Mára teljesen eltorzult a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló törvény alkalmazása, a kormány kénye-kedve szerint osztogatja az ilyen címeket sokszor egyszerűen azért, hogy ne kelljen a helyiek tiltakozásával foglalkoznia. A még a Gyurcsány-kormány alatt született jogszabály ellen környezetvédők a kezdetektől tiltakoztak.
„Ha nem veszik figyelembe az eredményt, és a tiltakozás ellenére elindítják a beruházást, kész vagyok akár a polgári engedetlenségre is. Beállunk a munkagépek elé, ha elkezdik letarolni a fákat. Szerintem sokan csatlakoznának a környékről” – mondta Keller Zsolt XI. kerületi önkormányzati képviselő a Telexnek egy a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított beruházásról. Nem egy üzemről, vagy egy fontos vasúti, vagy autópálya építéséről, esetleg tudásközpont létrehozásáról van szó. A legfrissebb újbudai történetben egy egyszerű szupermarket építésének tervei körül forrnak az indulatok. Keller Zsolt pedig a Fidesz kerületi képviselője. Az önkormányzat helyi népszavazást is kezdeményezett, ezen a résztvevők 70%-a a Lidl ellen szavazott. (Ez ugyanakkor nem bír jogi kötőerővel.)
A Gazdagréti Szent Angyalok Plébánia mellé maga a katolikus egyház szeretne egy Lidl áruházat felépíttetni, arra hivatkozva, hogy a bérleti díj bevételt hozna. A lakók azonban arra hivatkoznak, hogy ezzel a megszűnne a környék egyetlen zöldterülete. Az üggyel a XI. kerületi önkormányzat is foglalkozott, és határozatban tiltakozott a bolt megépítése ellen. Ekkor lépett be az ügybe a kormány és a nyár elején nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította a gazdagréti Lidl áruházat. Ez az eset is jól jelzi, hogy mára mennyire eltorzult a jogszabály alkalmazása.
Egyedi mentesítés a szabályok alól
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításának megkönnyítő törvényt még a Gyurcsány-kormány fogadta el 2006-ban. A jogszabály lényege, hogy az egyedi kormányhatározatokkal ilyenné nyilvánított beruházásoknál a helyi önkormányzatnak nem marad jogi lehetősége a tervek megakadályozására, ezen kívül a máskor kötelező hatósági eljárásokat is (például környezetvédelmi engedélyeztetés) jelentősen megkönnyíthetik a beruházó számára, vagy akár teljes mértékben el is lehet tekinteni tőlük.
Ehhez kapcsolódóan: kiemelt beruházások lesznek az Otthon Start-os lakóparképítések.
A Gyurcsány-kormány idején még valóban nagy volumenű beruházásokra alkalmazták a jogszabályt, például a kecskeméti Mercedes gyár esetében (bár a nagy botrányt kiváltó, végül meg nem valósult sávolyi MOTO GP-pálya is „elnyerte” ezt a címet), és kezdetben az Orbán-kormány is így tett, például 2011-ben az Audi győri gyárával kapcsolatban. Csakhogy az évek múltával egyre több ilyen határozat született, ma már pedig csak úgy sorjáznak a nyilvánvalóan nem nemzetgazdasági szempontból fontos, hanem pusztán partikuláris érdekeket szolgáló, mégis kiemelt beruházások.
Kiemelt lőtér
Üllőn egy vállalkozó lőteret szeretne építeni, ez ellen tiltakoznak a helybeliek. A lakosok attól tartanak, hogy a napi ezer lövéssel záró zaj miatt nem fognak tudni nyugodtan élni tovább. A tervezett létesítmény mellett van ugyanakkor az Állatorvostudományi Egyetem Lógyógyászati klinikája, és az intézmény vezetése szerint a zaj a lovakra is rendkívül káros hatással lehet. A beruházást tervező vállalkozó korábban megszerezte az önkormányzat elvi támogatását.
A tiltakozások hatására azonban a kormány 2023 december 29-én nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a lőteret. Az üllői eset érdekessége, hogy egy lakossági fórumon az Átlátszó szerint szintén még egy fideszes önkormányzati képviselő is azt mondta, „minden legális és legálisnak tűnő eszközzel” tiltakozzanak a kormányzati döntés ellen.
A Balaton körül számos, kormányközeli üzletemberekhez kötődő beruházás indult a helyiek tiltakozását kiváltva, a kabinet reakciója itt is több esetben az volt, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítették ezeket. A balatonaligai kikötő ügyével lapunk is több cikkben foglalkozott. Itt a volt Club Aliga területét megvásároló, kormányközeli építési projektekben aktív Balázs Attila cége épített kikötőt, a helyiek attól tartanak, hogy a létesítmény lezárásával teljesen megszűnik az általuk használható partszakasz a tó mentén.
A kormány ennek ellenére előbb „közcélú szállodaépítés” címén nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá a kikötő megépítését, majd ezt a rendeletet is módosította és ezzel immár lehetővé tette azt is, hogy magáncélú luxusingatlanok épülhessenek a területen, pontosabban közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik a nemzetgazdaságilag kiemelt címke. Ez szinte ellehetetlenítette a beruházást ellenzők számára, hogy jogi úton küzdjenek a partjukért. Az egyesület emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult.
