A szabadság hullámhosszán: 75 éve indult a Szabad Európa Rádió

Egy magyar műsorvezető a Szabad Európa Rádió (Radio Free Europe, RFE) müncheni irodájában 1955-ben. A médium öt évvel korábban, 1950. július 4-én kezdte meg adását

Az RFE munkatársai a müncheni központban átválogatják az adásokkal megcélzott országokból érkező leveleket. Az RFE-t azért hozták létre, hogy „életben tartsa a szabadság szellemét a kelet-európai, kommunista rabságban élő emberek szívében és elméjében”

Az RFE székhelye ebben a komplexumban volt, a müncheni Angolkert mellett. Mivel az RFE a kommunista európai államokat célozta meg, 1953-ban megalapították a Szabadság Rádiót (Radio Liberty, RL) a testvérszervezetet, amely külön a Szovjetunióba sugárzott.

A Szabad Európa Rádió fő adóállomása Gloriában, Lisszabon közelében, Portugáliában.
Az RFE és a Radio Liberty nagy teljesítményű rövidhullámú adókat használt Németországban, Spanyolországban és Portugáliában, amelyek a légkörről „visszaverődő” jelekkel el tudták érni a kelet-európai célországokat és a Szovjetuniót. A Radio Liberty Tajvanon is üzemeltetett egy adóberendezést, amely Szibériába irányította az adásokat

Az RFE működéséhez szükséges forrás egy része adományokból származott, de döntő hányada a CIA-től érkezett

Amikor a kommunista államok megpróbálták zavarni az adást, a Szabad Európa Rádió több tucat mobil adóállomást telepített, mint például az itt látható egység Nyugat-Németországban, a csehszlovák határ közelében amelyet egy teherkocsira szereltek

A hírek közvetítése mellett az RFE és az RL fontos feladata volt, hogy a célközönség nyelvén a legújabb zenei és kulturális műsorokkal szórakoztasson.

1956-ban az RFE sokak szerint a magyarországi kommunistaellenes felkelést bátorította és ezért számos támadás érte a céget. A forradalmat a szovjet hadsereg leverte, és ezrek haltak meg. Az RFE 1956-os magyarországi adásaira visszatekintve, amelyek technikai tanácsokat tartalmaztak a forradalmi lendület fenntartására, az RFE egyik korábbi igazgatója arra a következtetésre jutott, hogy „soha nem az a feladata egy rádiónak, hogy megmondja az embereknek, mit tegyenek – legkevésbé háborús körülmények között”.

1967-ben nyilvánosságra került, hogy a CIA finanszírozta az RFE-t, így a rádió később közvetlenül az amerikai kongresszustól kapta a forrásait. A rádiót továbbra is a kommunista rezsimek és a nyugati demokráciák közötti eszmei harc létfontosságú eszközének tekintették. Néhány évvel később a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió RFE/RL néven egyesült.

Az RFE/RL hatékonyságát a létesítményei elleni többszörös támadások is jól bizonyították. 1981-ben egy robbantás, amelyet állítólag Nicolae Ceauşescu, Románia teljhatalmú diktátora fizetett, és amelyet Carlos, a Sakál néven ismert hírhedt venezuelai marxista szervezett, szétzúzta a müncheni székház egy részét, és több munkatársat megsebesített

Az egyes újságírók és munkatársak is célponttá váltak. A bolgár Georgi Markovot, aki a Szabad Európa Rádió számára a kommunizmus alatti életről készített riportsorozatot, 1978-ban Londonban ricin méreggel ölték meg.

Miután a berlini fal leomlott, és Európa kommunista rendszerei sorra megdőltek, az RFE/RL költségvetését közel kétharmadával csökkentették és megindultak a rádió jövőjéről szóló viták

1995-ben az RFE/RL Prágába költözött, ahol Vaclav Havel cseh elnök névleges bérleti díjért felajánlotta a műsorszolgáltatónak a városközpontban található egykori csehszlovák kommunista parlament épületét. A munka 2009-től a városközponton kívül, egy erre a célra épített létesítményben zajlik

A kommunizmus európai összeomlása óta az RFE/RL számos országban bezárta irodáját, miközben máshol újakat nyitott, többek között a Balkánon és Iránban

Oroszország Ukrajna elleni háborúja új kihívást jelentett, az RFE/RL pedig az első naptól a helyszínről tudósított, és máig ezt teszi ott, ahol „a szabad sajtót vagy betiltotta az önkényuralom, vagy az ki sem alakulhatott teljesen”

Hetvenöt évvel az alapítása után az RFE/RL jelenleg a Fehér Ház azon törekvései ellen küzd, hogy felszámolják a szervezetet