A határ túloldalán rekedt családjuk után sóvárognak az észak-koreai menekültek

A Han folyó torkolatánál fekvő Gyodong-sziget háborús menekültek ezreit fogadta be. Sokan kis csónakokkal keltek, vagy úsztak át, amikor a kínai csapatok – az észak-koreaiakkal szövetségben – előrenyomultak Yeonbaek városába. Nem is sejtették, hogy ez lesz az utolsó átkelésük

A menekültek némi vigaszt találtak a sziget fecskéiben, amelyek a legenda szerint hírvivőként szolgálnak, és képesek átkelni a világ legáthatolhatatlanabb határán is. A Manghyangdae-oltárra telepített távcsöveken át láthatják azt a helyet, amelyet egykor otthonuknak neveztek, és amely ma a határ szögesdrótkerítése mögött van

„Mi egy összetört szívű nép vagyunk. Annak ellenére, hogy ma bőségben élünk, szüleim, testvéreim mind Észak-Koreában maradtak” – mondja a 94 éves Chai Jae-ok. „Délre jöttem, ott kellett hagynom őket. Mi értelme van a luxusban élni, ha nem láthatom őket többé? Éjjel-nappal sírok, és reménykedem az újraegyesítésben.Mielőtt örökre lehunyom a szemem, szeretném, ha ez megvalósulna.”Az újraegyesítésről szóló álma azonban egyelőre elérhetetlennek tűnik

A 92 éves Min Ok-sun szüleit és négy testvérét hagyta hátra Észak-Koreában. „17 évesen hagytam el szülőföldemet, és soha többé nem láttam őket” – mondja. Gyodongban egy másik menekülthez, Kim Ching-sanhoz ment feleségül. „Amikor naplementekor látom a madarakat visszatérni fészkükbe, azt mondom magamnak, hogy nekünk, embereknek is megvan ez az igényünk, hogy hazatérjünk. Ez az ösztönünk” – mondja Kim

Son Yun-kyung (áll) észak-koreai stílusú mandut (nemzeti étel) szolgál fel idős embereknek és észak-koreai menekülteknek, akik összegyűltek, hogy régi koreai balladákat énekeljenek a Chuseok ünnep alkalmával a Gyodong-szigeten, körülbelül 2,3 kilométerre Észak-Koreától

A menekültek és más idős emberek ünnepi napokon Gyodongban gyűlnek össze, hogy elénekeljék a 1910–1945 közötti japán megszállás idejéből származó régi koreai balladákat. „Ezek olyan dalok, amelyeket a déli és az északi rész lakói egyaránt ismertek a szétválás előtt” – mondja Chang Gwang-hyuck, a gyűléseket vezető önkéntes, akinek nagyapja északról származik

Bár Észak-Korea nemrégiben kifejezte érdeklődését az Egyesült Államokkal folytatott párbeszéd újrafelvétele iránt, egyértelművé tette, hogy a Dél-Koreával való tárgyalás nem jöhet szóba, mivel azt „ellenséges államnak” tartják. Phenjan felszámolta az esetleges újraegyesítéssel foglalkozó összes intézményt, és lebontotta a 2000-es évekbeli enyhülés idején épített összekötő utakat és vasutakat

„Az egyetlen kívánságom, hogy ha az újraegyesítés nem is valósul meg az én életemben, a két Korea közötti csereprogram legalább lehetővé tegye, hogy meggyászoljam szüleimet a sírjuknál” – mondja Chai. „Csak hat kilométerre van innen. Autóval alig tíz perc alatt oda lehetne jutni. Van ennél nagyobb fájdalom?”