Szimbolikus „gazdasági jelentőség”
A kormány még a gazdasághoz semmilyen formában nem kötődő szimbolikus ügyekre is ráhúzta ezt a jogszabályt. Erre volt példa a német megszállás áldozatainak emlékművel. A kabinet 2013 december 31-én döntött az emlékmű feálllításáról, két és fél hónapos határidővel. Nem egészen három hét múlva már készen is voltak az alkotás tervei a kormány által több megbízással is díjazott Párkányi Raab Péter részéről. A szobor koncepciója ellen azonal tiltakozott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), mondván, a Gábriel Arkangyalt és a német birodalmi sast ábrázoló mű nem fejezi ki a magyar hatóságok akkori felelősségét a deportálásokban.
A szobor ellen utcai demonstrációk kezdődtek, mire február 20-án Orbán Viktor azt javasolta a Mazsihisznek, hogy függesszék fel az emlékmű munkálatait a 2014-es parlamenti választásokig. Csakhogy a választások előtt két nappal a munkák mégis megkezdődtek, majd a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a szoborállítást. Az emlékművet végül szinte titokban, avató ünnepség nélkül állították fel 2014 július végén.
Ehhez kapcsolódóan: Lázár János: a kormány minden jogi eszközt be fog vetni a kiemelt beruházásokról szóló népszavazás ellen.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelté nyilvánított beruházások elleni kevés sikeres tiltakozás egyik példája a szegedi árvízvédelmi véderdő ügye. Az erdő éppen a Szeged-Csanádi Egyházmegye által működtetett NB2-es fociklub stadionja mellett terül el. Az egyházmegye azt tervezte, hogy edzőközpontot épít a helyére. A kormány erre nemzetgazdaságilag kiemeltté minősítette a beruházást és a város és a helyiek tiltakozása ellenére az egyházmegyének adta a területet. Csakhogy az egyházmegye vezetése a több hónapnyi folyamatos tiltakozás hatására tavaly februárban bejelentette, hogy mégsem irtják ki az erdőt, hanem a Szegedtől 20 kilométerre fekvő Mórahalmon építik fel az edzőközpontot.
Bajnai Gordoné az „ősbűn”
„Milyen érdekes, hogy ennek a törvénynek az első változatát, a 2006. évi LIII. törvényt még a 2006-os választási kampány hajrájában Bajnai Gordon miniszter terjesztette be a parlament elé és az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció a Fidesszel közösen szavazta meg” – mondta a Szabad Európának Schiffer András, aki környezetvédelmi aktivistaként, majd később az LMP frakcióvezetőjeként is a jogszabály egyik leghangosabb kritikusa volt. Az ügyvéd szerint a kiemelt beruházásokról szóló törvény éppen azokban az esetekben gyengíti meg a társadalmi kontrollt, a részvételiséget és a hatóságok jogköreit, amik a legnagyobb kockázatot jelentik akár egy adott térség életminősége, akár környezeti állapota szempontjából.
Ehhez kapcsolódóan: Ctrl+C, Ctrl+V megoldással üresíti ki teljesen a népszavazás intézményét a kormány.
„Ez ellen már akkor is tiltakoztunk, civil szervezetekkel, mint például a Védegylet, hiszen gyorsan kiemelt beruházássá vált a tervezett kaszinó Sukorónál, vagy a sávolyi MOTO GP pálya. A törvénnyel van egy nagyon súlyos alapjogi probléma: biankó csekket ad a mindenkori kormánynak nem csak a már említett társadalmi részvétellel, de még magával a parlamenti ellenőrzéssel szemben is. Érdekes, hogy az MSZP a 2010-es kampányban kétségbeesésében megígérte, hogy visszavonják a törvényt, a Fidesz pedig orrba-szájba nyomta, hogy “Gyurcsányék lopnak”, többek között erre hivatkozva is, majd ugyanott folytatta, sőt, turbó fokozatba kapcsolta a győzelme után a szabályok lazítását” – mondta Schiffer András.
Az ügyvéd szerint “igazi perverzió, hogy ha valaki egy lángossütő bódét szeretne nyitni a Balaton partján, a katasztrófavédelemtől kezdve a kormányhivatalon át a környezetvédelmi hatóságokig szívatják az engedélyekkel, ehhez képest lassan megérjük, hogy a paksi bővítéshez elég lesz egy egyesített engedély, amit a miniszterelnök a Karmelitában aláír”.
„Félperifériális, irányított kapitalizmus”
Ráadásul jellemzően külföldi beruházások kapják meg a kiemelt státuszt, ezzel „ebben is folytonosság van az MSZP-SZDSZ kormányok és a Fidesz között: egy igazi félperifériális, irányított kapitalizmus-modellt követnek, és el sem akarnak térni tőle, ahol folyamatosan korlátozzák a közösségi ellenőrzés lehetőségeit, a munkavállalói jogokat, a társadalmi párbeszédet és adnak szinte a középkori regálékhoz hasonló kiemelt jogosultságokat a külföldi befektetőknek”.
Ennek legújabb fejleménye, hogy a COVID idején legalizálták a köz nélküli közmeghallgatásokat, amiket ma már online formában is meg lehet tartani – széles körben alkalmazzák is a gyakorlatot. A másik pedig, hogy „a már végnapjait élő LMP” még 2023-ban népszavazási kezdeményezéssel élt a 2006. évi LIII. törvény eltörlése érdekében, amit a kormány úgy próbált meg kijátszani, hogy a 2023. évi C. számot viselő építési törvénybe emelték át a kiemelt beruházásokról szóló jogszabály paragrafusait, majd hatályon kívül helyezték a 2006. évi LIII. törvényt. „Ennek ellenére meg lehetett volna kezdeni a népszavazáshoz szükséges kétszázezer aláírás összegyűjtését, de addigra a főpolgármester-választási hókamókával az LMP kinyírta magát” – mondta Schiffer András.