Tíz éve kebelezte be a Krímet Oroszország
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
9
Orosz szeparatisták baseballütővel és ostorral vertek meg egy ukránbarát férfit Szevasztopolban március 9-én, amikor egy Kijevet támogató tüntetést szeparatisták támadtak meg
10
A szevasztopoli plakát a Krím oroszbarát hatósága által kiírt népszavazást a nácizmus és Oroszország közötti választásként ábrázolja 2014 tavaszán. A március 16-i népszavazást, amely nem kínálta fel a Krím status quo megtartásának lehetőségét, Kijev illegálisnak nyilvánította, és a legtöbb ország nem ismerte el. A szavazók elsöprő többséggel döntöttek az Oroszországhoz való visszacsatlakozás mellett. Az eredményt széles körben hamisítottnak minősítették
11
2014. március 15-én Moszkvában nagyszabású tüntetés volt a Krím katonai elfoglalása ellen. Putyin később elárulta, hogy 2014 februárjában, a biztonsági szolgálataival tartott egész éjszakás megbeszélés végén merült fel benne a szándék, hogy „elkezd dolgozni a Krím Oroszországhoz történő visszacsatolásán”
12
Az oroszok által beiktatott krími hatóságok választási tisztviselői mozgóurnával érkeznek egy szimferopoli házhoz a március 16-i népszavazás során. A Krímet 1954-ben Nyikita Hruscsov szovjet vezető „ajándékozta” az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak. A lépés akkoriban leginkább szimbolikus volt, de a Szovjetunió felbomlása után mélyreható következményekkel járt