A NAV volt munkatársa saját elmondása szerint éjt nappallá téve dolgozott azon, hogy feltárja az adóhatóságot is érintő visszaéléseket, de aztán „magas szintről” leállították, sőt, később gyanúsítottként folyt ellene eljárás – mondta Horváth András a Szabad Európa új podcastsorozatában. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint vannak, akiket irritálhat a luxizás – derült ki Dull Szabolcs Öt pontban podcastjábón. „Az, aki fél, szörnyű dolgokra képes. A kormány most fél. Félnek, és megtesznek mindent, hogy a saját hatalmukat mentsék” – fogalmazott Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója egy, az átláthatóságinak nevezett törvény elleni tüntetésen. A hét legnépszerűbb közösségimédia-tartalmaiból válogattunk.
Az elmúlt években több közérdekű bejelentő, sokszor névtelenséget kérve, a sajtón keresztül tárta fel egy-egy helyi ügyben vagy intézménynél tapasztalt visszaéléseket, amik a helyi közösség vagy az adott szervezet, illetve minden állampolgár érdekeit sértik. Az országosan ismertté lett bejelentők közül az egyik első volt Horváth András, a NAV volt munkatársa, aki, mint a Szabad Európának adott interjúban elmondta, a lépésre készülve két éven át „éjt nappallá téve dolgozott munkaidőben és otthon is”, hogy feltárja az általa talált visszaéléseket. Szerinte ugyanis a NAV „asszisztált egyes nagyvállalatok adóelkerüléséhez”.
Eleinte a felettesei is támogatták kezdeményezését, beindultak nagyobb ellenőrzések „védett cégeknél” is, de szerinte aztán rájöhettek, hogy a „kutakodása” az ő pozíciójukat is veszélyeztetheti, és „egész magas szinten döntöttek arról, hogy leállítják ezt a folyamatot”. A bejelentése után egy reggel házkutatás volt náluk, a rendőrség is a hírhedtté lett zöld dossziét kereste nála, később gyanúsítottként folyt ellene eljárás. (Ezt a nyomozást három évvel később szüntették meg.)
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter Dull Szabolcs Öt pontban podcastjában Tiborcz István Ferrarijára és Lázár János vadászkastélyára utalva azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy ő maga Ferrarit, több millió forintos ruhát, vagy egy vadászkastélyt vegyen magának. Úgy gondolja, hogy ezek az ügyek ártanak a Fidesznek. “Nem tudom, hogy ennek döntő jelentősége van-e, de a saját választókerületemből tudom, hogy vannak emberek, akiket irritál, hogy ilyen vagyoni különbségek vannak.”
„»Mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk!«” - idézte Orbán Viktor 2018-as szavait Szalóki Viktor az aHang által szervezett vasárnapi demonstráción. „Az, aki fél, szörnyű dolgokra képes. A kormány most fél. Félnek, és megtesznek mindent, hogy a saját hatalmukat mentsék. Ezúttal a független civil társadalomnak és sajtónak üzentek hadat. A demokrácia és a szabadság utolsó védőbástyáit akarják ledönteni” – tette hozzá a tüntetésen a szervezet politikai igazgatója. Az aHang tizenhét településen tartott és tart a napokban utcai demonstrációkat, hogy felhívja a figyelmet a törvénytervezet súlyos következményeire. Szerintük a kormány célja az, hogy megfélemlítsenek és elnémítsanak minden olyan kritikus sajtót és civil szervezetet, amely nem ért egyet az álláspontjukkal.
Az ukrán titkosszolgálat (SBU) közölte, hogy Oroszország-szerte több tucatnyi nagy hatótávolságú bombázó repülőgépet támadtak meg június 1-én drónokkal, amelyeket teherautókon, faszállító ládákban csempésztek be az országba, majd a célpontokhoz közeli helyekről indítottak útnak. Volodimir Zelenszkij elnök a támadásokat egy több mint másfél évig tartó művelet ragyogó eredményének nevezte.
A félelem és a büszkeség keveredik most Okszana Baranovszkában. Az asszony fia leérettségizett Kijevben, de ez az évfolyam is – akárcsak az előző kettő – egy olyan országban végezte el a középiskolát, amit még mindig naponta bombáznak. „Mint minden anya, én is aggódom a gyermekem jövője miatt. Iskolásként nagyobb biztonságban volt. A felnőtt élet nehezebb lesz a számára most, hogy háború van” – mondta az AFP-nek.
A 42 éves Karol Nawrocki, Donald Trump amerikai elnök tisztelője, a 18 hónapja ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) pártjának jelöltje a szavazatok 50,89 százalékát szerezte meg a vasárnapi második fordulóban, ami komoly csapás az ország EU-párti kormányára. A lengyel elnökválasztás nyertese arra kapott mandátumot a szavazóitól, hogy keményen keresztbe álljon Donald Tusk kormányzásának, de ha ez folyamatos belpolitikai háborút eredményez, végül a mindkét oldallal szemben kritikus pártok erősödhetnek meg –hangzott el egy beszélgetésen, amiben szakértők próbálták felvázolni, hogy mi következhet Lengyelországban a következő években.
