A kormány újonnan bejelentett, fix 3 százalékos kamatozású hitelprogramja brutális keresletet indított el a piacon. Ez nem csoda, hiszen jelenleg 6 százalékos kamattal lehet egy átlagos lakáshitelt felvenni. A szakemberek szerint még jobban meg fognak drágulni az ingatlanok.
„Brutális a kereslet, folyamatosan csörög a telefonom” – mondta a Szabad Európának egy gödöllői ingatlanos, miután arról kérdeztük, hogy érezhető-e már a hatása a szeptemberben induló Otthon Start Programnak. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a kormány 3 százalékos fix kamatozású hitelprogrammal igyekszik segíteni az első lakásvásárlást.
„Miután azok is felvehetik a kedvező kamatozású kölcsönt, akiknek nem volt korábban 50 százaléknál nagyobb tulajdoni hányada egy ingatlanban, sok család keres házat az agglomerációban” – mondta az ingatlanos, aki szerint ez a program nemcsak a fiatal lakáskeresőkről szól.
„Az Otthon Start Program bejelentését követően, egyetlen hónap alatt megtízszereződött a lakáshitelek iránti kereslet” – derült ki egy független banki közvetítő, a Bankmonitor adataiból. A háromszázalékos kamatozású, legfeljebb ötvenmillió forint 25 évre felvehető hitelösszegről szóló programot július 2-án jelentette be a kormányzat.
A Bankmonitor szerint a kedvezményes lakáshitel felvételéhez sem házasság, sem gyermek vállalása nem szükséges és életkori korláthoz sem kötött, emiatt rendkívül széles, korábbiakban támogatott hitelre nem jogosult rétegnek nyújthat érdemi anyagi előnyt az új konstrukció. „A potenciális hitelfelvevők körét ráadásul az is bővíti, hogy a hitelfelvételt követő bérbeadást sem zárja ki a jogalkotó” – közölte a portál.
Szerintük a hitelkereslet megugrása előzőek tükrében várható volt, azonban a ténylegesen bekövetkezett keresletcunami a legtapasztaltabb bankárokat is meglepheti. A portálon leadott, valós érdeklődések statisztikái (hitelösszeg, rendelkezésre álló jövedelem, megvásárolni kívánt ingatlan értéke és személyes adatok közlése alapján számszerűsített kereslet) azt mutatják, hogy egyetlen hónap leforgása alatt a lakosság lakáshitelek iránti kereslete közel tízszeresére ugrott (879 százalékkal nőtt).
A Bankmonitor szerint az Otthon Start kétszázmilliárd forintra emelheti az újonnan megkötött országos havi lakáshitel volument novemberre (2025 első félévében az átlagos havi volumen 135 milliárd Ft volt). Az új hitelkonstrukció a teljes lakáshitel-kereslet akár több, mint 50 százalékát is kiteheti. Fontos megjegyezni, hogy ma egy átlagos lakáshitel kamata 6 százalék körül van.
A portál szerint a bankszektor hatalmas nyomás alatt fog állni szeptembertől, a lakáshitelezéshez kapcsolódó dokumentációs, adminisztrációs komplexitás magas, jelentős különbségek alakulhatnak ki az egyes bankok között a hiteligénylés és folyósítás közötti idő vonatkozásában.
„Megfontoltság, tájékozódás, a lakásvásárlással járó teljes jogi és hitelezési folyamat megismerése, az ingatlanpiac feltérképezése és a hitelképesség előzetes, alapos felmérése az, amit az Otthon Start iránt komolyan gondolkozók számára ma érdemes megtenni” – értékelte a helyzetet Sándorfi Balázs, a Bankmonitor ügyvezetője.
Szakértők korábban arra figyelmeztettek, hogy az új hitelprogram a lakásárak drágulását fogja eredményezni. Ez történt a 2021 őszétől 2022 tavaszáig elérhető zöldhitel program esetén is. A 2022-es választások előtt a Magyar Nemzeti Bank biztosított 0 százalékos forrást a bankoknak arra, hogy legfeljebb 2,5 százalékos kamaton adják oda azoknak az ügyfeleknek, akik energiatakarékos új építésű ingatlant akarnak vásárolni. A lapunk által megkérdezett gödöllői ingatlanos szerint volt olyan időszak, amikor egy 90 milliós ingatlan havonta egymillió forinttal drágult.
Surányi György, a jegybank volt elnöke szerint a támogatott lakáshitel bizonyos szempontból jobb, mint az eddigi programok, de nagy probléma, hogy az államnak súlyos kiadásokat okozhat, és szociálisan egyáltalán nem célzott.
A szakember a HVG-nek azt mondta, hogy a kormány a keresleti oldalt próbálja stimulálni, márpedig a kínálat jelentős felfutása nélkül ez a lakásinflációt fűti tovább. Egy ilyen kamattámogatási rendszert valószínűleg két-három évre előre kellett volna meghirdetni, addig pedig az ösztönzőket és a jogi kereteket arra fordítani, hogy a beruházók, vállalkozók, valamint az építőipar fel tudjanak rá készülni. Szerinte nem a kereslet bővítéséra van szükség, hanem a kínálat növelésére, vagyis akkor nem fognak őrült tempóban emelkedni az ingatlanárak, ha a több lakás épül.
Hasonlóan vélekedett Zsiday Viktor is. A magyar lakáspiac kínálati problémával küzd, nagyon kevés lakást építünk, holott egyre többre lenne szükség. Ezzel szemben a kormányzat lakáspiaci intézkedései az utóbbi években szinte kizárólag keresletélénkítő hatással jártak, így nagyban hozzájárultak a lakásárak elszállásához – írta blogbejegyzésében a befektetési szakember.
Szerinte a hitelprogram azoknak jó, akik már rendelkeznek lakással, esetleg megtakarítási és befektetési eszközként tartva többel is, azaz a jómódúaknak. „A kevésbé tehetőseknek, fiatalok és az alacsonyabb jövedelműeknek ez borzasztó csapás” – tette hozzá.
Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2024-ben Magyarországon drágultak a legjobban az ingatlanok. A magyar árak 234 százalékkal emelkedtek, a második helyen Észtország (+228%), a harmadik helyen pedig Litvánia állt 187 százalékos drágulással. Az albérletárak esetében Észtország lett az első, miután 14 év alatt 212 százalékos drágulás ment végbe, Litvániában 175, míg a harmadik helyezett Magyarországon 114 százalékkal emelkedtek az albérletek ára. A magyar eredményekben benne van a forintgyengülés hatása is.
