavazókat az Európa-barát pártoktól –, a Kreml igyekezett Csehországban is kihasználni az Ukrajnának nyújtott segítség csökkenő támogatottságát, amely hozzájárult Babis visszatéréséhez a politikai élvonalba.

Egy cseh kutatócsoport közel háromszáz névtelen TikTok-fiókot fedezett fel, amelyek célja az volt, hogy a választási kampány utolsó heteiben felerősítsék az oroszbarát narratívákat és támogassák a radikális pártokat.

Az Online Kockázatok Kutatóközpontja szeptember 28-i nyilatkozatában kijelentette, hogy a több millió követővel rendelkező cseh TikTok-fiókok „szisztematikusan terjesztik az oroszbarát propagandát és támogatják a rendszerellenes pártokat manipulált interakciók révén”.

A központ hozzátette, hogy a fiókok nem egyetlen politikai szervezethez kapcsolódnak, hanem „egyszerre több rendszerellenes pártot támogatnak”.

„Ezeknek a fiókoknak a heti összesített elérése 5–9 millió megtekintés, ami több, mint a legnagyobb cseh politikai pártok vezetőinek hivatalos TikTok-fiókjainak összesített elérése” – áll a közleményben.

Koalíciós lehetőségek

Az elemzők szerint most az a legfontosabb kérdés, hogy mely pártok szereznek elegendő szavazatot a parlamentbe jutáshoz, mivel Babisnak valószínűleg koalícióra lesz szüksége a kormányzáshoz.

A Spolu (Együtt) nevű jobboldali pártszövetség, amelynek tagja a jelenlegi miniszterelnök, Petr Fiala Polgári Demokratái is, körülbelül húszszázalékos támogatottságot élvez, míg a jelenlegi nyugatos koalíciós kormány többi pártja, a Stan (Polgármesterek és Függetlenek) és a Kalózok várhatóan 10-12 százalékos támogatottságot ér el.

Ezek a pártok mind kijelentették, hogy nem érdekeltek egy ANO-val kötendő koalícióban, és nem is fogják támogatni a pártot, ha az egypárti, kisebbségi kormányt alakítana.

Petr Fiala, hivatalban lévő miniszterelnök

Ezek azonban csak kampányszólamok, és a hangnem a szavazás után könnyen megváltozhat, különösen annak fényében, hogy egyre nagyobb a félelem, hogy a radikálisabb koalíciós alternatívák kisiklathatják a Cseh Köztársaság nyugatbarát irányvonalát. A kisebb koalíciós partnerek ugyanis kulcsfontosságú pozíciókat követelhetnek a külügyi és a védelmi minisztériumban.

Másodszor, a jelenlegi kormányban, különösen a Polgári Demokraták között vannak olyan tagok, akik részben osztják az ANO politikai álláspontját – elkötelezettek a NATO mellett, de kevésbé támogatják az EU-tagságot, ellenzik az euró bevezetését és a brüsszeli elképzeléseket a kötelező menekültkvótákról és a zöld megállapodásról.

A közép-európai ország viszont jóval nagyobb fordulatot vehet, ha Babis az ANO-nál radikálisabb jelenlegi ellenzéki pártok valamelyikével áll össze.

Ezek közé tartozik a szélsőjobboldali SPD, amely a közvélemény-kutatások szerint 10 százalék feletti támogatottsággal rendelkezik, valamint a kisebb szélsőjobboldali AUTO (Autósok magukért) és a szintén radikális Stacilo (Elég) pártok, amelyek várhatóan szintén átlépik a parlameni mandátumszerzéshez szükséges ötszázalékos küszöböt.

Bármelyikük is kerülne kormányra, valószínűleg erősítené a közeledést Orbánhoz és Ficóhoz, akik mindketten kritizálták az Ukrajnának nyújtott segítséget, és azokat az európai országokat képviselik, amelyek továbbra is orosz olajat és földgázt vásárolnak, annak ellenére, hogy Moszkva 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.

A választások utáni helyzet fontos alakja lesz még a nyugatbarát Petr Pavel elnök, aki szerepet játszik a kormányalakításban és általában a külpolitikában. Az államfő, aki a NATO volt magas rangú tábornoka, egyértelművé tette: nem fog jóváhagyni egy olyan kormányt, amely túlságosan eltér a nyugati irányvonaltól.

Állandó szereplő

Babis az elmúlt tizenöt évben állandó szereplője volt a cseh politikának, először pénzügyminiszterként és miniszterelnök-helyettesként szolgált, majd 2017 és 2021 között már ő vezette az országot, hogy aztán megpróbálja elnyerni az elnöki posztot is, de a 2023-as választásokon Pavel legyőzte.

Az ország egyik leggazdagabb embere, jelentős részesedéssel rendelkezik az agráriparban és a médiában. Közéleti pályafutását jogi viták, összeférhetetlenségi vádak és uniós támogatásokkal kapcsolatos csalások árnyékolják.

Andrej Babis szeptember 30-án

Ugyanakkor sokan úgy vélik, üzleti érdekei is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ő, és ezáltal Csehország is a Nyugat pártján maradjon, mivel a Cseh Köztársaság jó kapcsolatai Franciaországgal, Németországgal és Ausztriával, valamint az EU mezőgazdasági és kohéziós alapjainak folyamatos áramlása fontosabb, mint bármi, amit Peking és Moszkva kínálhat.

Babis az elmúlt években populistább irányvonalat követett, és részt vett a kontinens legnagyobb populista ereje, a Patrióták Európáért alapításában is. Ez egy politikai család, amely az Orbán Viktor vezette Fideszt, Marine Le Pen Nemzeti Frontját, a spanyol Voxot és az osztrák Szabadság Pártot is magában foglalja. Támogatását fejezte ki Fico Smer pártja felé is, annak ellenére, hogy az hivatalosan nem tagja a patrióta szövetségnek.

Brüsszel, a környezetvédelem és a bevándorlás elleni fellépésével Közép-Európán túl is találhat szimpatizánsokat, hiszen számos más fővárosban is különböző árnyalatú, de alapvetően populista erők vannak hatalmon vagy készülnek hatalomra kerülni.